Szenzár Kiadó strana 3 z 4

A 16. századi Japánban dúl a véres polgárháború, a legerősebb tartományi hadurak a meggyengült sógun helyére pályáznak. A Macudaira-klán ifjú ura azonban nem tör egyből a hatalomra. Türelmesen vár, ügyesen taktikázik, és teljes odaadással szolgálja a Tenka fubu - "harccal egyesíteni az ég alattit" - eszményét, miközben a háttérben az ország legnagyobb kémhálózatát építi ki. Tokugava Iejaszunak hívják a tehetséges stratégát, aki végül egy mindent eldöntő, hatalmas csata után, az új sógunátus dinasztiaalapítójaként, 250 évre megszilárdítja a békét az egyesített, központosított Japánban. Jamagucsi Szango sodró lendületű művében nagyravágyó látomások, egyéni érdekek és tragikus sorsok mozgatják a történelem árulással, udvari intrikával, létrejövő és felbomló szövetségekkel, véres büntetőhadjáratokkal teletűzdelt szálait. A Taikó regényciklus kedvelőinek kihagyhatatlan olvasmány!

Kassai Lajos immár 30 éve hozta létre a Kassai Lovasíjász Iskolát, melyhez azóta több mint 20 országból csatlakoztak. Vezetőihez, tanítványaihoz írt leveleiből megismerhetjük a Lovasíjász gondolatait, melyek a teremtett világ természetes rendjéről, egy szerves közösség létrehozásáról és egy magyar harcművészet folyamatos kibontakozásáról szólnak.

A Keleti Frank Királyság nem feledi csúfos pozsonyi kudarcát. Az öt germán törzs újra összeszedi minden erejét, hogy szétzúzza a fiatal mogyeri államot. A bajorok, élükön Gyermek Lajossal és a mögötte álló egyházi hatalommal, birodalmat építenének. Tarkacsu nagyfejedelem széthúzó mogyeri nemzetségfőkkel vitázik, saját hatalmának korlátai ellen küzd. Agacs, az ifjú felderítő a nagyfejedelem utasítására hírszerzőként érkezett bajorföldre, hogy segítséget nyújtson Kadosa ott rekedt sebesültjeinek. Szemtelen ötlettel eléri, hogy Arnulf bajor herceg nemessé tegye fogadott húgát, Ingét, ha a lány harminc harcost küld a seregébe. A mogyeri katonák gyepűvidéki gyilkosoknak álcázva, Kadosa vezetésével indulnak az augsburgi táborba. Kadosa megalázó beosztást vállalva keresi az ellenség gyengéit. Mulatságos és életveszélyes kalandokat átélve gyűjti a szükséges tudást... Urbánszki László lebilincselően fordulatos, kalandozás kori regényciklusának harmadik kötetében a 10. századi magyar történelem első évtizede elevenedik meg.

A Keleti Frank Királyság nem feledi csúfos pozsonyi kudarcát. Az öt germán törzs újra összeszedi minden erejét, hogy szétzúzza a fiatal mogyeri államot. A bajorok, élükön Gyermek Lajossal és a mögötte álló egyházi hatalommal, birodalmat építenének. Tarkacsu nagyfejedelem széthúzó mogyeri nemzetségfőkkel vitázik, saját hatalmának korlátai ellen küzd. Agacs, az ifjú felderítő a nagyfejedelem utasítására hírszerzőként érkezett bajorföldre, hogy segítséget nyújtson Kadosa ott rekedt sebesültjeinek. Szemtelen ötlettel eléri, hogy Arnulf bajor herceg nemessé tegye fogadott húgát, Ingét, ha a lány harminc harcost küld a seregébe. A mogyeri katonák gyepűvidéki gyilkosoknak álcázva, Kadosa vezetésével indulnak az augsburgi táborba. Kadosa megalázó beosztást vállalva keresi az ellenség gyengéit. Mulatságos és életveszélyes kalandokat átélve gyűjti a szükséges tudást... Urbánszki László lebilincselően fordulatos, kalandozás kori regényciklusának harmadik kötetében a 10. századi magyar történelem első évtizede elevenedik meg.

