Országgyülés Hivatala

Sok könyv született már az Országház létrejöttéről, művészeti értékeiről és építéséről, de arról többnyire kevés szó esik, hogy ez az épület egy működő intézmény, melynek saját élete van, megépülése óta termeiben sokféle esemény zajlott, megannyi érdekesség történt. Az Országház a két üléstermen kívül számos nagy méretű termet foglal magában, melyek némelyike már a kialakításkor, többsége azonban az eltelt évtizedek során nyerte el egyéni külsejét jellegzetes berendezése vagy a benne elhelyezett műalkotások, esetleg funkciója révén. A berendezés egyediségén túl minden helyiségnek megvan a saját, sokszínű története is. Jelen kötet arra vállalkozik, hogy ezeket a történeteket megismertesse az Olvasóval.

Steindl Imre, az Országház építésze, a neogótikus stílusú épület tervezése során alárendelt szerepet szánt a szobrászati és festészeti alkotásoknak. A belső díszítésbe simuló díszítőfestés és a vele színben harmonizáló szobrászati alkotások mellett a falfestészeti alkotásokat mintegy kompromisszumos megoldásként még el tudta fogadni, de az olajképek elhelyezését elvetette. Ezért érdekes, hogy Munkácsy Mihály, az akkor már ünnepelt, külföldön élő magyar festőzseni mégis megbízást kapott a nemzeti történelem fontos mozzanatát, a honfoglalást ábrázoló kép megfestésére, melyet az Országházban terveztek elhelyezni. Azonban az 1902-ben elkészült épületben a festmény mégsem kapott helyet; erre több mint húsz évet kellett várni. Az Országházi séták sorozat jelen kötete igyekszik teljes körűen bemutatni Munkácsy Honfoglalás című festményéhez kapcsolódó izgalmas történeteket a mű keletkezési körülményeinek és fogadtatásának bemutatásától kezdve a korabeli honfoglalás-ábrázolások áttekintésén át egészen a festmény utóéletének követéséig.

Az első világháború sokszor jelenik meg sorsfordulóként a hazai és nemzetközi történeti elemzésekben, ugyanakkor csak kevés olyan kísérletről tudunk, mely a háború következményeit szisztematikusan veszi számba. Ez volt a célja a 2014 októberében az Országház felsőházi termében tartott konferenciának, melynek bővített anyagát e kötet tartalmazza. A tanulmányok szerzői: Romsics Ignác, Tomka Béla, John Lukacs, Pollmann Ferenc, Gyurgyák János, Erős Ferenc, Takáts József, Pogány Ágnes, Bödők Gergely, Csejtei Dezső, Erős Ferenc, Szűcs György, Bódy Zsombor, Szarka László, Gyáni Gábor.