Nyitott Könyvműhely Kiadó strana 2 z 3

Ryan Bingham a nagyvállalati leépítések szakembere, folyamatosan úton van, és tömegével rúgja ki az embereket. Élete nagy részét szállodákban és repülőkön tölti, legközelebbi barátai az alkalmi utastársak és a légiutas-kísérők. Nincs lakása, mindene, amije van belefér egy kézitáskába, amit örökké magával hordoz. Bőszen gyűjti a kilométereket, és egyetlen szenvedélyének él, hogy elérje az egymillió mérföldes álomhatárt. Ám ahogy egyre közelebb jut hozzá, különös dolgok kezdenek történni körülötte, és a jól megszokott, biztonságos élete hirtelen a feje tetejére áll. Az utolsó utazására készül: nyolc város hat nap alatt, hogy végül valahol Dél-Dakota felett egy utasszállító gép első osztályú, folyosó melletti ülésén ülve végre értelmet nyerjen az élete. "Walter Kirn stílusa olyan szikrázó és éles, mint az égbolt egy jumbo jet ablakából nézve." Chicago Tribune Waltern Kirn négy nagysikerű regény szerzője, az Egek ura a második könyve, ami magyarul is olvasható. Szerkesztőként, kritikusként és esszéistaként olyan lapoknak dolgozik mint a Time, a The New York Times, a Vouge vagy a GQ. Livingstonban, Montanában él. A regény alapján készült forgatókönyv Golden Globe-díjat nyert 2010-ben!

A legtöbb ember szerint a szerelem csupán egy érzés, pedig jóval több annál. Olyan erős késztetés, ami sok más alapvető szükségletet, például az éhséget vagy a szomjúságot is képes felülírni, és még a legkomolyabb embert is kifordítja önmagából. A sz erelmes ember sok szempontból a szenvedélybetegekre hasonlít: ahogy egy alkoholistának is muszáj innia, a szenvedélyes szerelmes is meg van győződve arról, hogy nem képes létezni a szíve választottja nélkül. Vajon miért vésődött belénk az evolúció so rán ez a valójában irracionálisnak tűnő szenvedély? A válasz meglepően egyszerű: a romantikus szerelem a hozzá kapcsolódó bonyolult érzelmi és kémiai folyamatokkal együtt a nagytestű, emberszabású emlősök között mindig is azt a célt szolgálta, hogy a hímet és a nőstényt egységgé kovácsolja össze arra az időre, amíg gondoskodniuk kell az utódaikról. A természet rendje szerint, ahogy nő a gyerekek önállósága, úgy csökken a szülők közt a szenvedély. Végül pedig ugyanaz az érzés választja el őket eg ymástól, ami addig összetartotta: egy új szerelem. Mégsem kell attól tartanunk, hogy Fisher könyörtelenül leszámol az örök szerelem eszményével. Ebből a könyvből ugyanis azt is megtudhatjuk, hogyan szabadulhatunk meg az ősi késztetések kényszerétől, és hogyan "programozhatjuk" az agyunkat arra, hogy a szenvedély megmaradjon, vagy éppen mihamarabb meggyógyítsuk az összetört szívünket.

Miért képtelen a legtöbb kisfiú akár csak egy percre is nyugton maradni? -Miért változik meg sok fiú személyisége olyan drasztikusan a pubertás időszaka alatt, és miért válnak ingerlékennyé a tinédzserkorban? -Hogyan hoz létre kötődést a játék és a fizikai érintés az apa és a gyermek között? A hihetetlen sikerű "A női agy" izgalmas folytatásában a Harvard neurobiológia és pszichiátriai professzora, Louann Brizendine a férfi agy különböző életciklusaival ismerteti meg az olvasót. Életszerű példái és személyes élményei a tudományos értekezést egy mindenki számára érthető és átélhető kalanddá változtatják. Közérthető magyarázatot ad a férfiak és a nők közti különbségekre az agresszió levezetése, a térbeli tájékozódás vagy az arckifejezések értelmezése terén. Kötelező olvasmány minden nőnek, fiús szülőnek és az önmagát megérteni akaró összes férfinak!