A fáraó meghalt, Egyiptom békéjét és gazdagságát kegyetlen líbiai hordák veszélyeztetik. Amíg égi jelek alapján el nem dől a trónörökösről, Dzsószerről, hogy méltó-e a hatalom jogarára és a kettős koronára, régensként anyja vigyázza az országot. Ebben az átmeneti helyzetben egy lelkiismeretes és tehetséges vázafaragó kerül a kancellár figyelmének látókörébe. Imhotepnek hívják az ifjút, akiről hamar kiderül, hogy kiváló vezető, mágikus gyógyító képességekkel is rendelkezik, és emellett Maat, az Igazság elkötelezett híve. Imhotep pályája meredeken emelkedni kezd, miközben az átalakuló kormányzatban testet ölt a Vörös Árny, a lélekfaló, Egyiptom ősi ellensége. Vajon sikerül-e Imhotepnek megvalósítania a Nagy Művet, melyben a fáraót és Egyiptomot éltető, isteni energia kering? Jacq történelmi forrásokon alapuló, lebilincselő regényében megtaláljuk a választ. Christian Jacq (1947) francia egyiptológus, író, több mint húsz történelmi témájú mű szerzője. Érdeklődése már kamaszkorában az ókori Egyiptom mágikus, rejtélyekkel teli világa felé fordult. Tizennyolc éves korára nyolc regény kéziratát készítette el, de az igazi áttörést csak az 1987-ben megjelent Champollion, az Egyiptomi hozta el neki. Írásaiban Jacq, az egyiptomi magas kultúra szerelmese, mesterien szövi egymásba a történelem, a misztériumokra épülő, mindent átitató egyiptomi vallás és a sokszor gyarló emberi törekvések szálait. Töretlen népszerűségnek örvendő regényei mára huszonöt országban jelennek meg.

TYSON ÖNÉLETRAJZA UGYANOLYAN ÜTŐS, MINT A STÍLUSA A RINGBEN "Iron Mike" Tyson Brooklyn legszegényebb és legveszélyesebb gettójában nőtt fel. Jamaicai apját alig ismerte, anyja pedig az alkohol és a kábítószer rabjaként kevés figyelmet fordított legkisebb gyermekére. Már egészen fiatal korában belecsöppent az egymással harcoló suhancbandák kíméletlen világába. Pályafutását, saját szavaival élve, piti bűnözőként kezdte, aki kapható volt mindenre, csak hogy megmeneküljön a pár évvel idősebb "nagymenők" állandó terrorizálásától. Megjárta a javítóintézetet és a fiatalkorúak börtönét is, mígnem egy váratlan találkozás gyökeresen megváltoztatta egyre kilátástalanabb sorsát. Cus D'Amato, a neves bokszedző védőszárnyai alá került, aki fiaként nevelte, és megállíthatatlanul repítette a csúcsra, bár Mike világbajnoki címét már nem érhette meg. Tyson szókimondó önéletrajzi művében valóban felfedi az igazságot: nem szépít, nem magyarázkodik, nem köntörfalaz - hamisítatlan gettóstílusban mutatja be az életét: a ringben elért sikereit éppúgy, mint magánéleti problémáit, kicsapongó életmódját és számtalan személyes konfliktusát.

Vu Cseng-en regényének folytatásában sem fukarkodik a kalandokkal, miközben körülölel bennünket a kínai és a buddhista mitológia környezete és figurái, akiket immár jó ismerősökként köszönthetünk. A humorban bővelkedő történetből az is kiderül, hogy a legnehezebb helyzetek megoldásához olykor bizony szükség lehet egy kis furfangra is… Szun Vu-kung, a majomkirály, a minden hájjal megkent bajkeverő folytatja az útját mesterével, Hszüang-cannal Indiába, hogy elhozza Kínába Buddha szent könyveit. Ha az első kötetben kalandok sorában kellett bizonyítania a rátermettségét, akkor most igazán észnél kell lennie, mert soha addig nem látott démonseregek törnek az életükre. Vajon sikerül-e átvergődniük a hegyeken, és kiállniuk a rájuk váró próbákat? Van-e olyan akadály, amely előtt még a majomkirály is elbizonytalanodik?

Még tíz év sem telt el a honfoglalás óta, de a magyar hadak folyamatos harckészültségben állnak. Kalandozásként elhíresült megelőző hadjáratokkal lepik meg a keleti frankokat és a bajorokat, hogy megvédjék régi-új hazájukat, a Kárpát-medencét. Agacs, a nagyfejedelem ifjú harcosa, miután ép bőrrel és tisztes zsákmánnyal hazatért első hadjáratából, a családi birtok megszervezésébe fog, majd részt vesz a felderítők embert próbáló kiképzésén. Frissen szerzett képességét, a germánoknál szerzett tapasztalataival kiegészítve, már egy éles bevetésen is kipróbálhatja: az újoncok Makó százados vezetésével prédálni indulnak délre, a horvátok földjére. Az élelmes Agacs, miközben küldetésük sikerén dolgozik, nem feledkezik meg a Bene vitéz falujában élő, leendő nemzetségének érdekeiről sem... Urbánszki László lebilincselően fordulatos, kalandozáskori regényciklusának második kötetében a 10. századi magyar történelem első évtizede elevenedik meg.

