Szenzár Kiadó strana 4 z 4

Ez a mű nem diétás tanácsadó kézikönyv, és fogyókúráról sincs benne szó. Aivanhov mester számára ugyanis a lényeg nem az, hogy mit és mennyit eszünk, hanem hogy hogyan fogyasztjuk el az ételt, hogyan viszonyulunk a táplálékhoz. Az olvasót talán meglepi az az egyedi szemléletmód, ... Folytatás ›› ahogyan az étkezést minden eszközzel kiragadja szokásos, hétköznapi ér­tel­mezéséből, miközben az utolsó vacsora jelképes magyarázatáig is eljut. Még a spiritualitás területén járatlanok számára is érthető az a gondolatmenet, ahogy a táplálkozásból kiindulva ember és természet kapcsolatának titkairól elmélkedik: a természet szolgál­tatja a táplálékot az ember számára, ugyanakkor az ember ebből a táplálékból - gondolatai és érzelmei révén - sokkal finomabb elemekhez is hozzájuthat, amelyek egész lényének kibontakozásához segítik. "Lassan kell enni, és az ételt alaposan meg kell rágni, mert ez természetes módon segíti az emésztést, de van ennek még egy másik oka is: ugyanis a száj az első szerv, amely találkozik az étellel, és egyúttal a száj a legfontosabb laboratórium, mivel egyben a legspirituá­lisabb is. A száj egy kifinomultabb szinten valóságos gyomorként működik: az ételek éteri részecskéit veszi magához, a legfinomabb és ugyanakkor a legerőteljesebb energiákat, és onnan csak a durvább anyagok kerülnek tovább a gyomorba." (részlet a Könyvből) A(z) A táplálkozás jógája (Könyv) szerzője Omraam Mikhaël Aivanhov.

Szunadomari Kansú 9. danos mester, az Aikido alapító nagymesterének közvetlen tanítványa volt a második világháború előtt. A háború után az elsők között alapított Aikido edzőtermet Japánban. Mestere halála után független szervezetet hozott lére, amel ynek központjában Uesiba Morihei szellemi tanításai állnak - stílusát Aiki Manszeido Aikidónak nevezik. Könyvében arra keresi a választ, hogy mi az ember igazi életcélja, hogyan tehetünk szert belső erőre és nyugalomra.

A híres ókori klasszikusnak, a Ji kingnek könyvtárnyi irodalma van: az eredeti szöveget Konfuciusztól kezdve napjainkig próbálták értelmezni Keleten és Nyugaton egyaránt. Sokan kísérleteztek a Ji king belső felépítésének, a 64 hexagram elrendezésének megfejtésével is - megnyugtató eredmény nélkül. Drasny József - a Taoista Ji king fordítója - azonban egy merőben új elképzelésből indult ki: a Ji king jeleit nem síkban, hanem térben vizsgálta; így "talált rá" annak természetes formájára, a Ji-gömb re.

"Azok az indiánok, akiknek élményeit ebben a könyvben leírtam, több más törzzsel együtt aránylag csak nemrégen kerültek kapcsolatba a fehér emberrel. Az események színhelye a távoli északnyugat, Észak-Amerika egyik legvadabb, legkevésbé megbékélt vidéke. A fehérek eljövetele előtt ezek az indiánok nyughatatlan, harcias nép voltak, nomád módra, folytonos csatározások közepette, szüntelenül vándoroltak. A Sziklás-hegységtől keletre fekvő, vad ősterület uralkodó törzsét, a feketelábúakat messze földön mint 'a síkság tigriseit' ismerték. A feketelábú törzs leghalálosabb ellenségei a sziúk, a krík, az assziniboinok, a varjú indiánok és a kutenék voltak..." (1928)

A japán történelem és kultúra megismerése és mély megértése lehetetlen a szamuráj-szellemiség tanulmányozása nélkül. Ehhez nyújt segítséget Blomberg átfogó és érdekfeszítő műve.

Misima Jukio (1925-1970) a modern japán irodalom kiemelkedő tehetsége, író, drámaíró, filmszínész, harcművész és politikai kommentátor. Henry Scott Stokes, aki Misima Jukio barátjának számított, alapos és fordulatos életrajzi művében végigköveti az í ró ellentmondásokkal teli életének főbb állomásait, irodalmi pályafutásának meghatározó korszakait - miközben részeket közöl legjelentősebb műveiből és azok fogadtatásáról - és azokat a szellemi-ideológiai irányzatokat, amelyek komoly hatást gyakorol tak Misima világnézetére. A könyv lapjain megelevenedik a második világháború előtti és utáni Japán irodalmi- és közélete, politikai áramlatai és értékrendje.