Troubadour Books Kft.

Az ókorban élt SZUN-CE (Sunzi) és az egyik nem kevésbé híres hadvezérré lett utódja, SZUN PIN (Sun Bin) által írt két mű, amelyek mindegyike a Ping-fa (Bing fa), vagyis a Hadviselés szabályai címet viseli, az ókori kínai hadvezetés legmeghatározóbb művei közé tartozik. Örök érvényű bölcsességeik még napjainkban is relevánsak és inspirálók. E művekből ismerhetők meg a minden korban érvényes stratégiai, taktikai és vezetési elvek, miközben feltárulnak az olvasó előtt az ősi kínai hadviselés mesterségének fortélyai is. Ez a kötet nemcsak a történelem szerelmeseinek, továbbá a hadtörténet és a hadtudomány iránt érdeklődőknek nélkülözhetetlen olvasmány, hanem mindenki számára kötelező, akit kicsit is érdekel a stratégiai gondolkodás és a vezetés művészete. TOKAJI ZSOLT sinológus szakértő tolmácsolásában most első ízben olvasható magyarul e két mű közös kötetben.

Tudós érkezik a Solaris körül keringő űrállomásra, hogy a bolygó felszínét borító óceánt tanulmányozza. Munkája során azonban fájdalmas emlékkel szembesül, amely egy volt szerelme fizikai képében ölt alakot. Kiderül, hogy ez a jelenség nem csak őt érinti, hanem a legénység többi tagját is gyötrik a saját elfojtott és megtestesült emlékeik, és ez fokozatosan az őrületbe kergeti mindnyájukat. Lassan felismerik, hogy ezt a Solaris hatalmas plazmaóceánja okozza, amely intelligencia jeleit mutatja, ám eddig nem sikerült kapcsolatot teremteniük vele. De vajon megérthetik a körülöttük lévő világegyetemet anélkül, hogy előbb megértenék, mi rejlik a saját lelkükben? A Troubadour Books gondozásában jelenik meg Stanisław Lem 1961-ben íródott regénye, amely a sci-fi és a világirodalom egyik örök klasszikusa. Aktualitása és az általa felvetett kérdések most is ugyanolyan érvényesek, mint a 20. század közepén. A regényből már több nagysikerű film is készült, az első Andrej Tarkovszkij rendezésében, a legutóbbi pedig 2002-ben George Clooney főszereplésével

1972-ben született meg a rock 'n' roll messiása, ZIGGY STARDUST, akinek provokatív játéka a szexuális identitással és a nemi szerepekkel megalapozta David Bowie felemelkedését minden idők egyik legnagyobb hatású popzenészévé. Reinhard Kleist lenyűgöző módon szövi egybe a harsány művészfigura keletkezését David Bowie Ziggy Stardust előtti szerencsétlen próbálkozásaival a londoni zenei életben, valamint a hírneve csúcsán önmagával folytatott küzdelmével. Bowie szédítő gyorsasággal alakul át egocentrikus rocksztárrá, akit züllött életmódja miatt a bukás fenyeget... A képregényt az a Reinhard Kleist rajzolta, akinek a Nick Cave életét és művészetét bemutató Uram, kegyelmezz című alkotása 2024-ben jelent meg a Troubadour Books gondozásában