Démonok, sárkányok, mindenféle rendű és rangú szörnyetegek állják az útját annak, aki az igazi tudásért indul vándorútra. Így van ezzel Hszüan-cang is, aki Kínából veszi nyakába a fél világot, hogy Indiából elhozza Buddha szent könyveit. A gyámoltalannak látszó szentéletű barátot három szerzetes kíséri el a hosszú úton, hogy megvédje a nehézségektől. Címszereplőnk, a pimasz, megátalkodott, de ügyes és agyafúrt Szun Vu-kung, azaz a majomkirály, egy minden hájjal megkent bajkeverő. Mivel felforgatja a mennyei istenek palotáját is, súlyos büntetést kap. Büntetéséből csak úgy szabadulhat, ha jó útra tér, szerzetes lesz belőle, és segít a barátnak elhozni a tanítást Kínába. A majomkirály természete szemernyit sem változik, de immár a jó ügy szolgálatában küzd, és tudja, nélküle mestere aligha érne célba... Vu Cseng-en regénye felvonultatja a hagyományos kínai hitvilág minden nagyobb szereplőjét. Számtalan kaland és rengeteg fordulat köti le az olvasót, aki a mulatságos történet sodrása mellett szinte észrevétlenül magába szívja azt is, amit a több ezer éves kínai hagyomány az emberi természetről, a szellemi tudásról és az állhatatosságról mesél. Vu Cseng-en 1500 körül született Sanjangban, Csiangszu tartományban. Nagyapja és dédnagyapja tanulmányi felügyelő, azaz kishivatalnok volt, apja azonban már nem kapott hivatalt: felesége selyemüzletét vezette. Az ifjú Vu Cseng-en már a falusi iskolában kitűnt éles eszével, ennek ellenére az egyik alsóbb fokú hivatali vizsgát csak negyvennégy évesen tette le. Tíz év várakozás után végre kisebb hivatalhoz jutott. A Nyugati utazást valószínűleg késő öregkorában, 1582 táján bekövetkezett halála előtt írhatta.

Decimus Junius Brutust, Julius Caesar rokonát, korábbi hadvezérét és legközelebbi bizalmasát Octavianus parancsára foglyul ejtik Galliában, ahol fogva tartója fiának, Artixesznek mesél Caesarról. Decimus Brutus szubjektív visszaemlékezéséből ismerhetjük meg Caesar felemelkedését, növekvő hatalmát és személyes varázsát, amellyel nemcsak a legiók hűségét, de a nők rajongását is elnyerte. Massie történelmi hitelességgel, de emberközeli módon mutatja be Róma egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb államférfiját, akinek végzetében Decimus Brutus is kulcsszerepet játszott i. e. 44. március idusán. Allan J. Massie (1938) skót író, újságíró, sportújságíró, könyvkritikus, pályafutása során több mint huszonöt regény szerzője. Legsikeresebb és legnépszerűbb művei közé tartoznak a római császárok és hadvezérek - Julius Caesar, Marcus Antonius, Augustus, Tiberius, Caligula és Nero - életét és a Római Birodalom politikáját naplószerűen bemutató, személyes hangvételű írásai. Gore Vidal a történelmi regények mesterének nevezte Massie-t.

Mindannyiunk vágya, hogy boldogok legyünk és értékes, kiteljesedett életet éljünk. Őszentsége a Dalai Láma spirituális gyakorlatok segítségével mutatja be, hogyan induljunk el a megvilágosodás útján, amely elvezet bennünket a hőn áhított boldogsághoz. Őszentsége az értékes élet elméleti alapjaitól fokozatosan, lépésről lépésre vezeti az olvasót az összetettebb lelki gyakorlatok felé, melyek az erkölcsösségen, a koncentrált meditáción és a bölcsességen alapulnak, hogy végül a tantrában, ebben a különleges jógagyakorlatban összegződjenek.

