Kijárat Kiadó

A következő oldalak nem egy költemény részletei, de afelé vezetnek. Mintha annak, egyelőre még nagyon távoli, megközelítését adnák, ha nem egy olyan szöveg számos vázlatának egyikéről volna szó, mely lassan, kimérten halad a költemény felé, mely éppúgy igazolásul szolgál majd e szöveghez, mint ahogy a szöveg igazolja majd az életemet. (Jean Genet) Jean Genet (1910-1986) posztumusz kiadott kötete egy szakmai és érzelmi válság dokumentuma. Ugyanakkor fordulatot is jelez: az addig költőként és regényíróként ismert szerző ekkor válik drámaíróvá és kiváló esszéistává. A Töredékek szövegegyüttese pedig Genet soha meg nem valósított nagy könyvtervének egyetlen megőrzött részlete, mely egyben az életmű legszemélyesebb vallomása.

A 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imre életműve a hazai nagyközönség előtt a kitüntetésig majdhogynem teljesen ismeretlen volt, és a hazai irodalmár “céh” is erősen megosztott volt az életmű értékével kapcsolatban. Noha a kitüntetés után megindult a legendagyártás, ami eltúlozza, mitizálja az ismeretlenség arányait (…), mégis úgy tűnik, hogy az irodalmár szakma elmulasztotta elvégezni kultúraközvetítő feladatát (…) akkor, amikor nem kísérelte meg beépíteni Kertész főművét, a Sorstalanságot a kulturális köztudatba. Még akkor is így van ez, ha a könyv legfőbb sajátossága éppen az, hogy nem könnyen “beépíthető”

A 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imre életműve a hazai nagyközönség előtt a kitüntetésig majdhogynem teljesen ismeretlen volt, és a hazai irodalmár “céh” is erősen megosztott volt az életmű értékével kapcsolatban. Noha a kitüntetés után megindult a legendagyártás, ami eltúlozza, mitizálja az ismeretlenség arányait (…), mégis úgy tűnik, hogy az irodalmár szakma elmulasztotta elvégezni kultúraközvetítő feladatát (…) akkor, amikor nem kísérelte meg beépíteni Kertész főművét, a Sorstalanságot a kulturális köztudatba. Még akkor is így van ez, ha a könyv legfőbb sajátossága éppen az, hogy nem könnyen “beépíthető”