I.P.C. Könyvek strana 6 z 24

Szeretni. Egy férfit, aki nem lehet a tiéd. Egy országot, amely nem lehet a hazád. Miközben Párizs - ha lassan is, de - kezd magához térni az 1803-as év viharos politikai megrázkódtatásaiból, Anne Peters, a fiatal, szegény, otthontalan nevelőnő, egy angol tengernagy árván maradt lánya tétován keresi a talpon maradás lehetőségét az új életre kelt, de még ezernyi bizonytalansággal teli városban. És mivel Franciaország újabb háborúkra készül, elfogadja a váratlanul útjába kerülő menekülési lehetőséget, és vállalja, hogy új életet kezd az ellenállhatatlan Nyikolaj Kirov gróf szolgálatában. Ezzel új otthonra és családra lel a csillogó orosz fővárosban, és új nevet is kap: Anna Petrovna lesz belőle. Az új munkaadója zsúfolt, eseményekkel teli életébe felkészületlenül belecsöppenő Anne-nek minden tudására, fokozatosan kifejlődő, bölcs asszonyi belátására szüksége van ahhoz, hogy helyt tudjon állni. Az útja Szentpéterváron és a vad, kaukázusi hegyeken át az Oroszország elleni francia támadásig, Borogyinóig és a felperzselt Moszkváig vezet. És miközben Napóleon a végső összecsapásra gyűjti erőit, Anne szívének is meg kell vívnia a maga csatáját. Noha első regénye már egyetemista korában megjelent, Cynthia Harrold-Eagles az angol nyelv és irodalom, történelem és filozófia szakot elvégezve hirtelen pályamódosítással az edinburgh-i Coca-Cola gyár üzletkötője lett, később - már Londonban - a BBC pénzügyi osztályán helyezkedett el, és az írás afféle szabadidős tevékenység maradt a számára. Főállású íróként a nevét fémjelző Morland dinasztia első kötetének megjelenése, 1979 óta dolgozik. Az eredetileg tizenkét részesre tervezett regényfolyam sikerét jelzi, hogy Angliában hamarosan már a harmincötödik rész is a boltokba kerül. (Magyarul az első négy könyv jelent meg a '90-es évek végén.) A Kirov Saga harmadik, Emily című része 1993-ban elnyerte a rangos Az év romantikus regénye-díjat. A díjazottak között olyan, nálunk is jól ismert nevekkel találkozhatunk, mint Philippa Gregoryé, Rosamund Pilcheré vagy Joanna Trollope-é. Cynthia Harrold-Eagles Londonban él a férjével és három gyermekükkel. Az írás mellett szenvedélye a zene (több amatőr együttesben is játszik), a lovak, a bor, az építészet és az angol vidék.

1480-ban a spanyol inkvizíció megkezdi működését Sevillában. Amikor a kikeresztelkedett, de titkon zsidó vallását gyakorló anyja félelmében a tengerbe veti magát, a szép, tizenhét éves Marisolt apja feleségül adja Gabriel Hojedához - a férfihoz, akit teljes szívéből gyűlöl, és aki az inkvizíció szolgálatába szegődött. A lány, aki szégyellte és elhidegült converso anyjától, nem érti, hogy apja miért döntött így. Az esküvőn ráadásul felbukkan gyermekkori szerelme, egykori vőlegénye, aki felől évek óta nem kapott hírt. Miután édesapját letartóztatják, Marisol, aki félig szefárd zsidók, félig ókeresztények gyermeke, de a zsidók múltjából csak édesanyjának a szefarádi aranykorról szóló történeteit hallotta, lassan felismeri és felvállalja örökségét, és bátran szembeszáll férjével, annak bátyjával, a kegyetlen dominikánus szerzetessel és Torquemada embereivel. Majd rájön, hogy szerelme, Antonio a conversóknak segít megszökni Spanyolországból, és életét kockára téve csatlakozik hozzá.

