Szabad Tér Kiadó

Muráti Lili szerelmes regényének középpontjában a férfi-nő kapcsolat lehetséges ütközőpontjai állnak: a hódítás praktikái, a párkapcsolatok hullámzásai, a perzselő szenvedélyek, a házasságok viszontagságai. A hősnő, Barlay Judit mozgalmas életének hátterében kirajzolódik a két világháború közötti évtizedek kispolgári, középosztálybeli és főúri világa egyaránt.

Mindenkivel megtörténik, mindenki ismeri az érzést. Regények, versek, filmek, színdarabok, zeneművek végeláthatatlan sora próbálja megfejteni, honnan ered az a furcsa, felemelő érzés, ami felforgatja az ember életét, ami megmelengeti a lelkét, ami más dimenzióba helyezi át az emberi ... Folytatás ›› létezést, amit egyetlen szóval, teljes pontossággal ki lehet fejezni: szerelem. Egy szó, amelyben benne van az egymásra találás gyönyörűsége, az elválás gyötrelme, a vágy, a gyűlölet, a szenvedély, az érzelmek teljes palettája. Nincs más érzés, mely ennyire személyes, boldogító vagy fájdalmas lenne. A szerelem -az élet egyik legnagyobb karmestereként- meghatározza sorsunkat és a világot is körülöttünk. Amit a szerelemről írnak és énekelnek, az mindenkit megérint, hisz mindenki érintett. Tizenhat kezdet, tizenhat vég. Erről szólnak Koltay Gergely prózai- és dalszövegei, népszerű énekesek és színészek előadásában. Az olvasó, hallgató újra átélheti, felidézheti életének, emlékezetének legféltettebb kincseit. A(z) Őrizz meg engem (CD melléklettel) Könyv szerzője Koltay Gergely.

Díszkiadás

Az István, a kírály rockoperát 1983. augusztus 18-án mutattuk be először a budapesti Városliget Királydombján. A szabadtéri színházi bemutató alapján készült el a Nemeskürty István vezette stúdióban a játékfilm, amely 1984-ben került közönség elé. A hét szabadtéri előadást százezer ember látta, a filmet kétmillióan tekintették meg. 2008-ban emlékezünk az ősbemutató 25. évfordulójára. Kivételes pillanatokat éltünk át együtt, hiszen az előadásban közremű- ködők és a nézők serege akkor és ott, elválaszthatatlan közösséget alkotott. Ritka művészeti-közéleti katarzis volt ez, hiszen nem csupán egy kirobbanó sikerű produkció született: a bemutató az akkori magyar közélet jelentős eseményévé is vált. Negyedszázad elteltével, ha véletlenül összetalálkozom valamelyik közreműködővel - a színészektől kezdve, a táncosokon és a díszletépítőkön át az egykori nézőkig -, olykor könnyes szemmel emlékeznek. Az ősbemutató főszereplői maguk is legendává váltak, elválaszthatatlanul egybeforrtak szerepükkel. Ki ne azonosítaná Istvánt Varga Miklóssal, Koppányt Vikidál Gyulával, Tordát Deák Bill Gyulával, vagy éppen Laborcot Nagy Feróval? Úgy gondoltam, hogy ezen a kerek évfordulón, az újkori divattá vált történelemhamisítások kiigazítása végett - nyomtatásban is megjelent, ellenőrizhető információk, levelek és egyéb hozzáférhető dokumentumok segítségével - be kell mutatni az érdeklődők és az utókor számára is a rockopera keletkezésének, valamint a bemutatót követő útjának valós történetét, minden előzetes várakozást és képzeletet felülmúló sikerének összetevőit. Kérem, tartsanak velem ezen a sajátos időutazáson, emlékezzünk együtt az István, a király bemutatásának 25. évfordulójára! Koltay Gábor