Medio Kiadó strana 2 z 3

A Patmosz esszégyűjteménye Hamvas Béla időskori, végsőkig letisztult szemléletének foglalata, amelyet "segédmunkási-raktárosi száműzetése" alatt vetett papírra 1958-64 között, s amelynek átfogó gondolati ívében olyan témákat szólaltatott meg kristályos világossággal, mint az idill és létrontás, moralitás és művészet, az egyszerűség, a kezdet, a tiszta élet lehetősége, vagy épp a szellemi megvalósulás legintenzívebb kérdései.

Szintén "segédmunkási-raktárosi száműzetése" alatt, 1951-56 között Inotán és Tiszapalkonyán írta meg Hamvas Béla Sarepta című esszénaplóját. Írásának címével (sarepta = olvasztás, finomítás) egyfelől új és igen nehéz élethelyzetének értelmét és távlatát jelölte meg, másfelől - Illés próféta szűkösségből bőséget teremtő sareptai történetére utalva - épp e nehéz periódus hatása alatt a benső erők és ellenerők felszabadulására igényt tartó várakozásának ad hangot. A legkülönbözőbb témákhoz fűzött naplószerű feljegyzések erőteljesen kapcsolódnak ahhoz a két jelentős gondolkodóval, Szabó Lajossal és Tábor Bélával kialakított szellemi munkaközösséghez, amelynek "csütörtöki megbeszélései" 1945-48 között zajlottak - jelentős hatást gyakorolva Hamvas számos későbbi művére is. I. rész Vádirat a szellem ellen A csütörtöki beszélgetések jegyzőkönyveiből Szabó Lajos kritikai megjegyzéseihez Három levél Szabó Lajoshoz II. rész Sarepta

"Isten ellátta természetes határokkal a három halom s négy folyó földjét, s Árpád messze jövendőbe néző bölcsessége e határok között akarta földhöz kötni a magyart." Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli hétköznapok elképzelt, gazdagon, színesen elmesélt történései is. E regékből szőtt csodás történet képiségével, mesés elemeivel minden magyar olvasóhoz eltalálhat, mely függetlenül a tényektől közös és továbbörökítendő élmény lehet mindannyiunk számára, hiszen az irodalom efféle különleges erejének legalább akkora nemzetmegtartó ereje van, mint a tényeknek. A történetben megelevenednek a magyar őstörténet ismert alakjai, helyszínei és máig élő epizódjai, melyek segítségére lehetnek kicsinek és nagynak, hogy megismerje és becsülje magyarságunk múltból fakadó hagyományait, értékeit, s tegye kíváncsivá történelmünk alaposabb megismerésére. E megismerést segítik Szabó Mariann színes, a honfoglaláskori motívumkincsünkből merítő grafikái.

„A jövő nemcsak megismerhetetlen, hanem éppen alapvető hibát követ el az, aki meg akarja ismerni. „Az ember mindaddig, mondja Grisebach, amíg abban a hitben, hogy a jövő megismerhető, ki akarja számítani, tulajdonképpen ki akar térni előle.” A jövő legfőbb tulajdonsága, hogykifürkészhetetlen. Ami fontos, az nem számítás, hanem a magatartás: a tiszta fő, az éles szem, a könyörtelen kritika, vagyis: az igazságszenvedély.” (Huizinga kríziskönyve)

Hamvas Béla életmű-sorozatának 10. kötete." Hamvast joggal lehet a legnagyobb magyar írónak tekinteni, és az esszéirodalom vonatkozásában is az élvonal élvonalában van. Mindent tudott írni, de mindenekelőtt esszét. Abban teljesen egyedülálló. Hamvas mindig ez is maradt elsősorban; ő író volt; első-, másod-, és harmadsorban is. Olyan író, aki mint tradicionális szerző-gondolkozó is teljes mértékben megállja a helyét, de aki irodalmi módon közelített, és az író-irodalmár felelősségével-felelőtlenségével kapcsolódott ezen tematikumokhoz. Ezért egy nagyon érdekes dolog alakult ki vele kapcsolatban, ugyanis Hamvas Bélát tisztelni lehet és tisztelni kell, követni azonban nem lehet. Ez nem kivitelezhető". (részlet, tradicio.org/hamvas nyomán)

A kötet Hamvas Béla 1940-44 között született esszéit, előadásait, hozzászólásait gyűjti egybe.

Az életműsorozat 33. kötete Hamvas Béla 1945-50 között írt esszéit tartalmazza. Az írások több mint fele most jelenik meg először nyomtatásban.

"Tegnap Szentendrén, délben fél 1-kor, befejeztem azt a munkámat, amit még szabadságom alatt kezdtem... Nagy lépést tettem most. Majd meglátod, ha a kis művet elküldöm. Címe: Unicornus" - számol be írásáról Hamvas Béla 1948. szeptember 28-án barátjához intézett levelében. A mű, amely 110 gépelt lap terjedelemben, Hamvas Béla kézírásos javításaival és oldalszámozásával maradt fenn hagyatékában, mintegy három hónap alatt készült el, többek között olyan, szintén készülő művek társaságában, mint a Regényelméleti fragmentum, vagy a Karneval. A kezdetben "Unicornus" vagy a múzsai beavatás könyve címen megjelölt tervezetbe - a kéziratos jegyzetek tanúsága szerint - Hamvas Béla néhány, már korábban felvázolt munkatervének anyagát is beillesztette. E tekintetben talán az egyik legfontosabb az Ez vagy te (Részben profán, részben hieratikus értekezés) munkacímen kidolgozott feljegyzései voltak, amelyeknek "muzikálisan megkomponált" átdolgozása később az Unicornus végleges szövegének második, Feljegyzések című szakasza alá rendeződött. A mű gépiratában eredetileg szereplő három fejezetcím (Beszélgetések - Feljegyzések - Epilegomena) közül jóllehet Hamvas Béla az utólagos javítások során a második szakasz címét törölte, azonban az Epilegomena fejezetének szövegében az erre történő utalások változatlanul megmaradtak. A jelen kiadásban a sajátos szóhasználatot és központozást figyelembe véve az eredeti gépirat Hamvas Béla által javított és véglegesített szövegét követtük.