"Hatalomra vágyó anyák, elképesztő különcök, délceg katonák, mohó karriervadászok, intrikák, hűtlenség és szerelem, gyilkosságok, politikai összeesküvések, szex, háború és szenvedély. Ebben az életrajzban minden benne van, ami egy kiváló történethez kell." (Bookreporter) "Kevés olyan színes, izgalmas és gazdag életrajzzal találkozhatunk, mint Nagy Kataliné. A könyv szerzője nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megidézi és életre kelti a cárnőt. Sikerrel járt." (Washington Post) "Történet a hatalomról, a céltudatosságról és a szenvedélyről. Kiváló történet egy kivételes mesélőtől." (The Wall Street Journal) "Drámai és közvetlen. Az olvasó megérti: azok a személyek, akik a történelmet alakították, éppen olyan hús-vér emberek voltak, mint bármelyikünk." (Kansas City Star) "Egy hihetetlen hatalommal bíró uralkodó, egy esendő, mégis erős asszony bámulatos portréja." (Newsweek) "Elegáns és magával ragadó, szilárd történelmi tényeken alapuló, de érdekfeszítően és közvetlen hangon elmesélt történet." (Minneapolis Star Tribune) "Izgalmas és érdekes. Történelmi tények, csevegő stílusban." (The New York Times Book Review) "Egy kiválóan feldolgozott történelmi anyag sodró lendületű bemutatása." (Boston Globe) "Olyan, mint a legkiválóbb epikus orosz regények." (San Antonio Express-News) "A történelem iránt érdeklődők imádni fogják." (People) A Pulitzer-díjas szerző könyvének főszereplője egy jelentéktelen német hercegnő, aki tizennégy évesen Oroszországba kerül, és a történelem egyik legjelentősebb, legnagyobb hatalommal rendelkező, legizgalmasabb egyéniségű asszonyává válik.

Ha Elizabeth Bennet maga mosná az alsószoknyáit, gondolta Sarah, valószínűleg sokkal jobban vigyázna rájuk. A Büszkeség és balítéletnek ebben az ellenállhatatlanul megrajzolt továbbgondolásában a szolgák a főszereplők, mely Jane Austen remekének szalonjain túlra, a szigorú házvezetőnő és a csillogó szemű cseléd gyakran észre sem vett birodalmába kalauzol bennünket. Ám Longbourn alagsorában is éppoly erős a romantika, a szívfájdalom és az intrika jelenléte, mint az emeleten. Amikor a házhoz új inas érkezik - aki titkokat és tengeri illatokat hoz magával -, a cselédek ebédlőjének nyugodt világa teljesen, talán visszavonhatatlanul a feje tetejére áll. Mikor a változás megjelent Longbournban, Polly úgy bámulta, mint akinek elment az esze, Mrs. Hill folyton teletöltötte a poharát, sőt, még Mr. Hill is úgy pillantgatott rá, és kapta el róla a tekintetét, mint valami ábrándos leány, Sarah elcsüggedt. Rá már senki nem figyelt, és azt kívánta, hogy bár sose jött volna el Longbournba ez a változás a sötét hajával meg a mogyoróbarna szemével. "Ez az irodalmi tiszteletadás nemcsak kötelező olvasmány Austen rajongóinak, de önmagában is megállja a helyét, mint elragadó szerelmes regény. Baker meglepő kockázatot vállal a Bennet család tagjai és a szolgák kapcsolatának kidolgozásával, ám sikeresen elkerüli a sallangok csapdáját; tiszteletteljes, megindító újramondása az eredeti történetnek." (Publishers Weekly)

