Troubadour Books Kft.

A filmeket általában nézni szoktuk, közben hallgatjuk is, és csak a legritkább esetben olvassuk. Mégsem ördögtől való elgondolás, hogy ne csak műértő kevesek úri szokása legyen elolvasni utóbb, amit a filmvásznon láttak. Különösen így van ez olyan filmek esetében, amelyek halhatatlan dialógusokkal és poénokkal váltak emlékezetessé. A Monty Python szerzői és előadói mindmáig jól ismert karakterek, és nemcsak a humoros jelenetek szövegeit idéztük utóbb szinte szó szerint, de az alkotók játékfilmjei, a Gyaloggalopp (1975), a Brian élete (1979) és Az élet értelme (1983) is mindmáig népszerűek, sűrűn idézzük őket. A szinkronnal kapcsolatban utóbb gyakran folynak ádáz viták, és mindig akadnak, akik erős kritikával illetik a fordítók nyelvi megoldásait, hosszú listákat állítanak össze esetleges tévedéseikről, mert fontos, hogy mindenkinél okosabbnak érezzék magukat. A filmnézők többsége azonban megpróbálja élvezni a magyarul elhangzó poénokat, miközben mindenki tisztában van vele, hogy a finom nyelvi humor sok esetben szinte lefordíthatatlan, ezért minden kísérlet elismerést érdemel. Mindkét befogadói attitűd érthető valahol, és mindkét típusnak bátran ajánlható ez a filmjelenetekkel gazdagon illusztrált magyar nyelvű forgatókönyv. A Brian élete érzékeny témaválasztása miatt a többi Monty Python-filmnél vegyesebb fogadtatásra talált, sőt egy darabig az is kétségesnek tűnt, hogy egyáltalán befejezik-e, míg végül az ex-Beatle George Harrison elvállalta, hogy fedezi a forgatás költségeit. A hetvenes évek Nagy-Britanniájának talán a korszak átlagánál liberálisabb volt a légköre, mégis kisebbfajta közfelháborodást váltott ki a Brian élete, mert sok hívő sértve érezte magát, így a Monty Python-csapat részéről John Cleese és Michael Palin egy 1979-es BBC-tévévitában próbálta tisztázni alkotói szándékait. A forgatókönyvet olvasva talán még világosabbá válik, hogy ez a sértő szándék távol állt a film alkotóitól, viszont a humor lassan fél évszázad múltán is eleven és hatásos.

Mel egy átlagos, felső tagozatos diák, aki a soron következő kémia dolgozatra készül. Tanulás közben elszenderedik, és álmában egy különös világba kerül: az Elemek Földjére. A gonosz Elemágus el akar pusztítani minden atomot, és csak egy tisztaszívű hős tudja megakadályozni ebben, aki ismeri a periódusos rendszert. Vajon Melnek van elég bátorsága és tudása szembeszállni Elemágussal? A kémia sok diák számára mumus az iskolában, ennek a hiánypótló képregénynek az elolvasásával azonban mindenki játékos módon ismerkedhet meg a világunkat alkotó 118 elemmel és az ezeket táblázatba foglaló periódusos rendszerrel. Az elemek periódusos rendszere segítségével megismerhetjük az elemek tulajdonságait, és jobban megérthetjük az univerzumban fellelhető mintázatokat. Sőt, akár meg is jósolhatjuk, milyen elemeket fognak felfedezni a jövőben! Tarts velünk a periódusos rendszer megismerésében, és talán a következő nagy felfedezést éppen te fogod megtenni!

A Hagakure ("Lombok árnyékában") a szamuráj-író, Jamamoto Cunetomo (1659-1719) gondolatainak gyűjteménye. A könyv egyedülálló bepillantást nyújt a szamurájok szellemi és gyakorlati életvezetésébe egy olyan korban, amikor a harcosok számára a háború már csak emlék volt. A Hagakure a csendes feledésből csak a 20. században emelkedett ki, amikor a japán hadsereg alapművévé vált a csendes-óceáni háború idején. Ma nem csupán történelmi dokumentum, hanem örök érvényű tanítás arról, hogy miként élhetünk becsülettel, hűséggel és szilárd elvekkel egy állandóan változó világban