A több mint kétezer évvel ezelőtt keletkezett, mégis mindmáig érvényes Szun-ce A háború művészete nem csupán a hadászat klasszikusa, hanem a stratégiai gondolkodás örök mércéje. A kínai hadvezér rövid, aforisztikus tanításai a világ minden táján hatást gyakoroltak politikusokra, hadvezérekre, üzletemberekre és gondolkodókra. Nem a háború népszerűsítéséről szól, hanem annak megértéséről és lehetőleg elkerüléséről - a győzelem útját a helyzetek pontos felismerésében, az önfegyelemben és a körülményekhez való alkalmazkodásban jelöli ki. A mű időtállóságát bizonyítja, hogy évszázadok óta újra és újra felfedezik, értelmezik és alkalmazzák - korokon és kultúrákon átívelően. A most megjelenő új magyar kiadás különleges értéke, hogy Tokaji Zsolt sinológus filológiai alapossággal, a klasszikus kínai szöveg mélységeit hűen tolmácsolva készítette el fordítását, lehetővé téve, hogy az olvasó a szöveg valódi rétegeit is megérthesse. A most megjelenő mű egyediségét tovább fokozzák Csordás Dániel kifejezetten ehhez a kiadáshoz készült illusztrációi, amelyek kortárs képi világgal teszik érzékletessé és értelmezhetővé a több mint kétezer éves gondolatokat. A kötet így nem csupán szellemi tartalmában, hanem megjelenésében is igényes, reprezentatív mű, amely méltó a klasszikus eredetihez.

"A legirgalmasabb dolog a világon, azt hiszem, az, hogy az emberi elme képtelen kapcsolatot teremteni a különálló események között. A tudatlanság nyugalmas szigetén élünk a végtelenség fekete óceánjának közepén, s nem úgy rendeltetett, hogy messzire utazzunk innen." Az ismeretlen iszonyattal való szembesülés és a megnevezhetetlen borzongás egyik legnagyobb mestere, Howard Phillips Lovecraft mára kultikussá vált művei közül kiemelkedik az 1926-ban megjelent Cthulhu hívása, amelynek címszereplője egy óceánok mélyén nyugvó, hatalmas szörnyistenség, aki évmilliók óta vár a visszatérésre. Az ősi istenek kultusza a mai napig megtalálható a világban, erről tanúskodik a kötet másik története, az Árnyék Innsmouth fölött. A Troubadour Books háromrészes Lovecraft-sorozatának első kötetében a fordító, Kornya Zsolt előszavával vezeti be az olvasót a szerző egyszerre hátborzongató és delejesen vonzó világába.

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS Az osztrák író, Stefan Zweig utolsó és egyben legkiforrottabb alkotása, amelyet már Brazíliában írt meg, miután elmenekült a nácizmus elől. Műve sikerét már nem érhette meg, mert napokkal azután, hogy a kéziratot elküldte amerikai kiadójának, öngyilkos lett. A Sakknovella főhőse egy ügyvéd, aki a Gestapo börtönéből szabadulva egy New Yorkból Buenos Airesbe tartó hajón együtt utazik a regnáló sakkvilágbajnokkal, egy arrogáns, barátságtalan férfival, aki minden kihívóját legyőzi. Az ügyvéd az egyetlen, aki méltó ellenfele tud lenni, ám nagy árat fizetett ezért a tudásért. Stefan Zweig klasszikusa Györffy Miklós új fordításában és gyönyörű, élfestett kivitelben jelenik meg a Troubadour Books Időkapu sorozatában.

"Az egyetlen dolog, amit tudok, hogy azért festek, mert muszáj, és mindig azt festem, ami a fejemben van, nem törődve semmi mással." - Frida Kahlo Frida Kahlót egyszerre tartják korát megelőző feministának, meg nem értett zseninek és baloldali hősnek, de életében - legalábbis eleinte - inkább Diego Rivera feleségeként ismerték. Ebből az interjúgyűjteményből, amely az első és az utolsó vele készült interjút is tartalmazza, azonban nemcsak egy megdöbbentően úttörő, termékeny és saját jogán is jelentős művész képe rajzolódik ki, hanem egy imidzsét tudatosan építő közéleti figuráé is. A pályafutása során kritikusokkal, művészekkel és újságírókkal folytatott beszélgetésekből látható, hogyan lépett ki fokozatosan Rivera árnyékából, és jutott el odáig, hogy magabiztosan ki merje jelenteni, művészetére egyedül saját maga volt hatással. Ez a kötet - legjelentősebb életrajzírója, Hayden Herrera bevezetőjével kiegészítve - eddig egyedülálló módon mutatja be a "Fridamánia" mögött rejlő valódi nőt. "Frida egyedülálló a művészettörténetben, kész felszakítani a saját mellkasát és kitépni szívét, hogy eljusson az igazságig és kifejezze az érzéseit." - Diego Rivera "Frida Kahlo művészete olyan, mint egy masnival átkötött bomba." - André Breton "Sem Derain, sem én, sem te nem vagy képes olyan fejet festeni, mint Frida Kahlo." - Pablo Picasso (Diego Riverának) "Micsoda istennő volt. És az ma is." - Jerry Saltz

Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, féreggé átváltozva találta magát..." Az elismert grafikusművész, Peter Kuper zseniálisan komor képregényben gondolja újra Franz Kafka klasszikus meséjét a családról és az elidegenedésről. Az amerikai karikatúra hagyományait a német expresszionizmussal ötvöző rajzok életre keltik Kafka prózáját, és olyan módon elevenítik fel az eredeti történet humorát és megrendítő erejét, hogy abban mind Kafka rajongói, mind a képregények szerelmesei örömüket lelhetik. A Troubadour Books klasszikus képregényeinek legújabb darabja, Az átváltozás Györffy Miklós fordításában jelenik meg.

A román származású, ám élete második felében az USA-ban élt Mircea Eliade a 20. század egyik legbefolyásosabb filozófusa és valláskutatója volt. Meggyőződése szerint a mítoszok megértése az emberiség egyik legfontosabb felfedezése. Mítoszok, álmok és misztériumok című kötete a mai napig a vallástudomány egyik alapműve, amelyben amellett érvel, hogy a nyugati embernek újra föl kell fedeznie magában a művészetek szellemi forrásait, és tudatára kell ébrednie annak, ami a modern létben még megmaradt "mitikusnak". A Troubadour Books Időkapu sorozatában húsz év után újra kapható magyarul Mircea Eliade egyik legfontosabb műve Saly Noémi értő tolmácsolásában

Edgar Allan Poe a 19. század első felében élt amerikai költő és novellista, művészete azonban nem volt sem tipikusan 19. századi, sem tipikusan amerikai. Szürrealizmusba hajló és gyakran horrorisztikus látásmódja sokkal inkább a 20. századot idézi, és műveinek egyik korai fordítója, Charles Baudelaire épp azért magasztalta Poe-t, mert az író szerinte nagyon nem amerikai, és Baudelaire sokkal közelebb érezte Poe művészetét a saját, illetve a francia századvég szellemiségéhez. A kötetben szereplő írások a szerző klasszikussá vált, leghíresebb novellái, melyek ezúttal Gy. Horváth László fordításában jelennek meg, aki sok apró részletét tekintve a korábbi fordításoknál pontosabban adja vissza az eredeti szöveg nyelvi megoldásait, de a szöveg szuggesztivitása és költőisége semmiben sem marad el a korábbi fordítókétól, akik között olyan jeles írókat találunk, mint Babits Mihály. A címadó novella, "Az Usher-ház pusztulása" talán a legnyomasztóbb valamennyi történet közül. Az elbeszélő az ideg-összeroppanás szélén álló egykori barátját látogatja meg egy pusztulásnak indult kastélyban, s bár ezt a nyomasztó hangulatot nehéz tovább fokozni, Poe-nak végtelenségig kifinomult nyelvi eszközeivel és mondatainak zeneiségével ez mégis sikerül. "A Morgue utcai kettős gyilkosság" bízvást nevezhető az irodalomtörténet első krimijének, de az izgalmas cselekménynél is fontosabb Poe szövegének szövevényes gondolatmenete és annak nyelvi megformálása. "A Fekete macska" a pszichothrillerek őse, a sérült emberi lélek viszolyogtató mélységeibe enged bepillantást, de a kötet többi írása sem marad adós hátborzongató, ugyanakkor művészi tökéllyel megformált történetekkel.

