Iskola Alapítvány (Fundatia p.Sc)

A Szent László országa című tanulmánykötet a Lovagkirály-sorozat zárásaként a Szent László-kutatás legújabb eredményeit és a történelmi Magyarország kiemelkedő középkori építészeti emlékanyagát mutatja be a Kárpát-medence egész területéről. A kötet multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja a szent király által alapított székesegyházakat, kolostorokat és templomokat - köztük elpusztult épületek töredékesen fennmaradt emlékeit (például az egresi ciszterci kolostor, a váradi székesegyház, Béla kolostora építészeti maradványai) -, egyesítve a régészeti, művészettörténeti és műemlékvédelmi kutatások eredményeit. Különös értéke a közelmúlt restaurálásai során előkerült freskók és kőfaragványok bemutatása, valamint exkluzív kutatási eredmények első ízben történő közlése (Mikeszásza, Garat), amelyeket archív vizuális forrásokkal ütköztetve dokumentál. A gazdagon illusztrált kötet Szacsvától Váradig, Soprontól Zágráb környékéig kalauzolja az olvasót, bemutatva nemcsak a Szent László-kultusz építészeti és művészeti megjelenését, hanem általában a középkori Magyar Királyság művészeti gazdagságát is. A munka magyar, román, szlovák és horvát kutatók önzetlen, baráti együttműködésének gyümölcse, amely bizonyítja, hogy közös történelmi örökségünk feltárása és megőrzése határokon átívelő feladat.

E kötet az 1918-1919-es erdélyi impériumváltást mutatja be a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériuma iratanyagából készült válogatással. Célunk az, hogy illusztráljuk Erdély bonyolult, 1918 őszén gyorsan változó nemzetiségi erőviszonyait, az egyre határozottabb román elszakadási törekvéseket, a történeti Erdély román katonai megszállását, valamint a magyar közigazgatás felszámolását és az új hatalmi struktúrák kiépítését. Az olvasó betekintést nyerhet a nemzetiségi minisztérium erdélyi tevékenységébe, és választ kap arra a kérdésre, hogy miért zárult kudarccal Jászi Oszkár megegyezési kísérlete az erdélyi románok vezetőivel. A kötet egyik újdonsága az, hogy a dokumentumok lehetővé teszik a korabeli események mikrotörténeti megközelítését is, hiszen a nagy összefüggések mellett számos egyéni sors tűnik fel. A különböző megéléstörténetek nemcsak gazdagítják és színesítik történelmi tudásunkat, hanem elősegítik a korszak tapasztalattörténeti, alulnézeti vizsgálatát is. (L. Balogh Béni)