Pro Pannonia Kiadói Alapítvány

Az Ezerjófű nemcsak a szerző pályáján mérföldkő, de a kortárs költészetnek is különleges kiadványa: ezer verset foglal magába. Filigrán költemények ezek: rövid lélegzettel élők, keskeny közlésre szorítkozók. Mint Emily Dickinson, Károlyi Amy vagy Székely Magda művei: nem akarnak többet mondani a néma angyalnál. S ezt háromszor négy sor jambikus mértéktartásával teszik. Halmai Tamás bő egy év alatt született verses metafizikai naplója ezer nekiiramodás, mozdulatlanul.

Az irodalom- és művelődéstörténeti tanulmánykötet huszonnégy írást ad közre a szerző elmúlt másfél évtizedének kutatásából. Miként a kötet alcíme (Püspökök. professzorok, poéták) jelzi, olyan kiváló egyházi személyekről is olvashatunk a könyvben, mint az Itáliából hazánkba érkezett Szent Gellért püspök, a középkori pécsi egyetem alapításának időszakában tevékenykedő Neszmélyi Miklós püspök s utóda, az "egyetemalapító" Vilmos püspök, a 18. századból a "könyvtáralapító" Klimó (Klimo) György pécsi püspök, továbbá III. János pécsi püspök, ismertebb nevén Janus Pannonius. Őket a költő és hadvezér Zrínyi Miklós, a Madách-leszármazott Balogh Károly, a legújabb korból pedig Csorba Győző és Tüskés Tibor követi. A könyv további "szereplői": Luigi Ferdinando Marsigli, olasz hadmérnök; a "zseniális őrült" Kalmár György; a püspöki könyvtár tudós munkatársa, Koller József; a kiegyezés után Aradról Pécsre költözött kiváló festő Vizkelety Imre; az Erzsébet Tudományegyetem olasz intézetének alapító professzora, Koltay-Kastner Jenő, a római Gregoriana Egyetem munkatársa Arató Pál, végezetül Nagy Imre irodalomtörténész, professor emeritus.

Szatyor Győző Kós Károly-díjas faműves, szobrász, grafikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának könyve nem csak a szőlőtermesztés és borkészítés szakmai ismereteivel gazdagítja olvasóit, hanem mindennek az emberi kapcsolatokat erősítő, nemesítő, barátságokat kialakító hatásaival is. Így jelennek meg a könyv lapjain a téma világtörténetével, Baranya megyei történetével, a szőlő néprajzi vonatkozásaival, a szőlő és bor mondavilágával, mitológiájával, valamint a borkultúrával foglalkozó gondolatok és mindeközben az a ritka gazdagságú emberi/kapcsolati háló, amely kiválóságok százait (köztük neves szakembereket, alkotókat, országosan ismert/elismert borászokat stb.) köti össze, erősítve köztük a baráti szálakat. A jó borok, a minőségi termékek kedvelői megkülönböztetett érdeklődéssel fogadhatják ezt a könyvet.

Kétnyelvű (magyar, angol), reprezentatív kivitelű könyv, amely áttekinti a történelmi magyar tengerparti kapcsolatokat, követi a magyar trikolórt a világ tengerein, bemutatja a vasút- és kikötőfejlesztéseket, a fiumei ipar fejlesztését. Részletesen szól az államilag támogatott tengerhajózás történetéről, a szabad hajózási vállalatok történetéről, ismerteti a magyar kereskedelmi tengerészet hajóit, kiemelkedő személyiségeit, elemzi kereskedelmi tengerészetünk jelentőségét és eredményeit, valamint bemutatja a magyar hajóflotta sorsát az I. világháború idején. Nem csak a hajózás története, hanem a magyar történelem iránt érdeklődőknek, továbbá a hasznos és szép ajándékkönyvet keresőknek is ajánlott.

A szerzőnek 14 könyve (ebből három egyetemi tankönyv), 38 közös tanulmánykötete, 200-220 cikke, tanulmánya jelent meg magyar, angol, német, kínai nyelven. Húsznál több ismeretterjesztő filmjét mutatták be a különböző tv-csatornák, legújabb sorozata szerkesztés alatt áll. Fontosabb művei: Őseink nyomában a Távol-Keleten, Pro Pannonia, Pécs, 1993; Keleti világ-vallások, JPTE, Bp, 1996; A keleti világvallások története és eszmevilága, Pécs JPTE, 1999; Az ősi Selyemút világa, Masszi, Bp, 2003; Homokba temetett karavánutakon; Masszi-Duna Tv, Bp, 2005; Kína. A letűnt istenek birodalma, Alexandra, Pécs, 2007; Kelet népe vagyunk, Helikon, Bp, 2007; Kínai hajónapló. Magyarok a Császár-Csatornán, Masszi, Bp, 2008; Napkelet üzenete, Balaton Akadémia, Keszthely, 2008; Cölibátus vagy házasság? Egy hívő eretnek töprengései, Balaton Akadémia, Keszthely, 2015. Fontosabb kitüntetései: Apáczai Csere János-díj, Teleki Sámuel-díj, Grastyán-díj, Kőrösi Csoma Sándor-díj, Bocskay-díj; A Brit Akadémia Stein Felfedezői Ösztöndíja (három alkalommal); Pécs Város Díszpolgára. A szerző: Dr. Bárdi László a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete Ázsia Központjának alapító igazgatója, egyetemi docens. Történelem-földrajz szakos oklevelét a budapesti ELTE-n kapta. Egyetemi posztgraduális továbbképzésen vett rész Angliában (három alkalommal), Olaszországban, Németországban (két alkalommal) és Kínában a pekingi és a nanchangi egyetem nyelvészeti és történelmi tanszékén. Itt habitált 2008-ban. Európában és Ázsiában számos nemzetközi konferencia előadója volt, több országban vendég-professzorként is dolgozott. Tanulmányai közül komoly nemzetközi figyelemben részesült a Selyemút teljes belső-ázsiai bejárása, majd a Nagy Csatorna teljes hosszának - negyed évezred után történte első - végighajózása. A Kínai Tudományos Akadémia Selyemút Kutatóintézetének igazgatósági tagja. A Kínai TV antik történelmi ismeretterjesztő film-bizottságának szerkesztőségi tagja. Szakmai folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja Magyarországon és Kínában.