Dosztojevszkijt nagyregényei tették halhatatlanná, a világirodalom klasszikusává, így elbeszélései talán kevesebb figyelmet kaptak, és gyakran inkább csak abból a szempontból értékelték ezeket az írásokat, hogy felfedezhetők-e bennük azoknak a hangulatoknak, karaktereknek, írói módszereknek, technikai megoldásoknak a kezdeményei, amelyek a nagyprózájában bontakozhattak ki a maguk teljességében.Ezek a művek azonban saját jogon is érdemesek a figyelmünkre, és közülük nem egy, de leginkább a Feljegyzések az egérlyukból kivételes hatást gyakorolt a huszadik század modern prózairodalmára. Ez a kisregénye teremti meg az "odúlakó" tipikus figuráját, amely aztán nem csak más elbeszélésekben köszön vissza, de Dosztojevszkij legismertebb hőse, Raszkolnyikov is ide sorolható. Ilyen odúlakó a Nevetséges ember álma című kései elbeszélés hőse is. Nem segít egy kislányon, aki haldokló anyjához hívja, majd a férfi elhatározza, hogy öngyilkos lesz. Szereplői ehhez a férfihoz hasonlóan különc, elesett, a társadalom szélére sodródott, álmatlanságtól és válogatott lelki gyötrelmektől szenvedő figurák, akiknek képtelen élethelyzetekben kell szembesülniük az élet abszurditásával, és Dosztojevszkij elbeszélései csak a legritkább esetben végződnek olyan felemelő és ihletett látomással, mint ez az írása, melynek hőse egy másik bolygón megpillanthatja az emberiség aranykorát. Kisregényeire inkább jellemző az a látásmód, ami e kötet másik elbeszélésére, az Örök férjre, melyben tragikus sorsok kapcsolódnak össze reménytelen helyzetekben, hogy vakon sodródjanak valami megjósolhatatlan végkifejlet felé. Itt egy megcsalt férj a felesége halála után keresi fel a nő egykori szeretőjét. Nem a bosszúállás szándékával érkezik, inkább kétségbeesését próbálja megosztani egykori vetélytársával, végül mégis az életére tör. Akárcsak nagyregényeiben, Dosztojevszkijre jellemző módon keverednek itt is a tragikus, illetve szánandóan kisszerű, nevetséges érzelmek, indulatok és emberi sorsok.

Edgar Allan Poe, az amerikai romantika tragikus sorsú, mégis zseniális alakja nem csupán a világirodalomra gyakorolt óriási hatást, de egy új műfaj, a krimi atyjaként is számon tartjuk. Élete fantomok kergetésével és önpusztítással telt, művei azonban mind a mai napig rabul ejtik az olvasót. Ez a különleges válogatás négy "groteszknek és arabeszknek" nevezett elbeszélést tartalmaz - A fekete macska, A Vörös Halál maszkja, Az Usher-ház pusztulása és a Hoppsza-béka -, melyekben a nevetséges és az ijesztő szeszélyes módon fonódik össze. A jól ismert történetek most mégis újszerűen hatnak, mert Gris Grimly grafikusművész, mintegy társszerzőként vizuálisan is életre kelti az író hajmeresztő képtelenségeit, még mélyebbre rántva az olvasót Poe lidérces világába.

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS Az eredeti megjelenés 130. évfordulóján új köntösben vehetik kézbe az olvasók Mikszáth Kálmán talán legnépszerűbb művét, amely a szerelem diadalát énekli meg a pénzvágy és a kapzsiság fölött. Wibra Gyuri, a fiatal, besztercebányai ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, vagyis felkutasson egy piros esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz Gregorics Pál fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás során azonban Gyuri nem pénzre bukkan, hanem valami másra, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony, Veronka tiszta szépségére és önzetlen szerelmére. A jó palócok és a Tót atyafiak sikere után a Szent Péter esernyője hozta meg Mikszáthnak a legnagyobb elismerést, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították, azóta pedig mintegy nyolcvan nyelven olvasható, és a mai napig az egyik legnépszerűbb magyar regény, ami most gyönyörű, élfestett kiadásban jelenik meg a Troubadour Books Időkapu sorozatában.