Az irodalomtörténet által gyakran a XX. századi magyar - és bátran mondhatjuk: európai - irodalom egyik legfontosabb regényének is nevezett Karneval Hamvas Béla legfontosabb és legnagyobb szabású műveinek egyike, a "tízezer bőrű tűzgyermek", vagyis a Lélek átvalósulásának története, "sorskatalógus", avagy - miként Hamvas mondja - a "nagy tükör, amelyben önmagam teljességét megnézem és lemérem a derű és a humor jegyében. Teljes önlátomás, világ-, sors-, életlátomás, és teljes felszámolás." Ez a karnevál tehát utazás lényünk középpontja felé, s mint ilyen, a mítosz, mese és az eposz hagyományos toposzait eleveníti föl a hajóra szállás, vándorlás, pokoljárás képeiben. Nemcsak az eposz elevenedik meg ezekben az alakzatokban, hanem a különböző regénytípusok szerkezeti-kompozíciós váza, struktúrája is: a Karneval megidézi például a hagyományos családregény, a fejlődésregény és a detektívregény cselekményszövését, ugyanakkor ez a besorolás, meghatározási kísérlet sem meríti ki e szöveg maximális körülírhatóságát. A Karneval szövevényes regényvilága, fugato-története olyan mondattal kezdődik, aminek hiányzik az eleje, utolsó mondata pedig félbemaradt. Vagyis időtlen, le nem záruló beszélgetés ez, amely a szétszóródás helyett jelenlétet és találkozást hozó személyes szót remél. A Karneval mind a nyelvhez, mind a mítoszhoz való viszonyulása tekintetében a James Joyce utáni regényírás jelentős állomása. Humoros és szellemes, váratlan fordulatokban gazdag, ugyanakkor mély és elgondolkodtató, önvizsgálatra ösztönző. A regény világa, minden felhőtlennek tűnő könnyedsége ellenére többszörösen összetett (társadalomrajz, groteszk paródia, szimbolikus jelentésréteg) - a különböző rétegek között azonban tökéletes egyensúlyt és megfelelést találunk. A mű alapmotívuma és egyben legfontosabb szála az önkeresés. Ezzel pedig a Karneval még egy lényeges funkciót lát el: segít eligazodni a létezés zűrzavarában. Értelmet ad mindazoknak a dolgoknak, amelyek a világban történnek - mindannyiunkkal. A regény befejezése óta (1950) eltelt mintegy hetven év alatt egyszer sem kapta meg azt a rangjához méltó lehetőséget, hogy a Hamvas Béla által megálmodott egykötetes, klasszikus formában jelenhessen meg. Kiadónk ezt a több mint fél évszázados hiányt szeretné most pótolni. A könyv két különböző borítóval készült. Konkrét borítóra nem áll módunkban rendelést elfogadni. A különböző borítók véletlenszerűen kerülnek a rendelésekbe.

Különös és nehéz feladat áttekinteni egy életművet abból a szempontból, hogy az író miként vélekedik a nőkről, a női eszményképről, a szerelemről és hogyan ír róluk. Ugyanakkor mégis izgalmas kihívás, hiszen nem lehet nem észrevenni, hogy a nők lépten-nyomon felbukkannak Hamvas írásaiban. Hol metafizikai magasságokba emeli a női nemet, hol csábító, szánalmas és egyszerre titokzatos érzéki lényekként mutatja be őket. Kötetünkben Hamvas Béla e témakörből származó írásaiból és második felesége, szellemi társa, Kemény Katalin, kettejük kapcsolatára vonatkozó írásaiból válogattunk. A könyv érdekessége, hogy egyes Hamvas és Kemény Katalin szövegeket QR-kód segítségével meg is hallgathatja az olvasó, Fekete Ernő és Fullajtár Andrea színművészek tolmácsolásában. A kötet mellékleteként pedig elolvashatják Kemény Katalin átfogó tanulmányát is, amelyet férje, Hamvas Béla munkásságáról írt 1977-ben, Élet és életmű címmel. A Szépség istennői című válogatásunkban Hamvas Béla a nőkről, a női nemről, a női eszményről és a szerelemről írott gondolataiból nyújtunk széleskörű válogatást, valamint feleségével, Kemény Katalinnal való kapcsolatának egyes dokumentumai és Kemény Katalin Hamvasról írott nagyívű tanulmánya (Élet és életmű) is szerepelnek a könyvben. QR-kód formájában színészek tolmácsolásában hallgathatunk részleteket a hamvasi és a Kemény Katalin által írott esszékből, versekből, levelekből.