A Citromból limoncellót azokhoz szól, akiknek a közelmúltban súlyos személyes válsággal kellett szembenézniük. Azokhoz szól, akik érezték már úgy, hogy vereséget szenvedtek, de most újra vissza akarják nyerni az életkedvüket. Azokhoz szól, akiket emlékeztetni kell arra, hogy minden tél új tavasznak adja át a helyét. Nem szükséges Itália szülöttének lenni ahhoz, hogy értékes tanácsokat kapjunk ebből a könyvből, de hatni fog bárkire, aki első kézből szerzett már tapasztalatokat az olasz kultúrából. A mondás - miszerint: "Ha az élettől csak citromot kapsz, készíts limonádét belőle!" - arra utal, hogy fogadjuk el, amit az élet ad, s hozzuk ki a lehető legjobbat belőle. Van ebben igazság, mégis úgy hangzik, mintha arra biztatna, hogy egy életen át csak mosolyogva tűrjünk. Végtére is a citrom, még ha cukrot adunk is hozzá, megőrzi keserű ízét. A limoncello - az olasz citromlikőr - metafora érzékletesebben írja le, hogyan érdemes szembenézni kihívásainkkal.

1804 karácsonya táján Miss Austen, aki meglehetősen unalmasnak találja Bath városát, végre érdekes megbízást kap régi ismerősétől, Lord Harold Trowbridge-től. Az úriember arra kéri, hogy tájékozódjon unokahúga, Lady Desdemona esetleges szívügyei felől, a hölgy ugyanis megszökött ... Folytatás ›› és nagyanyja védőszárnyai alá menekült kérője, a kétes hírnévnek örvendő Lord Swithin elől. A hölgy diszkrét szemmel tartása az özvegy hercegné házában megrendezett estélyen venné kezdetét, amikor azonban váratlan esemény kavarja fel a város nyugalmát: mialatt a társaság szórakozik, az egyik szobában holtan találják a helyi színtársulat vezetőjét. Lord Harold és Jane, akit segítségül hív a nyomozáshoz, egyetlen nyomon tud elindulni - meg kell tudniuk, kinek a szemét ábrázolja az a titokzatos miniatúra, amelyet gyilkosa a leszúrt férfi mellkasára helyezett. Az idő pedig igencsak sürgeti őket: ha nem bukkannak a gyilkos nyomára, a lord ártatlanul gyanúba keveredett unokaöccsét vonják felelősségre a tettért. A(z) Egy boszorkány portréja (Könyv) szerzője Stephanie Barron.

FELESÉG. ANYA. GYILKOS. SZERETŐ. ÚTONÁLLÓ. SZÖKEVÉNY. LEGENDA. A huszadik század hajnalán Ausztráliában egy nő hallatlan dolgot visz véghez... A huszonkét éves Jessie-t lótolvajlásért börtönre ítélik. Azzal a feltétellel szabadul, ha elszegődik Fitzgerald "Fitz" Henry ... Folytatás ›› inasául, aki mindenképp egy nő társaságával akarja enyhíteni magányát a megkeseredett veteránok lakta völgyben. Fitz nem vesztegeti az időt, és megzsarolja Jessie-t, hogy a fiatal nő képességeit a saját hasznára fordítva tudjon marhát és lovat lopni. Amikor Fitz egy balesetben megsérül, felfogadja a bennszülött marhahajcsárt, Jack Brownt, hogy Jessie-vel együtt lopni küldje. Kisvártatva mind Jessie, mind Jack Brown elviselhetetlenül nyomasztónak érzi, ahogy a brutális férfi a markában tartja őket. Egy tragikus éjszaka után Jessie sorsa a feje tetejére áll, és ha életben akar maradni, menekülnie kell. Biztonságot ígérve hívogatják a hegyek, ám mielőtt nekivág az útnak, először még el kell temetnie életének egy darabját. Courtney Collins lebilincselő bemutatkozó regénye Cormac McCarthy írásainak legjobb hagyományait követi, melyet Ausztrália utolsó bushrangere, a legendás Jessie Hickman élete ihletett. Collins prózája szívet tépő fortéllyal meséli el a történetet. Az elbeszélés, mely a bozótlakók életének viszontagságait hol nyers leírásokban, hol eleven, költői képekben festi elénk, egyedülálló eredetiséggel szólal meg. A(z) A temetés (Könyv) szerzője Courtney Collins.