Három év tudományos kutatás után a regény fiatal elbeszélője rájön, hogy szerelme a kémia iránt inkább hipotézis, mint valóság. Kudarcba fulladt kutatásai mellett egyre nehezebben tud megbirkózni társai, a konzulense, de legfőképpen kínai szülei elvárásaival, akik csak a tökéletességet tudják elfogadni. De egy másik, nem tudományos kérdés is felmerül: egy házassági ajánlat. Odaadó barátja, akinek sikeresebben alakul a tudományos pályája, megkéri a kezét, ő azonban képtelen együtt élni vele, amíg nem képes önerejéből sikeres lenni. Egyre nagyobb nyomás alá kerül, és végül szembe kell néznie a kérdéssel, amelyre hiába keresi a választ a tankönyvekben: "Mit akarok valójában?" Weike Wang debütáló regénye bepillantást enged egy fiatal nő szertelen, útkereső elmeműködésébe, mindezt intelligens, káprázatosan szellemes és briliáns új hangon. Fanyar humorral állítja szembe egymással a tudományos gondolkodás eleganciáját, a szorongást, amit akkor érez az ember, amikor a helyét keresi a mindennapok világában, valamint a szerelemért és a családért hozott áldozatokat. A Kémia 2017 irodalmi szenzációja volt az Egyesült Államokban, jelölték az Év Legjobb Könyve díjra is, és azóta számos nyelvre fordították le.

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS Az ókori kínai filozófus, Mengzi (i. e. 372-289) az egyetlen, aki Konfuciusz mellett a nyugati világban latinosított (Menciusz) néven vált ismertté. A nevét viselő Mengzi című művében tanításai a tanítványaival, a korabeli filozófusokkal és az uralkodókkal folytatott párbeszédeiből ismerhetők meg. A konfuciuszi tanítások legnagyobb és legjelentősebb védelmezőjének számító ókori bölcs műve most első ízben olvasható teljes terjedelmében, csorbítatlan formában magyarul Tokaji Zsolt sinológus, műfordító szakértő tolmácsolásában.

Daidódzsi Júzan (1639-1730) korának híres konfuciánus szellemiségű tudósa és hadművésze volt. A három nagyobb részből álló művének eredeti címe: Budó sosin-sú, melyet leginkább úgy lehetne fordítani, hogy "A bushidó kezdőknek". Mint az eredeti címéből is jól látszik, Daidódzsi Júzan írását elsősorban a fiatal szamurájnövendékeknek és a kezdő harcosoknak szánta. Igyekezett minden olyan ismeretet minél pontosabb szabályok formájában rögzíteni, amelyekre egy leendő harcosnak a hivatása gyakorlásához, a szolgálata teljesítéséhez szüksége lehet. Műve ennek ellenére mégis inkább elméleti jellegű, miként akkoriban a szamurájok szerepe is már egyre inkább jelképes volt. Daidódzsi Júzan könyvének szövegéből végig érződik a szamurájok letűnt dicső korszaka utáni nosztalgia. A szerző tisztában van azzal, hogy sem neki, sem más korabeli harcosnak nem adatik meg, hogy a busidó igazi kötelezettségéről, a harcban, háborúban való példás helytállásról valaha is bizonyságot tegyen, mégis azt hangsúlyozza, hogy egy igaz lovag békeidőben sem hanyagolhatja el a harcosi erények gyakorlását, a hűséget, a kötelességtudatot és a bátorságot. Világos, egyszerű nyelven írt munkája hosszú évszázadokon át a kezdő harcosok egyik legfontosabb tankönyvének számított.

Dr. Patócs Ilona az ország egyik legismertebb védőügyvédje, többek között a Prisztás-gyilkosság kapcsán ártatlanul elítélt Hatvani István védője volt. Ebben a könyvben életének egy korábbi szakaszát meséli el, amikor az ország első női bűnügyi vizsgálójaként rablási és gyilkossági ügyekben derítette fel az igazságot. Számos emlékezetes esete között akadt robbantás, mérgezés, csecsemőgyilkosság, szerelmi bosszú, rendőrhalál, sőt, a 90-es évek elején nagy port kavart sátánista gyilkosság ügyében is ő járt el. Munkája során azonban nemcsak tolvajokkal, rablókkal és gyilkosokkal kellett megbirkóznia nap mint nap, hanem férfikollégái előítéleteivel is... A nyomozó egy lebilincselő stílusban megírt igaz történet a rendőri munka mindennapjairól, tele elképesztő, gyomorszorító és néhol kacagtató esetekkel.