A nemzetközi sikerű bestseller-szerző ezúttal olyan kitalált történeteket gyűjtött egy csokorba, amelyeket a világ különböző pontjain élő nők élete inspirált. Az elbeszélők, akik a legkülönbözőbb témákról és érzelmekről mesélnek, mind érzékeny, okos, vad, fantáziadús, életteli nők. Manapság azonban gyakran szembesülnek azzal a társadalmi elvárással, hogy ne legyenek se túl okosak, se túl érzékenyek, hogy uralkodjanak az ösztöneiken, az indulataikon, hogy fojtsák el a vágyaikat, és engedelmeskedj enek a szabályoknak. Ensler nőalakjai között feltűnik egy amerikai középiskolás, aki nem tudja, hogyan birkózzon meg a rá nehezedő nyomással; egy anorexiás blogger, aki egyre kevesebbet és kevesebbet eszik; egy kenyai lány, aki nem hajlandó alávetni magát a genitális csonkításnak; egy alig 15 éves bolgár utcalány; egy kínai munkáslány, aki Barbie-kat gyárt; egy terhes lány, aki nem tudja eldönteni, megtartsa-e a kisbabáját. A történetekből kiderül: a lányok és az asszonyok a világon mindenütt ug yanazokkal a problémákkal, vágyakkal, fájdalmakkal, örömökkel, szenvedésekkel találkoznak.

Boglár Lajos tanulmányai füzérré állnak össze a kötet lapjain, akár egy piaroa sámán énekei. Ahogyan minden transzállapot és varázslat az egység felé irányul, és csak a teljesség tükrében válhat beteljesüléssé, úgy ezek a tanulmányok is egymáshoz fűz ve egészként rajzolják elénk a neves etnológus pályaívét. Boglár Lajos gyakran nevezte "mozaikmódszernek" kutatói tevékenységét. Miután megértett és elemzett egy kulturális-társadalmi jelenségkört, megvizsgálta annak más jelenségkörökhöz való viszony át, s végül így ragadta meg és mutatta be az adott kultúra "globális sokrétűségét". Ez a kötet is ennek megfelelően tárja fel Boglár Lajos kutatásainak elvi, elméleti és módszertani hátterét. Az esettanulmányok egymáshoz kapcsolódva állnak össze "moz aikká". Az írások egyaránt szólnak az indián időfelfogásról, szexualitásról és gyermeknevelésről, a sámánizmus kapcsolódásairól a pszichoterápiához, a kulturális adaptáció és a kultúra változásainak etikai és politológiai vetületeiről, a guarani, a w ayana, a piaroa és a botokudo indiánok világáról.

Botox, bulímia, mell-implantátumok: valóban az önsanyargatás lenne a tökéletes testhez vezető út? Eve Ensler, aki maga is hadilábon állt az öregedéssel együtt járó alakváltozással, és már mindenféle radikális fogyókúrás módszerrel megpróbálkozott, vé gül elhatározta, hogy megtanulja elfogadni önmagát. Célja elérése érdekében különböző nők történeteit gyűjtötte össze a világból, akik hozzá hasonló rögeszmékkel küszködtek: a fiatal latin-amerikai lányét, aki őszintén megveti magát zsírpárnái miatt; a plasztikai sebész feleségéét, akit a férje a tökéletességre törekedve centiről centire átalakított; vagy az idősödő laptulajdonosét, akit máig kísért a gyerekkorában rákényszerített állandó edzések emléke. Útja során azonban olyan nőkkel is ta lálkozott, akiknek nagy nehezen sikerült megbékélni alakjukkal: az afrikai anyával, aki minden testre úgy tekint, mint a természet sokféleségének a megnyilvánulására; az indiai asszonnyal, aki legyőzte futópad-mániáját, és mára már kifejezetten szere ti kerekded formáit; vagy a csadorban járó afgán nővel, aki hajlandó a börtönt is vállalni a vaníliafagylalt ízéért. Ez a könyv megtanít végre feltétel nélkül szeretni a saját tökéletes testünket!

A legtöbb nyelvből hiányzik egy szó. Ha valaki elveszíti a férjét vagy a feleségét, azt mondjuk rá: özvegy. Ha valakinek meghalnak a szülei, úgy nevezzük: árva. De mit mondunk arra az édesanyára vagy édesapára, aki a gyermekét veszítette el? Az "Árnykislány" Thomése megindító megemlékezése halott kislányáról. Siratóének, amelynek gyászos dallamába már belevegyülnek egy kényszerű újrakezdés hangjai. Hitvallás a szeretet mellett.