1815 - Miután Napóleont megfosztották trónjától és Elba szigetére száműzték, már a brit alattvalóknak is biztonságos a kontinensre utazniuk. A friss házas Jane és Vincent elfogadja a férfi régi barátjának és kollégájának meghívását. Monsieur Chastainnél és családjánál szállnak meg a festői belga kisvárosban, Binchében. Miközben a két férfi az új bűbájolási technikákkal ismerteti meg egymást, Jane csak elméletben fejlesztheti tovább legújabb ötletét, mert állapota egy ideig nem teszi lehetővé, hogy tényleges bűbájolást végezzen, pedig mielőbb szeretné kipróbálni, lehetséges-e üvegbe zárni, s ily módon raktározni és szállítani a bűbájt. A kellemesen csordogáló napok nyugalmát riasztó hír zavarja meg: Napóleon visszatért! Partra szállt Franciaországban, és már Belgium felé tart. Vincent azonnal haza akarja küldeni a feleségét, azt viszont nem hajlandó elárulni, hogy ő miért akar mindenáron maradni. Ám Jane-nek hamarosan nem csak amiatt kell aggódnia, hogy kettejük között megrendült a bizalom: francia katonák szállják meg a házat, és elhurcolják Vincentet.

Sanghaj, 1921. Az amerikai újságíró, Michael Sheridan beugrik a Huangpu folyóba, hogy kimentsen egy fehérorosz menekült lányt, akivel Sanghaj egyik lokáljában ismerkedett meg. Anasztázia Romanov rendkívüli módon emlékeztet az azonos nevet viselő nagyhercegnőre, akiről azt rebesgetik, ... Folytatás ›› hogy túlélte, amikor a bolsevik forradalmárok brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a családját. Az orosz cár legkisebb lányának sorsa a korszak egyik legtöbbször emlegetett rejtélyévé vált. Michael Anasztáziája azonban amnéziában szenved, és csak élete legutóbbi egy-két évére képes visszaemlékezni. A lány múltját és személyazonosságát övező rejtély kibogozása Sanghaj utcáiról a húszas évek Berlinjébe és Londonjába, a bolsevik Oroszországból a Wall Street-i tőzsdekrach előtt álló New Yorkba sodorja el Michaelt és Anasztáziát. Michael az egyetlen férfi, aki úgy segít Anasztáziának, hogy semmit sem kér cserébe - de vajon a lány le tud-e mondani az igaz szerelem kedvéért a lehetőségről, hogy hercegnő legyen? A nemzetközi hírű bestseller író, Colin Falconer gyilkosságról és árulásról, királyi botrányról és pénzügyi fondorlatról szövi a húszas évek viharos és romantikus évtizedén átívelő meséjét - és a valaha elbeszélt szerelmi történetek egyik legremekebbjét tárja elénk. A(z) Anasztázia (Könyv) szerzője Colin Falconer.

A tizennyolc éves Vera Abramowitz elhatározza, hogy kitör a szegény környékről, ahol gyermekkorát töltötte, és sokkal izgalmasabb életet fog élni, mint az őt egyedül felnevelő édesanyja. Rövidre vágatja a haját, és a térdét látni engedő ruhákban, vastagon kirúzsozott ajkakkal ... Folytatás ›› beleveti magát a chicagói éjszakába. Ilyenkor a nappal gépírónőként dolgozó lány vad charlestont jár, és csinos pofikájával kiérdemli a Babaarc becenevet. Álma hamarosan beteljesülni látszik: egyszerre két fiatalembert is meghódít - az egyik egy jóképű és gazdag bártulajdonos, a másik nem annyira gazdag, de annál sármosabb szerencsejátékos. Mellettük végre bejut abba a csillogó világba, amelyről mindig is ábrándozott. Úgy gondolja, legnagyobb problémája az, hogy a két férfi közül melyiket válassza. Ám egy nap rádöbben, hogy mindkét szeretője gengszter, ráadásul két szemben álló banda tagjai. Vera váratlanul a szesztilalom idején kirobbanó gengszterháború kellős közepén találja magát - az Al Caponéval szemközti oldalon. A(z) Babaarc (Könyv) szerzője Renée Rosen.