INNEN A NAGY ISMERETLENBE Lisa Marie Presley, minden idők egyik legismertebb énekesének, Elvisnek a lánya először meséli el élete történetét ebben a szívbemarkoló és lebilincselő memoárban, amelyet lánya, az ismert színésznő, Riley Keough egészített ki. Az Elvis világhírű otthonában, Gracelandben felnőtt Lisa Marie Presley 2022-ben megkérte lányát, hogy segítsen végre befejezni régóta készülő memoárját. Egy hónappal később Lisa Marie meghalt anélkül, hogy a világ megismerhette volna a történetét ennek a szenvedélyes, vidám és nehéz sorsú nőnek. Riley megszerezte a hangfelvételeket, amelyeket anyja a könyvhöz készített, és meghallgatta Lisa Marie történetét arról, hogyan telt gyermekkora a Graceland-kastélyban és környékén. Részletesen elmondja azt is, mennyire nyomasztó emlékként él benne Elvis halála, amit kislányként élt át. Beszámol azokról az évekről, amikor Los Angelesben lakott anyjával, és renitens viselkedése miatt egyik iskolából rúgták ki a másik után. Mesél Danny Keough-hoz fűződő, hosszan tartó kapcsolatáról, és hogy mi volt a közös benne második férjével, Michael Jacksonnal. Vall az anyaságról. A függőségről. A mindig jelen lévő gyászról. Riley tudta, hogy teljesítenie kell édesanyja kívánságát, és a világ elé kell tárnia ezeket a fájdalmas emlékeket. Ennek a rendkívüli könyvnek az oldalairól Lisa Marie és Riley hangja szól hozzánk. Egy anya és lánya beszél hozzánk a halálon innen és túl. A mélyen megindító és bátran kitárulkozó Innen a nagy ismeretlenbe különleges mű: egy igazi legenda, Elvis Presley egyetlen lányának utolsó szavai.

Nagy Testvér, gondolatrendőrség, szexbűn, duplagondol, újbeszéd - ismerős kifejezések George Orwell 1984 című regényéből, amely az irodalom történetének egyik legsúlyosabb társadalomkritikát megfogalmazó alkotásaként tette híressé alkotóját. A mű egy elképzelt totalitárius társadalmat ábrázol, és így lesz a múlt század irodalmának egyik legismertebb disztópiájává. Szinte lényegtelen, hogy jobb- vagy baloldali diktatúráról van szó, sokkal fontosabb, hogy már megírásának idején is a világ számos országában valósultak meg a regényben ábrázolthoz kísértetiesen hasonlító társadalmi berendezkedések. Ez a könyv a klasszikus mű újragondolása a képzőművészet eszközeivel, és Matyá1 Namai kitűnő cseh-japán grafikusművész alkotói fantáziáját dicséri. Kezdődjék hát a borzalom...

Charles Bukowski: A hétköznapi őrület meséi Megjelenés: 2024 november Először jelenik meg Magyarországon az amerikai irodalom egyedülálló és mára világszerte ünnepelt alakjának, kedvenc Vén Kujonunknak, Charles Bukowskinak világhírű novelláskötete, A hétköznapi őrület meséi. A kötet írásai eredetileg 1972-ben jelentek meg a City Lights kiadónál, akkor még Erections, Ejaculations, Exhibitions, and General Tales of Ordinary Madness címen, mely gyűjteményt később kettébontottak, a két könyvet külön pedig eredetileg 1983-ban adták ki. Az első rész lett A város legszebb nője, amely magyarul Pritz Péter fordításában 2024 tavaszán jelent meg a Troubadour Books gondozásában, A hétköznapi őrület meséit Bukowski itthon is egyre bővülő rajongótábora pedig idén karácsony előtt veheti kézbe, illetve örvendeztetheti meg vele szeretteit és ellenségeit. Aki már olvasta A város legszebb nőjét, tudja, mire számíthat, aki pedig nem, annak elmondjuk: Bukowski kompromisszumot nem ismerő életének legvadabb, legmegrázóbb, legelképesztőbb, leghumorosabb, legabszurdabb, legszürreálisabb és legtársadalomkritikusabb írásait élvezhetjük, amelyek egyszerre rántanak le minket a porba és emelnek fel az egekbe.

