Közép és Keleteurópai Történelem és Társadalomért Kutatásért Közalapítvány strana 2 z 2

Ki ismeri ma Willi Münzenberg nevét? Azét a férfiét, akinek holttestét 1940 őszén találták meg egy franciaországi erdőben? Pedig a két világháború közötti időszak jellegzetes alakja volt: baloldali értelmiségi, az 1920-as évek elejétől szívós munkával építette ki s állította a sztálini politika szolgálatába azt a hálózatot, amely a "kulturális fronton" volt hivatva igazolni és népszerűsíteni a Szovjetuniót és Sztálin totalitárius rendszerét. Titkos ügynökök és "társutasok" népesítik be Stephen Koch könyvének lapjait, köztük nagynevű értelmiségiek, mint Ernest Hemingway, André Gide, John Dos Passos. Az ő rokonszenvük megnyerésére, világhírüknek a szovjet célok szolgálatába állítására szerveződött az az ügynökhálózat, amelynek világszerte olyan tagjai voltak, mint Noel Field, Alger Hiss, Kim Philby, Theodore Maly alias Mály Tivadar, Otto Katz vagy a hírhedt "cambridge-i csoport" tagjai. Az utóbbi években egyre tágabbra nyíltak a titkos archívumok kapui, s az újonnan hozzáférhető adatok árnyaltabbá tették, dokumentumokkal támasztották alá a korábbi sejtéseket.

Milyen kihívások előtt áll a Nyugat a huszonegyedik század elején? Mi lesz a nemzetállamokkal? Megmaradnak, vagy átadják a helyüket a birodalmaknak? Mi lesz az állam szerepe? Visszaszorul, vagy épp ellenkezőleg, megerősödik? Kell-e mindenkinek dolgoznia, munkahellyel rendelkeznie a jövőben? Lesz-e egyáltalán elegendő munka? És mi lesz a családdal? A hittel? Milyen következményekkel jár az életkor kitolódása? Fenntartható-e az a szociális ellátórendszer, ami a huszadik század egyik legfontosabb vívmánya? Várhatunk-e a Nyugatra, amíg új válaszokkal, megoldási javaslatokkal áll elő, vagy szánjuk el magunkat, és menjünk a saját fejünk után? Schmidt Mária ebben a könyvében többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ. Miközben történészi látásmódja vitathatatlan, gondolkodása a jövőre irányul. Kiindulópontja meggyőző: visszafelé nem vezet út!!

A kötet hét tanulmányt tartalmaz. Az írások tükrözik a szerző fő érdeklődési irányait. Olvashatunk az Osztrák-Magyar Monarchiáról, a polgárosodásról és az identitáspolitikáról. Olyan szövegekről van szó, amelyeknek nagy része itt jelenik meg először.

Az európai testvérháború hatalmas áldozatokat követelt. Európa lakosságának több mint 6%-a elesett vagy súlyosan megrokkant. 20 millió rokkant és több mint 8 millió halott maradt a csatatereken. A háború után legyen­gült lakosságot a spanyol influenzajárvány tovább pusztította, és közel 20 millió áldozatot követelt. A történelmi Magyarország veszteségei iszonyatosak voltak. Közel 700 ezer hősi halott, ugyanennyi sebesült és még egyszer ugyanennyi hadifogoly. Ezen belül a magyar anyanyelvű katonák vesztesége elérte a 350 ezer főt. Majdnem a duplája második világháborús harctéri veszteségeinknek. (Schmidt Mária)