Az orosz szerető és A vörös sál szerzőjének valós történelmi eseményeket feldolgozó, lebilincselő története. A Bahama-szigetek maga az édenkert a gyönyörű kék egével, homokos tengerpartjaival és a ragyogó napsütéssel. 1943-ban azonban háború dúl, és még az éden ... Folytatás ›› sem elég biztonságos. A 22 éves Dodie azt hitte, maga mögött hagyta a zavaros időket. Mikor azonban egyik este sebesült férfira talál a sikátorban, és elhatározza, hogy segít neki, az élete újra a feje tetejére áll. Nassau másik végében Ella Stanford, a vagyonos diplomata felesége jótékonysági munkába temetkezik, igyekszik könnyíteni a város szegényeinek sorsán, és szórakozási lehetőségeket teremt a szövetséges katonák számára. Mikor azonban a világ egyik leggazdagabb emberét holtan találják, ez a két nagyon különböző nő, a félénk, introvertált Dodie és a magabiztos, társaságkedvelő Ella útja összefonódik. Mindkettejük élete darabokra hullik, és senkire nem számíthatnak, csak egymásra. A(z) A nap túloldalán (Könyv) szerzője Kate Furnivall.

"Archeológiai detektívregény. Ez az izgalmas könyv bizonyítékkal szolgál arra, hogy a Nílus partján élő népek már több évezreddel ezelőtt kifinomultabb világképpel, fejlettebb technológiával rendelkeztek, mint azt eddig feltételeztük." - Stanley Krippner, PhD A modern Kairó északkeleti részén egy magányos obeliszk áll, amely Héliopoliszra, az ókori világ legnagyobb tisztelettel övezett "tudásközpontjára" utal, amelynek irányítója egy főpap volt, aki egyben azoknak a megfigyelőknek a vezetőjeként is ténykedett, akiknek elsődleges feladata az éjszakai égbolt és a csillagok mozgásának figyelemmel kísérése volt. Az egyik ilyen főpap, az első, akinek a nevét ismerjük, aki valamennyi közül talán a legnagyobb tiszteletnek örvendett, egy bizonyos Imhotep ("ő, aki békével jő") volt. Olyan híres és oly csodált személyiségnek számított, hogy a fáraók korának utolsó szakaszában éppen olyan tisztelettel és imádattal vették körül, akár az isteneket. Később a görögök a "Medicina atyjának" nevezték el őt, azonosították Aszklépiusszal, és ezzel kivételes pozícióba helyezték: ő lett az egyike azon történelmi személyiségeknek, azon valóban élt embereknek, akik nem voltak ugyan királyok, mégis isteni státuszba emelkedtek. Imhotep évezredekkel később, 1932-ben, az eredeti, Boris Karloff főszereplésével készült hollywoodi filmben, a Múmiában a főgonosz szerepkörében jelent meg, majd a történet 1999-es, Stephen Sommers által rendezett és Brendan Fraser főszereplésével leforgatott változatában is hasonlóképpen került bemutatásra. Mivel népszerűségét és ismertségét tekintve csupán a gyermekkirály, Tutanhamon előzi meg - egyes vélemények szerint fej-fej mellett haladnak -, Imhotep a modern popkultúra egyik központi alakjának tekinthető, és Karloffnak, valamint Frasernek köszönhetően felkerült a "rosszfiúk" tízes listájára. Robert Bauval és Thomas Brophy jelen könyvében azonban bizonyítani kívánja, hogy az egyiptológusok és a történészek méltán emlegetik őt géniuszként, bizonyos esetekben az építészet "felfedezőjeként", a tudomány atyjaként.