KKETTK Alapítvány strana 2 z 2

Az 1914-ben kezdődött és világméretűvé dagadt összecsapás felrobbantotta és megszüntette a régi világot, miközben utat nyitott egy új, minden korábbinál kegyetlenebb korszaknak, amelyet rövid huszadik századnak szokás nevezni. A Nagy Háborúról szóló első értelmezési kísérletek magából a háború logikájából sarjadtak, és a gonosz, illetve a jó közötti küzdelemként írták le az eseményeket. Ez az értelmezés máig sok hívet tudhat magáénak. Schmidt Mária történész nagyívű esszéje az egyik első szellemi próbálkozás, hogy túllépjünk az ellentétpárokkal operáló magyarázatokon. Csak száz év telt el azóta, így kijelenthető: ez a könyv igazi kezdet. Sokan fognak még hivatkozni rá.

Der 1914 vom Zaun gebrochene Krieg, der bald globale Dimensionen annehmen sollte, bereitete der alten Welt ein Ende und ebnete auf ihren Trümmern den Weg in eine neue Epoche, die an Grausamkeit alles Dagewesene in den Schatten stellen sollte und die wir das „kurze zwanzigste Jahrhundert“ nennen. Die ersten Interpretationsversuche vom „Großen Krieg“ entsprangen der ureigensten Kriegslogik, die Ereignisse als ein Ringen zwischen Gut und Böse zu beschreiben. Diese Interpretationsart hat bis heute viele Anhänger. Die Historikerin Mária Schmidt unternimmt mit dem vorliegenden Essay als eine der ersten den ehrgeizigen Versuch, diesen mit Gegensatzpaaren operierenden Erklärungsansatz hinter sich zu lassen. Erst einhundert Jahre sind seit dem Krieg vergangen, so dass wir mutig behaupten können: Dieses Buch ist ein wahrer Anfang. Viele werden sich noch darauf berufen.

„Language: now, as always, it all started with language. The expropritation, the agressive seizure of language has swept us frighteningly far from reality. The crisis could not be more serious. Anyone trying to break free from the strangehold of half-truths and contrived thought experiments risks nothing less than expulsion from the „paradise” of lies. True, in a few decades from now – or a few centuries – such people could become icons; but the prisoners of the putrefying present are doing their utmost to mercilessly annihilate them here and now. With this volume Mária Schmidt is again taking a risk. According to her ironic profession of faith, however, she has no choice: what is at stake is liberty.”

Warum wird Europa auch noch ein Vierteljahrhundert nach dem Sturz des Kommunismus von einem politischen Denken beherrscht, das unfähig ist sich mit unseren tatsächlichen Problemen zu beschäftigen? Kennt man die menschliche Natur, eröffnet sich einem die Vergangenheit. Sieht man die Vergangenheit, wird es einem leichter sich in der Gegenwart zurecht zu finden und ab und an die Zukunft zu erahnen. Nur wenige gibt es, die genügend Mut besitzen, die sicheren und bestens betonierten Sackgassen leerer Phrasen zu verlassen. Die größte Gefahrenquelle stellt hierbei nicht das Risiko des Irrtums dar, sondern jene des Aussprechens der Wahrheit selbst. Das siebente Buch von Mária Schmidt lädt den Leser zu einem in jeder Hinsicht riskanten Abenteuer ein. Unsere Welt ist erneut zu einem derart gefährlichen Terrain geworden, auf dem nur jene eine Chance besitzen, die mutig und frei genug sind, um Erfassung und Analyse unserer Lage ohne Sicherungsseil anzugehen: nämlich die Vorstellung der von falschen Ideologien befreiten Wirklichkeit. Gerät man in eine Gefahrenzone, bleibt dies der einzige Ausweg. 

Hogyan tekintenek a kínaiak önmagukra, a világra és a jövő kihívásaira? Hol van Kína, és mi is valójában: hová lett a régi kínaiak hagyományos copfja, hová Mao kerékpárjai és egyenruhája? Hol vannak a nagycsaládok a sok ágyassal? Köddé vált minden, ami a kínaiak és a külföldiek által mesélt történetek révén évszázadokon át Kínává tette e hatalmas országot. Kína ma a felhőkarcolók, limuzinok, szupergyors vonatok és a sci-fi-be illő repülőterek országa, az éjszakánként a tűzijátékoknál is erősebben világító, vakító neonfényeké. A kínaiak változnak, és a felismerhetetlenségig megváltoztak. Tulajdonképpen annyira megváltoztak, hogy nem is igen látják magukat jelenlegi formájukban. E hatalmas átváltozás kellős közepén nem is tudjuk, mikor szilárdul meg az új forma, ha egyáltalán megszilárdul. Ahogy azt sem: milyen tudati változást hoz majd ez a folyamat a kínaiakban és mindazokban, akik a világ többi részén Kínát figyelemmel kísérik. Ez a könyv e forradalmi változást kutatja. Azt a változást, amely feltehetően az egész világra nézve a legnagyobb hatással lesz a Római Birodalom bukása óta.

What challenges are facing the Western world in the early 21st century? What fate is awaiting the nation states? Will they continue to exist or will they be replaced by empires? What will the role of the state be? Will it shrink and lose significance or, on the contrary, grow stronger? Will everybody have to work, will they have a job in the future? In all events, will there be enough work for all? And what fate is awaiting the family? How about belief? What will follow from the prolongation of human life? Can social welfare systems, one of the most important achievements of the 20th century, be maintained? Can we wait until the West offers new answers and proposals for solutions or should we make up our minds and follow our own ideas? These are some of the questions to which Mária Schmidt seeks answers in this volume. While her point of view is undoubtedly that of a historian, her thoughts are focused on the future.

Amennyire jól működött az amerikai propagandagépezet a nácikkal szemben, úgy vallott sokáig csúfos kudarcot a hidegháború alatt. Ronald Reagan elnökségéig, azaz a ’70-es évek végéig az ideológiai párharc győztesei a „jó szándékú”, „békepárti” és „modernizáló” kommunisták voltak. Az amerikai egyetemekről kitóduló értelmiségiek közül sokan „tették a dolgukat”, igaz, a szovjet titkosszolgálat rendíthetetlen szorgalma és tengernyi pénze nyomán, dicsőítették a „gonosz birodalmát”.Kivételt képez az 1945-ben alapított Commentary folyóirat, amely eleinte az amerikai zsidó értelmiség fóruma volt, majd az antikommunista küzdelem és a neokonzervatív eszmék legfontosabb műhelyévé nőtte ki magát. Kötetünk Joshua Muravchik, a Commentary állandó szerzőjének válogatásában több fontos szöveget tesz elérhetővé a magyar olvasóközönség számára. A könyvet Békés Márton történész, az amerikai neokonzervativizmus legjobb hazai ismerője szerkesztette. Minden győzelem szavakkal kezdődik. A kommunizmus feletti győzelem sok fontos mondata a Commentaryben látott először napvilágot.

Scholarly approaches cannot deal with spirituality or faith and hate amnesia, while they are diametrically opposed to the world of fables. Nevertheless, I am going to make an attempt here to use rational and justifiable – scholarly – argumentation in the interpretation of what belongs much more to national imagination than to the world of provable facts. Spirituality, amnesia and fables will be addressed, hopefully without spirituality, amnesia and fable-like features.