Még tíz év sem telt el a honfoglalás óta, ám a magyar hadak folyamatos harci készültségben állnak. Kalandozásként elhíresült megelőző hadjáratokkal lepik meg a keleti frankokat és a bajorokat, hogy ezáltal védjék meg régi-új hazájukat, a Kárpát-medencét. Agacs, a szabadként, de nehéz sorba születő, szilaj avar még gyermek, amikor elhagyja a szülői házat. Menekül a szegénység, a nyomor elől, mert "szívébe írva a gyönyörű üzenet": a világon élni csak a nagyfejedelem dicső harcosaként érdemes. A seregbe vezető út azonban igen rögös - Agacsnak nem csak Patkánytól, a hírhedt rablóvezértől kell megszabadulnia, hanem a fegyveres kézitusát és a lovasíjászatot is el kell sajátítania. Kiképzőnek nem is talál kiválóbb tanítót, mint Böngért, a mester-harcost. Vajon sikerül-e a furfangos, betyárlelkületű kis csibésznek képzett harcossá válni, és a nagyfejedelem századának tagjaként nyeregbe szállni a germánok ellen? Urbánszki László lebilincselően fordulatos, kalandozáskori regényciklusának első részében a 10. századi magyar történelem első évtizede elevenedik meg. "Születtem 54-ben, voltam dunai hajós és batikoló. Vagyok faműves, és írok. Mindig a művészvilág peremén. Se kint, se bent. Viszont innen, félig-kintről, majdnem-bentről jól látom a fonák részeket is. Az emberről akarok írni, úgy ahogy van. Nem ragozni, hazudozni nagy tettekről, célokról, hanem megkeresni az apró valóságok szépségét és mocskát. Ha ez utóbbit ki tudom rángatni a fényre, kevésbé lesz büdös." Urbánszki László egyedi hangulatú írásait, történelmi regényeit 2010-től publikálja. Eddig megjelent kötetei az Odakint, a pusztában, Nemtelen nemesek, Vérszagra gyűl, Fegyver csörög, A lándzsa nemesei, A dalmát háború, Az Arany Horda árnyékában, A Nyugat ura.

A hangos és kemény válaszoktól elhíresült Így szólott Zarathustra eredetileg a kételyek könyveként született. Hadd ajánlja most ezt a művet egy kevéssé ismert, kérdésekkel teli Nietzsche-feljegyzés, mely akkor született, amikor a mű terve épp csak megfogant benne. Hová lett Isten? Mit cselekedtünk? talán bizony fenékig ittuk a tengert? Miféle spongya volt, amellyel eltöröltük köröskörül a teljes horizontot? Hogyan bírhattuk eltörölni ezt az örökké mozdulatlan vonalat, minden addigi vonal és mérték vissza-vonatkozását, amelyre az élet összes addigi építőmestere alapozott, amely nélkül úgy tűnt egyáltalán nincs perspektíva, nincs rend, nincs építkezés? Mi magunk állunk-e még a lábunkon vajon? Nem zuhanunk-e egyre? Éspedig mintegy lefelé, visszafelé, oldalra, minden irányba? Nem vetettük-e vállunkra a végtelen teret, mint valami jeges légből varrt kabátot? És nem veszítettünk-e el minden nehézkedési erőt, mivel számunkra nincs többé se fönt, se alant? És hogyha élünk még, és magunkba isszuk a fényt, látszólag ugyanúgy, ahogy mindig is éltünk, nem kihunyt csillagrendszerek szikrázó fénye alatt-e? Még nem látjuk halálunkat, nem látjuk hamvainkat, ez pedig félrevezet bennünket és elhiteti vélünk, hogy mi magunk vagyunk a fény meg az élet pedig csak régi, korábbi, fényes életünktől, a valaha volt emberiségtől meg a valaha volt Istentől való parázsló sugarak azok, amik még mindig elhatolnak hozzánk idő kell a fénynek is, idő kell a halálnak meg a hamvaknak is! És végezetül, élők és világlók, akik vagyunk, mindannyian: világító képességünkkel hogyan is áll a helyzet? elmúlt nemzedékekével összevetve? Több-e vajon, mint a hamuszürke fény, amely a megvilágított Földről verődik a Holdra?