"Gondolj arra: ahová Isten ültetett téged, ott van remény. Mindig remélj!" Az élet nehéz lehet, de bármilyen kihívással kell szembenéznünk, mindig van mód arra, hogy örömöt találjunk benne, és hogy megünnepeljük a nekünk adott élet csodáját. Ferenc pápa a jó élet tizenöt szabályát kínálja, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy reményt és értelmet találjunk a legnehezebb helyzetben is. Arra bátorít, hogy védjük és óvjuk a bennünk ragyogó fényt, higgyünk a szépben, találjunk értelmet a küzdelmekben, dolgozzunk a békéért, és építsünk valamit, bárhol is vagyunk. Emlékeztet minket a hála fontosságára, és óvja a keresztényeket az önelégültségtől. Valódi, személyes kapcsolatra buzdít a képernyőkön és chat-ablakokban folytatott beszélgetések helyett. Senki sem tudja, hány nap áll még előtte. Ebben a szívmelengető és szívhez szóló kötetben olyan bölcsességek kaptak helyet, amelyek arra bátorítanak és inspirálnak, hogy szép és értelmes életet éljünk a nekünk adatott időben.

Joseph Campbell világhírű mítoszkutató, aki a történelem legkülönfélébb, olykor egymástól időben és térben is távol eső mitológiáit és hagyományait megvilágító erővel rendezi egymás mellé, és azokra támaszkodva számtalan kortárs jelenségről is ütőképes értelmezést nyújt. Nagy hatású könyveiben az élet lényegében minden meghatározó témája előkerül: születés és elmúlás, szerelem és háború, Isten és erkölcs. A Troubadour Books Kiadó gondozásában megjelenő A mítosz hatalma egy szabadon áradó és páratlanul gazdag beszélgetésen keresztül enged bepillantást a mítoszok természetébe, amelyek örökérvényűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy George Lucas is Campbell munkásságára támaszkodott a Star Wars - Csillagok háborúja világának megalkotása során.

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS A 19. század klasszikusai közül talán Dosztojevszkij tette a legnagyobb hatást a 20. század gondolkodóira, íróira, és művei közül a Feljegyzések az egérlyukból az egyik legsűrűbben emlegetett alkotása. Egy végsőkig magára maradt ember mond ítéltet a világ felett, miközben folytonosan megcáfolja saját kijelentéseit, kétségessé és nevetségessé téve valamennyit. Ez az antihős nekünk nagyon ismerős Kafka, Camus, Beckett műveiből, de saját korának kritikusai teljes értetlenséggel fogadták Dosztojevszkij rémlátomását emberi lényünk szánalmas lealjasulásról, hogy aztán a két évvel később, 1866-ban született Bűn és bűnhődés Raszkolnyikovjában ugyanezzel a magát betegnek és rosszindulatúnak mondó lénnyel azonosulhassanak. Az ember szeret építeni és utat törni, ez kétségtelen. De hát akkor miért szereti szenvedélyesen a rombolást meg a káoszt is?

KÜLÖNLEGES, ÉLFESTETT KIADÁS A szamurájkézikönyvek alighanem leghíresebbikének, az 1645-ben íródott Öt gyűrű könyvének (Go rin no so) a szerzője egy valódi csatákban edződött, híres vívómester, aki a saját tapasztalatain alapuló gyakorlati útmutatással szolgál mindazoknak, akik a Harcos Útját választják. Mijamoto Muszasi, teljes nevén Sinmen Muszasi No Kami Fudzsivara No Gensin 1584-ben született Mimaszaka tartomány Mijamoto nevű falujában. A nemes, szamurájcsalád sarja hétesztendős volt, amikor árvaságra jutott. Nagybátyja biztatására már hatévesen megismerkedik a botvívással. Tizenhat évesen elhagyja otthonát, és vándorútra kel, hogy próbára tegye magát, és még nagyobb gyakorlatot szerezzen a kardvívás művészetében. Első párbaját tizenhárom esztendős korában vívta. Huszonegy éves korában kezdte el a Josioka család elleni vérbosszúját. A küzdelmei során egy könyörtelen ám tehetséges harcossá érett. Egészen ötvenesztendős koráig járja az országot, és ezalatt több száz csatában bizonyítja legyőzhetetlenségét. Élete során egyetlen cél vezérelte: a küzdelem lényegének megértése, amelyet ő Stratégiának nevezett. Nevét félve tisztelték, sok ellenséget szerzett, de tudása és tehetsége elvitathatatlan volt. Muszasi még életében legendává vált, de főleg művének köszönhetően később Kenszei néven tisztelték, melynek jelentése "a kard szentje". Muszasi főként a kétkardos technikájával vált híressé, de avatott művésze volt a tusfestésnek, a fafaragásnak és a kalligráfiának is. Saját bevallása szerint csak ötvenévesen értette meg igazán a Stratégia Útját. Ekkor már kényelemben és megbecsülésben élhette volna életét, ám ő mégis a zord hegyek barlangjait választotta, ahol aszketikus magányban meditált, és szellemét csiszolta. Élete végén (1645) írta meg fő művét, az Öt gyűrű könyvét, amelyben összefoglalását adja mindannak a tudásnak, amit a hosszú évtizedek alatt saját stílusában kifejlesztett a kardforgatás művészetével kapcsolatban. Könyve nem egyszerűen a Stratégia elméletét magában foglaló kézikönyv, hanem egy vezérfonal éppúgy a karddal vívott csatákhoz, mint az élet bármely más területéhez, sőt magához az élethez. Könyvét ugyanazzal a precíz, szigorú logikával állította össze, amely vívótechnikáját is jellemezte.

