Théâtre le Levain

A 2023. október 7-i pusztítás és az azt követő borzalmak megdöbbentették a világot. Ám az izraeli-palesztin konfliktus nem október 7-én kezdődött. Nem is 1967-ben, amikor Izrael megszállta Ciszjordániát, és nem is 1948-ban, Izrael állam kikiáltásakor. Hanem 1882-ben, amikor az első cionista telepesek megérkeztek az Oszmán Birodalom uralma alatt álló Palesztinába. Ilan Pappe izraeli történész a cionista alapító atyákig visszatekintve fejti fel a két nép közötti konfliktus történetét, és vezeti végig az olvasót az Izraellel-Palesztinával kapcsolatos nemzetközi politika fordulatain, a megszállással szembeni palesztin ellenállás szakaszain és az Izraelben zajló változások folyamatán.

Az ezredforduló környékén világszerte felerősödött a nők elleni - mind kapcsolati, mind intézményes - erőszak. Több országban - például Kenyában, Tanzániában, Zambiában - újra megjelent és több tízezer áldozatot követelt a boszorkányüldözés. Vajon mennyiben közösek ezeknek és a 16-17. századi európai boszorkányüldözéseknek az indítékai? Elemzésében Silvia Federici a földtulajdonviszonyok átalakulását emeli ki, mint kiváltó okot. A Nemzetközi Valutaalap strukturális kiigazítási programjának alávetett afrikai országokban zajló földprivatizáció ugyanúgy a társadalmi prioritások, normák, értékek gyökeres átrendeződésével jár, mint egykor az angliai földbekerítések. Ennek az átrendeződésnek a nők kiemelten vesztesei.

Howard Zinn A People's History of the United States (Az Egyesült Államok története alulnézetben) című műve gyökeresen új irányt mutatott a történelemoktatásnak, és Noam Chomsky szerint "egy egész nemzedék lelkiismeretét megváltoztatta". Ennek rajzolt adaptációját adjuk most közre magyarul. Zinn művében a történelem legszerényebb szereplői kapnak szót: a Wounded Knee-i mészárlást túlélő indiánok, a szökevény rabszolgák, a spanyol-amerikai háború fekete katonái, a sztrájkoló, majd fegyvert fogó ludlow-i bányászok, a radikális szakszervezetek szervezői, a pacifista fellépésükért bebörtönzött háborúellenes aktivisták, a polgárjogi mozgalom harcosai, a dezertőr katonák, az amerikai birodalom kiépítéséért folytatott háborúk áldozatai, az államtitkok közérdekű felfedői - mindazok, akik kimaradtak az elnökökre, iparmágnásokra, hős katonákra összpontosító szokásos narratívákból. Az elfelejtettek, az elnyomottak, a nemzet ellenségének kikiáltottak nézőpontján keresztül értjük meg a birodalmi szemléletet és a hatalom működését - és azt, hogy mindkettőnek sarokköve a történetírás. Zinn hitt abban, hogy "a kis tettek milliónyi emberrel beszorozva átalakíthatják a világot". Ezért nem csupán szemlélő krónikása volt a történelemnek: polgárjogi és háborúellenes aktivistaként írásaival és tetteivel is segítette a változást - és tanárként erre buzdította diákjait is.