Omraam Mikhaël Aivanhov (1900-1986) bolgár származású francia filozófus és pedagógus 1937-ben kezdett el Francia országban tevékenykedni. Annak ellené re, hogy életművében a Beavatási Tudomány számos eleme helyet kap, ő maga felhívja figyelmünket arra, hogy: "A saját fejlődése érdekében mindenkinek magának kell dolgoznia azzal a feltétellel, hogy nem kizárólag saját magáért, hanem az egész közösség javára teszi azt. Egy közösség ez által fog átalakulni testvériséggé. A testvériség tehát egy olyan közösség, amelynek összetartó ereje abban rejlik, hogy minden egyes tagja - az által, hogy a saját maga javára cselekszik - egyszersmind tudatosan szolgálja a többiek javát is." "Szokják meg, hogy mindennapi életükre - a kötelezően elvégzendő cselekedetekre, a mindennapjaikban megtörténő eseményekre, valamint azokra az emberekre, akikkel az életüket megosztják, vagy akikkel mindennapjaik során találkoznak - tekintsenek úgy, mint valamiféle alapanyagra, amelyet meg kell munkálniuk, át kell alakítaniuk. Ne elégedjenek meg azzal, amit kézhez kapnak, s ne csak elszenvedjék mindazt, ami Önökkel megtörténik. Ne legyenek passzívak, hanem gondoljanak mindig arra, hogy mi az, amit hozzá tudnak tenni ehhez az anyaghoz, hogy az életre keljen, szellemivé váljon. Ugyanis az igazi szellemi munka nem más, mint képessé válni arra, hogy minden egyes cselekedetünkbe belevigyünk egy olyan elemet, amely aztán katalizátorként az adott tevékenységet egy magasabb szintre vetíti ki." (a Szerző)

A Változások könyve Kína legrégibb és legismertebb jóskönyve, a Konfuciuszhoz köthető Öt klasszikus egyike. Bölcseleti könyvként a világban végbemenő változásokat 64 szimbólum (hexagram vagy jósjel) egymásba alakulásával írja le, amely egy meghatározott kérdésre adott válaszként - azaz jóslatként - értelmezve hozzásegíti az Olvasót, hogy a természet rendjével és a világegyetem Értelmével (Tao) harmonizáló döntést hozzon. A Ji king nem fatalista jövőképet fest elénk, hanem a változások révén utat mutat, hogy megtaláljuk a legoptimálisabb megoldást jelenlegi élethelyzetünkre. A Változások könyvét sokan kutatták és tanulmányozták, számos fordítása látott napvilágot; a legkorábbi már a 17. században. Jelen kötetek a legismertebb és tudományos szempontból is a leghitelesebbnek tartott fordítást, a 25 évig Kínában élt sinológus, Richard Wilhelm értelmezését tartalmazzák. Ezt a páratlan filozófiai művet Pressing Lajos értő tolmácsolásában ismerheti meg a magyar olvasóközönség. "A fiatalkori bohóság sikeres. Nem én keresem a balga ifjút, a balga ifjú keres engem. Az első jóslásnál felvilágosítom. Ha kétszer vagy háromszor kérdez, az már zaklatás. Ha pedig zaklat, semmiféle felvilágosítást sem adok. Előmozdító az állhatatosság." "A helyzet nehéz. A feladat nagy és felelősségteljes. Nem kevesebbről van szó, mint hogy a világot a zűrzavarból vissza kell vezetni a rendbe. E feladat mégis sikert ígérő, mert olyan célra irányul, ami egyesíteni képes még az egymásnak ellenszegülő erőket is. Az embernek azonban eleinte halkan és óvatosan szabad csak előrenyomulnia, hasonlóan a jég hátán átkelő öreg rókához. Kínában közmondásos a jégen járó róka óvatossága. Minden reccsenésre odafigyel, minden helyet alaposan és körültekintően kitapogat, mielőtt odalépne. A fiatal róka azonban, akinek még ismeretlen ez a fajta óvatosság, vakmerően megy előre, s megtörténhet, hogy beleesik a vízbe, amikor pedig már csaknem átkelt rajta, s nedves lesz a farka. Ekkor természetesen hiábavaló volt az egész fáradozás."

A sámánok rejtett és misztikus világába kalauzol Hoppál Mihály néprajztudós könyve, melybe több mint negyven év kutatását sűrítette. A szerző által készített, páratlan képek segítségével bepillantást nyerhetünk a sámánok mágikus szertartásaiba, gyógyító rítusaiba, de megismerkedhetünk a révülést elősegítő, szimbólumokkal gazdagon díszített dobjaikkal és hagyományos viseletükkel is. Hitelesen tárul fel előttünk az eurázsiai népek természetközeli világképe, melyben a sámánok alkotják az élő hidat földi valóságunk és a szellemek láthatatlan birodalma között, ahová csak a kiválasztottak léphetnek. Jelen mű a Sámánok - Lelkek és jelképek címmel 1994-ben megjelent kötet szövegében és képanyagában egyaránt kibővített, átdolgozott, aktualizált kiadása, amely a szerző legújabb kutatási eredményeit is magában foglalja.