Közhely, hogy a rock 'n' roll sztárok az átlag halandónál mohóbb étvággyal fogyasztják a szeszt, a drogokat és a nőket, aztán ebbe hol belehalnak fiatalon, hol nem. Szerencsés esetben zenélni is tudnak, sőt a tehetségesebbek olyan dalokat is írnak, amelyekre tíz-húsz év múlva is emlékeznek az emberek. Sok ilyen sztárt ismerünk, de kevés köztük az olyan, akinek humora is van, és akit kortársai, rajongói úgy emlegetnek, mint közvetlen, barátságos figurát, nem pedig megközelíthetetlen rocksztárt, és akinek mértéktelen szesz-, drog- és nőfogyasztása sem puszta póz, mégis egy karcolás nélkül túléli mindazt, amibe bármelyikünk könnyen belepusztulna már az első körnél. Lemmy Kilmister, a Motörhead frontembere pontosan megfelel ennek a személyleírásnak. Basszusgitározott és énekelt, dalokat írt, amelyek többségére évtizedek múltán is emlékeznek az emberek, koncertezett egy életen át, és az az embertelen mennyiségű whisky meg drog sem tudta elpusztítani, amit átengedett a szervezetén. A Fehércsíklázt olvasva nemcsak ezt a kivételes életutat ismerjük meg Lemmy saját szavaival elbeszélve, de az elmúlt ötven év néhány zenekarának és a rock 'n' roll szcéna számos szereplőjének életébe is bepillantást nyerhetünk.

Egy rendkívül izgalmas pályát befutó szovjet-orosz író különleges művét ajánljuk az olvasó figyelmébe. Jégtörőhajó-mérnök, többek között részt vesz a legendás sarkvidéki expedíciós, később Lenin névre keresztelt jégtörő tervezésében, ám pályát változtatva a modern próza egyik legeredetibb alkotója lesz, s remekművel írja be magát az orosz-szovjet és a világirodalom történetébe. Ifjúkorától tagja a bolsevik pártnak, letartóztatják, száműzik, illegalitásba menekül. Végigélve a forradalom és a polgárháború vérzivataros esztendeit alkotóvá érik. Fő művében az Orwell 1984-ét évtizedekkel megelőző regényben, a MI-ben felvázolja annak a totalitárius zsarnok államnak a képét, amely később több változatban megismétlődik a történelem során, és még ma is létezik. A szerző nem alkuszik, ám vitathatatlan írói tehetsége, amit kortársai rendre elismernek, megmenti a biztos börtöntől és talán a haláltól is. Korszakos regénye ugyanis előbb jelenik meg külföldön angolul, majd csehből visszafordítva franciául, mint eredeti nyelvén, és írójának menekülnie kell. Gorkij közbenjárására elutazhat külföldre, hogy elkülönülve a korábbi emigráció tagjaitól megmaradjon szovjet állampolgárnak. Az emigráció keserű kenyere nem tesz jót művészetének. Igaz, Gorkij színművéből az Éjjeli menedékhelyből filmforgatókönyvet ír, amit a híres francia filmrendező, Jean Renoir Jan Gabin főszereplésével visz filmszalagra, és 1936-ban az év filmje lesz, de a nagy mű teljesítményét már nem tudja megismételni. Zamjatyin regénye, megkésve, ám élményszerűségéből és izgalmasságából nem veszítve csak a peresztrojka idején, 1988-ban juthatott el a szovjet olvasókhoz. Ez magyarul már a harmadik kiadása Földeák Iván 1990-ben műfordítói díjjal jutalmazott átültetésében.