JEL Könyvkiadó strana 2 z 2

A könyv a IV. századi nagy egyházatya tanítása a negyedik evangéliumról.

Walter Nigg "Nagy szentek" című műve magyar fordításának ezen harmadik, befejező kötete három szent életével és a mai embernek szóló üzenetével foglalkozik. Ketten közülük nemzetük történelmében is jelentős szerepet játszottak, a harmadik pedig az európai irodalomnak kiemelkedő egyénisége. Szent Johanna (Jeanne d'Arc) visszaadta a kereszténységnek a hősies lelkületet. Példát mutatott a vallásosságnak és a hősiességnek összekapcsolására, ez pedig minden kor kereszténye számára megszívlelendő. Fülei Szent Miklós élete utolsó húsz évét magányban, remeteségben töltötte. Magánya Istennel való barátságából fakadó vallásos magány volt. Csodálatos, táplálék nélküli élete különleges jelként a zabolátlan mohósággal szemben világosan szemlélteti a Biblia szavait: "Nem csak kenyérrel él az ember." A ranfti remete szívügye volt a béke megőrzése. Isten békéjére gondolt, amelynek a mennyből kell leszállnia a földre. Keresztes Szent Jánosnak, a misztika költőjének írásai olyan emberekhez szólnak, akik az életszentség útján akarnak járni, márpedig minden tudatosan keresztény életet élő embernek ez a feladata. Különösen a mai embernek szól a figyelmeztetés: az aszkézis elkerülhetetlen föltétele annak, hogy valaki eljusson az életszentségre. A léleknek hittel kell magát fölfegyvereznie, akkor tud a földi dolgokról lemondani és Istenhez emelkedni.

A „Nagy szentek élete” 2. kötetében, Walter Nigg négy szent életével foglalkozik. Közülük kettő – Szalézi Szent Ferenc és Lisieux-i Szent Teréz – jól ismert, kettőről azonban – Genovai Szent Katalinról és Copertinói Szent Józsefről – valószínűleg még a vallásukat gyakorló hívek is csak keveset hallottak. Pedig mindegyikük olyan erőteljes keresztény egyéniség volt, akivel különleges élmény találkozni. Ha életükről, gondolataikról, tetteikről, hatásukról olvasva megpróbálunk lélekben fölemelkedni, és legalább megközelíteni azt a magasságot, ahol ők vannak, akkor valóban találkozni tudunk velük, és nem csupán felületes ismereteket szerzünk róluk. Észre fogjuk venni, hogy ők nemcsak a maguk korához szóltak, de komoly, megszívlelendő üzenetük van minden kor, így a modern ember számára is.

A kötetben Walter Nigg tizenegy nagy szent életével foglalkozó könyvének bevezető értekezése és három népszerű és időszerű szentről (Assisi Szent Ferencről, Avilai Szent Terézről és Vianney Szent Jánosról) írt tanulmánya olvasható. Erről a könyvről írta Nigg születésének századik évfordulójáról megemlékezve Gerhard Besier heidelbergi protestáns vallástudós: "A nevelő hatású író a 'nagy szentekről' írt könyvében a vallások fölötti hagiográfiának új szemléletét mutatja be olvasóinak. Pszichológiai beleéléssel, a lelki dolgok iránti érzékenységgel és a nyelv virtuózaként új megvilágításban tárja lelkes olvasói elé a kereszténység nagyjait mint a jelen példaképeit".

A Londonban élő Anthony Bloom metropolita az egyik legnépszerűbb kortárs ortodox főpap. Számos könyvet írt, melyek Krisztus csodáit, példabeszédeit magyarázzák, illetve a keresztény lelki életbe nyújtanak bevezetést. Ez utóbbi kategóriába tartozik egyik legismertebb műve, Az élő imádság is, amely rövid időn belül több kiadást ért meg Angliában. Bloom sikerének titka, hogy nagy tapasztalattal rendelkező, személyes lelki élményeit megosztó kortárs tanítóként szól az olvasóhoz. Nyelvezete egyszerű, világos, modern, tanítása mély és ősi keresztény hagyományra támaszkodik. Az élő imádság az Isten imádságban való kereséséhez segíti a kezdőt, feltárja előtte a Miatyánk szavainak jelentőségét, megismerteti a kereszténység egyik legősibb imájával, a Jézus-imával, megvilágítja az elmélkedés és az ima közti különbséget, szól a hívő ember számára sok gondot okozó viszonzatlan imáról, s végül letisztultabb formákhoz, az aszketikus imához és a csend imájához vezeti el az olvasót.