Hank Thompson egykor ígéretes baseballjátékos volt, egy súlyos sérülés azonban derékba törte a karrierjét. Most pultosként dolgozik egy manhattani bárban. Amikor egy este két Nike melegítős orosz péppé veri, rájön, hogy valaki akar tőle valamit. Csak azt nem tudja, mi az, hol van, és hogyan értesse meg velük, hogy nincs nála. Hank élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. Mielőtt észbe kaphatna, a fél város a nyomában van. Fogalma sincs, kihez forduljon segítségért, mert nem tudja, kiben bízhat, és nem akarja veszélybe sodorni a barátait. Az egyetlen, akire számíthat, egy Bud nevű macska, akit a szomszédja bízott rá. Charlie Huston sodró lendületű és eredeti hangvételű krimije Hollywood érdeklődését is felkeltette, a regényből készült, Darren Aronofsky rendezte film 2025-ben kerül mozikba Austin Butler főszereplésével.

Friedrich Nietzsche (1844-1900) a 19. század egyik legnagyobb hatású filozófusa negyvennégy évesen írta Ecce homo című esszéjét. Művét ugyanaz jellemzi, mint egész életművét - egy zabolázhatatlan lázadó, egy önimádó lángelme gondolatai izzanak benne, amelyek több mint száz évvel a szerző halála után is talányt és kihívást jelentenek minden gondolkodó embernek és művésznek. Az Ecce homo egyfajta szabálytalan szellemi önéletrajz, amelyben Nietzsche sorra veszi műveit, és csapongó megjegyzéseket fűz hozzájuk. Egy rapszodikus önvallomás, amely nem mentes a nagyzási hóbort szélsőségeitől, ugyanakkor Nietzsche jövőbe mutató, zseniális gondolatainak tömör foglalata is egyben. A kötet Györffy Miklós új fordításában jelenik meg a Troubadour Books Időkapu-sorozatában.

Bukowski olyan író, akinél a választott műfaj szinte mellékes: versei tulajdonképpen rövid prózai írások, prózája színtiszta líra, frappáns dialógusai színműként is megállnák a helyüket. Ötvenéves koráig szinte kizárólag verseket írt, és első regényének csakis azért fogott neki, mert kiadója úgy ítélte meg, hogy ezt a műfajt nagyobb példányszámban lehet értékesíteni. Az ő biztatására Bukowski három hét alatt írta meg az 1971-ben megjelent Postát, amelynek sikere után további öt regényt publikált. Ezt a képet némileg árnyalják az Egy vén kujon feljegyzései című kötetben összegyűjtött írások. Ezek ugyanis azt igazolják, hogy Bukowski már a Posta megírása előtt is kísérletezett a prózával. A feljegyzésekben - amely címválasztásával szándékosan utal Dosztojevszkijre, Bukowski kedvenc klasszikusára - számos olyan töredék olvasható, amelyek kisebb módosítással átkerültek első regényébe. A kötet más írásaiban a hatvanas évek végének politikai eseményeire, társadalmi forrongásaira reagál, és ezekből is világosan kiolvasható az íróra jellemző kritikus távolságtartás a tömegektől. Bukowski egyáltalán nem lelkesedik a forradalmi mámorban tobzódó békeharcosokért, így lehetetlenné teszi, hogy a beatnemzedék képviselői közé soroljuk, bár a kötet egyik írása épp azt igazolja, hogy e nemzedék néhány jelesebb alkotójával szinte baráti viszonyban volt. A Vén kujon feljegyzéseinek valamennyi írásában ott van már a későbbi Bukowski-regények és -novellák jellegzetesen nyers hangvétele, kíméletlensége és metsző humora.