Miért éppen ő és miért nem valaki más lobbantotta lángra a szívünket? A szerelem világhírű tudósa, Helen Fisher most lerántja a leplet arról, hogyan és miért keresgéljük állandóan tudat alatt a megfelelő partnert. 40 000 férfi és nő segítségével végzett egyedülálló vizsgálatai alapján részletesen kidolgozta a négy alap személyiségtípust - a Felfedező, az Építő, az Igazgató és a Tárgyaló -, amelyek közül valamelyikben mindenki önmagára ismerhet. Mindegyik típus agyát az őrá jellemző kémiai rendszerek szabályozzák, vagyis biológiailag olyan személyekhez vonzódunk, akik tükrözik és egyben ki is egészítik saját személyiségtípusunkat. (Figyelem, Felfedezők! Készüljetek fel egy vad rodeóra, ha a sors véletlenül egy szintén Felfedező társat sodor az utatokba!) Helen Fisher részletes párválasztási kérdőívét a világ harminchárom országában ötmillió ember töltötte ki. A sikeres módszer immár Magyarországon is elérhetővé vált. Ez a könyv bizonyára minden olvasót gondolkodóba ejt majd párválasztási szokásaival kapcsolatban, és segítségére lesz a szerelem természetének megismerésében, az életre szóló partner kiválasztásában és megőrzésében

Az enciklopédia immár nem csupán a tudás és a bölcsesség tárháza. A szerző állítása szerint kultúránk mai arcának létrejötte kudarcba fulladt próbálkozások eredménye, hogy megértsük a butaságot: azt a tulajdonságot, melyet ő az intelligencia és a civilizáció alapjának tart. Tündérmesék, rajzfilmek, kertépítészet, barokk mennyezetek, viccek, átlátszó kifogások és sci-fik alapján mélyül el Van Boxsel e fordított világ logikájában, és jut el arra a következtetésre, miszerint senki sem elég okos ahhoz, hogy megértse a saját butaságát!

A fiatal Chájim Vital arról ábrándozik, hogy az egész világgal megismerteti a kabbala misztikus hagyományát, és így szerez örökérvényű hírnevet magának. Amikor megismerkedik Luria rabbival, a titokzatos, egyiptomi tanítóban végre rátalál arra az emberre, aki minden kérdésre tudja a választ. Elszántan veti bele magát a tanulásba, és érzi, hogy immár semmi sem gátolhatja meg abban, hogy rátaláljon a végső igazságra Isten hetvenkét titkos nevének megismerésén keresztül. Ám amikor találkozik tanítója gyönyörű lányával, Francescával, ráébred, hogy ő sem menekülhet el a legveszedelmesebb kísértés, a szerelem elől... Ez a regény egy alig ismert, 16. századi rabbi, Chájim Vital története. Ő volt az, aki lejegyezte minden idők legnagyobb kabbalistája, Jicchák Luria tanításait. Vital rendkívüli tehetsége nélkül a Kabbala titkai nem maradhattak volna fenn élő hagyományként mind a mai napig. Geert Kimpen Antwerpenben született. Sikeres színházi és televíziós rendezői pályafutását hagyta el gyerekkori vágya miatt: író lett belőle. A kabbalista a megjelenés után rögtön bestseller lett, és számos nyelvre lefordították. Első regényét ezután további sikerkönyvek követték. Feleségével és gyerekével jelenleg Amszterdamban él.

Az elmélyülő gazdasági válság, a társadalmi és gazdasági feszültségek és a klímaváltozás fenyegető érzése sokunkat kétségbe ejt. Ám a baljóslatú veszéllyel együtt egy nagy lehetőség is elérkezett. Itt az idő, hogy a társadalmunkat alapjaiban formáljuk újra, és tetőtől-talpig változtassuk meg az eddig bevett életvitelünket. Az Új Világképben László Ervin világhírű lelki vezetők, tudósok és tudatos üzletemberek gondolatait ötvözi saját meglátásaival a változás jól hasznosítható könyvévé. Rámutat, hogyan válhatunk képessé arra, hogy a társadalmunkat romlásba döntő korlátolt tudatosság helyébe az Akasha-mezőben gyökerező holisztikus tudatosságot állítsuk. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy a minden áron való növekedés politikai és üzleti tévképzete helyett egy az emberi társadalom, a természet és a bolygó számára is fenntartható és tisztességes világképet kövessünk. Egy ilyen mérvű változáshoz azonban fel kell ismernünk és tudatosítanunk kell magunkban, hogy mindannyian kapcsolatban állunk egymással és a kozmosszal. Ez a könyv ékes bizonysága ennek a modern fizika által is leírt kapcsolati rendszernek, és feltárja azokat az eszközöket is, amelyek a holisztikus gondolkodás útján segíthetnek zöldebbé és biztonságosabbá tenni a bolygónkat.

