István Nemeskürty

Ez a mű nem száraz történettudományi értekezés, hanem - mint ahogy azt már Nemeskürty Istvántól megszoktuk - lebilincselően izgalmas, nagyszerű olvasmány, mely hozzásegíthet ahhoz, hogy múltunkat végigkísérve jobban megérthessük jelenünket.A szerző Magyarország történetét dolgozza fel, időrendben haladva a honfoglalástól egészen 1947-ig, a párizsi békéig. Így olvashatunk az államalapító Szent Istvánról és a többi Árpád-házi király uralkodásáról, az Anjouk koráról, a Hunyadiak dicsőségéről, a török megszállásról és a három részre szakadt ország keserveiről. A szerző elénk tárja a kuruc világot, részletesen bemutatja a Habsburg Birodalmat, ír a jakobinus mozgalomról, a napóleoni háborúkról, a reformkorról, valamint a 48-as polgári forradalomról és szabadságharcról, majd az ezt követő kiegyezésről. Külön fejezet szól az első világháború tragédiájáról, majd pedig a trianoni békétől a párizsi békéig terjedő történelmi időszakról.

Nem száraz irodalomtörténet tart kezében az Olvasó. Nemeskürty tanár úr szinte kézen fogja olvasóját, és elviszi a 16. századba: a zólyomi és esztergomi várba, a bécsi udvarba, bebarangoljuk a régi Magyarország, Erdély és Lengyelország tájait. Megismerjük Balassi Bálint csatáit Júliával, Céliával, vívódásait Istennel, s közben észrevétlenül magunkba lélegezhetjük a viharos életű költő sorait.

Díszkiadás

"Folyamatos szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII-XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A Biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: "Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való nagy nemes voltát." Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával "az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk". Irodalmunk története egyszersmind hazánk történetei is. E könyv olvasója örömmel ismerheti fel "elménk éles voltát a lelésben", s hogy a szép magyar beszéd "nem egyéb, hanem magyar poézis". (Nemeskürty István)

"Mintha kezdenénk kigabalyodni az elmúlt két évtized lelki-erkölcsi-politikai zűrzavarából. A nemzet többsége keresztény hitű ország továbbépítése mellett döntött. Kötetbe foglaltam az elmúlt két évtized kártékony jelenségei okozta veszedelmeket, mel yek ellen erkölcsünk maradhat a máig leghatásosabb ellenméreg. Bizonyság erre Széchenyi István honépítő tevékenysége. Annak idején az ő gondolatainak és tetteinek erejével sikerült kivergődnünk a mocsárból. Lássunk hozzá most is. Ne féljünk, ne lapul junk. Emelkedjünk szívünkkel és tetteinkkel a magasba: sursum corda!" (Nemeskürty István)

Bán Róbert, Magyar Bálint, Nemeskürty István és Pánczél Lajos 1895 óta, az elso mozgókép bemutatásának napjától vezetik végig az olvasót a filmmuvészet technikai ismertetésén, a világ legnagyobb filmjeinek és filmmuvészeinek során, hogy végül hazánk e téren elért eredményeivel is megismertessék.

Miképpen illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába? Ezt vizsgálta másfél évig jelentkezo beszélgetéseiben- A magyar muvelodés századai- címu rádiómusor. A vizsgálódás széles köru volt: irodalom, zene, építkezés, iskola, a mindennapok kultúrája egyaránt tárgya volt 13 tudós "nyájas beszélgetéseinek" (Rotterdami Erasmus szavaival jellemezte a muvelodéstörténeti sorozat kitalálója, Nemeskürty István is könyve mufaját! Így nemcsak a régi magyar irodalom alkotásai szemléltették kultúránk adott helyzetét, nemcsak a zene - amit a könyv természetesen nem tud hallhatóvá tenni -, hanem sok más is.