Közlönykiadó Kft.

1894 első vasárnapján a Singer és Wolfner cég képviselője megkereste Herczeg Ferencet, vállalna el egy főszerkesztői állást az Új Idők néven alapított lapnál. Az akkor harmincegy éves író örömmel elvállalta. És kereken ötven (!) éven át szerkesztette, egészen addig, míg a második világháború után a bevonuló szovjet csapatok által felállított bábkormány percemberkéi betiltották. Az Új Idők példátlan sikere, példányszáma, stílusa, koncepciója jellemezte legjobban azt az életutat, amelyet Herczeg Ferenc bejárt. Harmincezer példányban jelent meg a legrosszabb időkben is, tízezer előfizetője volt. Értéket közölt. A főszerkesztőt az ötven év alatt soha nem érdekelte, hogy a leközölt szerző milyen politikai párthoz, irányvonalhoz tartozott, milyen irodalmi stílust képviselt, hiszen igazából nincs is ilyen. Értékes legyen, tehetséges legyen. A vele párhuzamosan futó Nyugat a maga négyszáz példányával nem jelentett konkurenciát.

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is. Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál. A második kötet (A Budai Napkirály) a Magyarországot európai nagyhatalommá tevő , hatalma csúcsán lévő férfit varázsolja elénk, aki számára egyformán fontos Magyarország emelkedése, illetve európaivá válása. Látjuk a nagyívű koncepciót kidolgozó, cselekedeteit gondosan megtervező államférfit, akit azonban minduntalan megbéklyóz magánéleti boldogságának beteljesületlensége. A hazai viszonyokon messze túllátó, egész Európát megújítani szándékozó nagy király Magyarország helyét tartósan Európa centrumában kívánja kijelölni.

Munkácsyt Andorai Péter alakította abban a Mednyánszky című filmben, amit Szőnyi G. Sándor rendezővel csináltunk Szabó György forgatókönyvéből. A festő feleségét Kovács Mária alakította remekül. Mednyánszky László festőművész életének egy-egy periódusát eleveníti fel a film, aminek operatőre voltam, benne azzal a jelenettel is, amikor Mednyánszky elvetődik Munkácsy legendásan elegáns és a potenciális megrendelők, a finom közönség számára is nyitott műtermébe, Párizsba. A műterem - természetesen - díszletben épült újjá, de mindent elkövettünk, hogy azt az atmoszférát visszaadjuk a filmen, amilyen akkor, a millenniumi időkben lehetett. Mint sok beszámolóból tudhatjuk, Munkácsyné, Cécile Papier olyan jól "adta el" a férjét, hogy annak más teendője sem maradt, mint festeni, alkotni, s minden más teendőt ellátott - köztük az üzleti típusúakat is - a ház francia asszonya.