Nyitott Könyvműhely Kiadó strana 3 z 3

Egy új, fiatal történésznemzedék jelenti be igényét az éppen elvesztett múlt, a sokunk számára még személyes emlékezeti jelentőséggel bíró szocialista korszak történeti ábrázolására és értelmezésére. Miként válhatnak egy rendszer építőköveivé a mindennapi élet jelentéktelen gyakorlatai? Hogyan alkották meg a kulák fogalmát, és miként válhatott valaki kulákká? Kik a főszereplői az ügynökjelentéseknek és periratoknak? Hol húzódnak a politikai szféra határai a társadalomban? Miként hatott a Rákosi-kultusz az önéletrajzírás módszereire? Mire használták az 1956-os fényképeket, és kik szerepelnek rajtuk? Hogyan felügyelte az állambiztonság a vendéglátóipart? Kik jártak Rotschild Klára divatszalonjába és hogyan változott a szocialista divatirányítás? Hogyan küldték "elvtársi üdvözletüket" külföldről egy szocialista nagyvállalat dolgozói? Miben érzékelték mindennapjaikban egy gyár munkásai, hogy hivatalosan az uralkodó osztályhoz tartoznak? Miként lehetett egy munkásasszonyból országgyűlési képviselő? Kik laktak a "káderdűlőn", milyen kiváltságaik voltak és hogyan jártak vadászni? Miként találták fel a galeriket, és mitől számított fasisztának egy felvonulás 1969-ben? Hogyan használták a rendszerváltás idején a szocialista korszak polgár fogalmát?

Pák Ván-sza önéletrajzi ihletésű elbeszéléseiben női szemszögből, egyéni sorsokon keresztül ismerhetjük meg a 20. századi Koreát: a japán megszállás időszakát és az ország kettészakadásához vezető koreai háborút, valamint a nyolcvanas évektől kezdődő gazdasági fejlődést, amely a hagyományos erkölcs és életfelfogás válságát hozta magával. Írásaiból kirajzolódik a női szerepek átformálódása egy férfiközpontú társadalomban...

A Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa, mégsem egy száraz tudományos munka. Szórakoztató, olvasmányos formában vezet be Japán politikai, vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modern iparosodáson át egészen a második világháborúig. Bepillantást nyújt a japán emberek mindennapjaiba, az etikett, a szexualitás, a házasság és a gyermeknevelés pillanataiba és a gésák meg az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben Japán ugyan rengeteget változott, de Benedict számos állítása, mely a japán emberek érzelmi világára és a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani, mind a mai napig helytálló. A(z) Krizantém és kard Könyv szerzője Ruth Benedict, Mori Szadahiko.

Indulj be! Hangolódj rá! Ugorj ki! - hangzott Leary mantrája. A beindulást segíti a pszichedelikus élmény. A ráhangolódás a "belső utazások" hatására létrejövő életforma-változtatás. A kiugrás a megszokott rend, rendszer elhagyása. Leary szerint a pszichedelikus élmény valós önmagunk megtalálásához vezet. Azért figyelemreméltóak ezek az írások, mert nagyon szemléletesen dolgoznak ki nézőpontokat, lelkületeket, állásfoglalásokat, amelyek a maguk idejében sokban hozzájárultak a drogok terjedésének is kedvező ellenkultúra kialakulásához az Egyesült Államokban. Ez később átterjedt a nyugat-európai országokra, és ma egyre terjed az egykori vasfüggönyön túlra is. A szer Leary normái szerint is visszaéléses használatban terjedt, a hozzászokást és a függőséget nem hirdette. Leary gondolataival tehát szembe kell nézni. A drogfogyasztó ember élményvilágához juthatunk így közelebb, ennek komplexitásából nyílhatnak új irányok a drogellenes társadalmi, közösségi erőfeszítésekben. (Buda Béla dr.)

Forradalmian új elmélet az emberi viselkedés kiszámíthatóságáról. Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő? Évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget ez a kérdés, és most végre megtudhatjuk, hogy a jövő mennyire kiszámítható. Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója új könyvében meglepő nyomozásba kezdett az emberi természettel kapcsolatban. Napjaink digitális eszközei a világot egy hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok - a hangüzenetektől a netes rákeresésekig - egy olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amire korábban nem volt mód. Követhetővé vált a mozgásunk, döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákon is leteszteli, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.