Szenzár Kiadó strana 4 z 4

Az arab asztrális mágia kézikönyvének számító Ghayat al-Hakím, 'A bölcs célja' eredetileg a X-XI. században íródott, szerzője, kompilátora pedig egy ismeretlen észak-afrikai vagy hispániai arab mágus lehetett, aki művét állítólag 200 forrásból válogatta össze. A kötetet először X. (Bölcs) Alfonz megbízásából 1256-ban előbb kasztíliai, majd abból latin nyelvre fordították - ekkor kapta a máig is talányos Picatrix nevet, mely valószínűleg a szerző (Bu(i)qratis?) nevének torzult latinosított változata -, hogy ezek után páratlan népszerűségre tegyen szert Európa okkult tudományokkal foglalkozó filozófusai, mágusai, asztrológusai körében. A Picatrix a hermetikus-neoplatonikus elméletre és a középkori asztrológia gyakorlatára építő talizmán-mágia legnagyobb hatású kézikönyvévé vált a nyugati világban. Olyan késő középkori illetve reneszánsz szerzők merítettek belőle, mint Marcilio Ficino, Heinrich Cornelius Agrippa vagy William Lilly, akik azt is tanulmányozták, hogy miként lehet a bolygók és az állócsillagok hatását a megfelelő időpontban és a megfelelőképpen elkészített (védelmező vagy ártó) talizmánokba sűríteni. A magyarul először megjelenő kötet a latin Picatrix fordítását tartalmazza a krakkói kézirat reprodukcióival illusztrálva. Latinból fordította: Frazer-Imregh Monika, Hamvas Endre Ádám

A Hagakure (jelentése: 'Levelek alatt') a Szamuráj Útjára, a Busidóra vonatkozó rövid tanítások, történetek és feljegyzések gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről, amelyet a később zen szerzetessé vált szamuráj, Jamamoto Cunetomo diktált le ifjú tanítványának. Az eredeti szöveg másolatait a Nyugat-Japánban élő Nabesima-klán fiatal csatlósai tanulmányozták. A második világháború után egyetlen könyvet sem ítéltek el olyan hevesen, mint a Hagakurét. A műnek jelentős szerepe volt abban, hogy felbátorítsa a japán fiatalságot, akik a háború utolsó, elkeseredett szakaszában a "Rájöttem, hogy a Busidó a halálban gyökerezik" klasszikussá vált idézettel vállalták kamikazeként az önkéntes halált. A beható tanulmányozás azonban megmutatja, hogy a Hagakure nem más, mint Cunetomo szenvedélyes gyűjtésének eredménye, amelyet békeidőben állított össze a Szamuráj Útjáról. Ez pedig az "úgy halj meg, mint egy igazi szamuráj" alapgondolatán, azaz a bátor, igazságos és erényes harcos ideálján nyugszik. Jelen válogatás közel négyszáz történetet tartalmaz - azokat, amelyek a leghívebben tükrözik a Hagakure szemléletét, filozófiáját.

TYSON ÖNÉLETRAJZA UGYANOLYAN ÜTŐS, MINT A STÍLUSA A RINGBEN "Iron Mike" Tyson Brooklyn legszegényebb és legveszélyesebb gettójában nőtt fel. Jamaicai apját alig ismerte, anyja pedig az alkohol és a kábítószer rabjaként kevés figyelmet fordított legkisebb gyermekére. Már egészen fiatal korában belecsöppent az egymással harcoló suhancbandák kíméletlen világába. Pályafutását, saját szavaival élve, piti bűnözőként kezdte, aki kapható volt mindenre, csak hogy megmeneküljön a pár évvel idősebb "nagymenők" állandó terrorizálásától. Megjárta a javítóintézetet és a fiatalkorúak börtönét is, mígnem egy váratlan találkozás gyökeresen megváltoztatta egyre kilátástalanabb sorsát. Cus D'Amato, a neves bokszedző védőszárnyai alá került, aki fiaként nevelte, és megállíthatatlanul repítette a csúcsra, bár Mike világbajnoki címét már nem érhette meg. Tyson szókimondó önéletrajzi művében valóban felfedi az igazságot: nem szépít, nem magyarázkodik, nem köntörfalaz - hamisítatlan gettóstílusban mutatja be az életét: a ringben elért sikereit éppúgy, mint magánéleti problémáit, kicsapongó életmódját és számtalan személyes konfliktusát.