Róma, 1683. szeptember 11. A város lakói aggódva várják a híreket Bécs felől, ahol a török seregek a katolikus világ utolsó fellegvárát ostromolják. Eközben egy római fogadóban gyanús körülmények között meghal egy férfi, és a vendégeket pestisjárvány veszélye miatt karanténba zárják. Vesztegzár alá kerül Melani apát is, a Napkirály titkosügynöke, aki elhatározza, hogy utánajár, mi áll a titokzatos haláleset hátterében. Végeláthatatlan bolyongásba kezd a Róma alatt megbúvó föld alatti járatokban, és közben olyan rejtélyek nyomára akad, amelyek nem csupán az ott lakók, de egész Európa sorsát meghatározhatják. Az Imprimaturt Olaszországban a Vatikán nyomására betiltatták, miután rádöbbentek, hogy olyan titkokat tár fel, amelyek újraírják a 17. század Európájának történelmét. Ez a mesterien megírt thriller eddig 45 országban jelent meg, és több millió példány fogyott el belőle világszerte. A sorozat további kötetei azóta sem jelenhettek meg Olaszországban. A világ más országaiban azonban az újabb könyvek népszerűsége is töretlen.

Wahari, a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadálla­tot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfe­le Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elis­mert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserde­iben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szoká­saikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. A Wahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

Scott McCloud A képregény felfedezése című könyvében meggyőzte olvasóit a képregény művészi lehetőségeiről, és ezzel a lenézett, gyerekeknek való populáris műfajt egy csapásra "beemelte" a magas kultúrába. Mintegy mellékesen megteremtett egy nyelvet, amely alkalmas arra, hogy a képregényt elemezze és feltárja a benne rejlő lehetőségeket...

A cigány gyerekek iskolai neveléséből adódó konfliktusok, a gyakori szegregáció, a kisebbségi és szociálisan hátrányos lét összemosása a szellemi fogyatékossággal, Magyarországon is igen gyakori probléma, amely a társadalom egésze mellett a médiát is kiemelten foglalkoztatja. Abajo a kulturális antropológia résztvevő megfigyeléses módszerével kutatott egy éven keresztül a spanyolországi Aranda de Dueróban. Kutatásai amellett, hogy közösségi szintűek, egyben általános érvényűek is. A tárgykörre vonatkozó legfrissebb pedagógiai és pszichológiai elméletek bemutatása mellett a cigány gyerekekkel kapcsolatos nevelési, oktatási kérdésekre olyan gyakorlati válaszlehetőségeket kínál, amelyek hazánkban is igen hasznosak lehetnek.

Sokan reggeli tornával kezdik a napot. S ezt mindnyájan természetesnek vesszük, hisz kisgyermekkorunk óta állandóan beszélnek nekünk a rendszeres testedzés fontosságáról. Ugyanakkor nagyon kevesen törődnek legemberibb szervüknek, az agyuknak fejlesztésével. S erre még sokszor büszkék is vagyunk… Rajta, agytornára, fel! Elmesport egy esztendőre. Minden hétre három észcsiszoló, az agyunkat megmozgató feladat. Ez a Grätzer-trilógia második kötete. Grätzer József, a rejtvénykirály híres SICC című rejtvénykötete után, a fia, Grätzer György, Kanadában élő matematikaprofesszor rejtvénykötetét forgathatjuk nagy élvezettel. Ajánljuk a könyvet mindenkinek, aki szeret érdekes, gondolkodtató feladatokat megoldani. Sok klasszikus rejtvényt tartalmaz a könyv, és köztük több olyant, amelynek a megoldása semmilyen tárgyi tudást nem igényel, csupán valamilyen szellemes ötletet. A matematika iránt érdeklődőknek pedig különös csemegeként ajánljuk, nekik igazi ínyencséget nyújtunk át ezzel a könyvvel.