Urbis Könyvkiadó

A "ősmagyar trilógia" első kötetében megismert Ogur kalandjai folytatódnak. A magyarok már elszakadtak a végnapjait élő Kazár Birodalomtól és a saját életüket élik a négy folyam között, Etelközben. A regény csaknem negyedszázadot ölel fel, mialatt a vezérré választott fiatal harcosból megfontolt öreg férfi válik, ki már a nyolc magyar törzset vezérli. Ha lehet, békében, ha nem lehet, bolgárokkal, besenyőkkel véres harcokban áll ki népéért. Kétszer is jár követségben Bizáncban, megismeri a görögök megosztó taktikáját és tesz is ellene. Közben megtalálja élete párját, ám a boldogságnak is vége szakad egyszer... A regény sok érdekes és fontos tudnivalót ad az olvasóknak: hogyan éltek akkori őseink, milyen szándékok és célok mozgatták őket? Milyen volt a szerelem, a házasság, a család, a halál? Hogyan éltek háborúban és békében, hogyan teltek a hétköznapok? A könyv végén felbukkan egy bátor leány, aki majd a harmadik kötetben Álmos anyjaként lesz fontos szereplője a magyar történelemnek.

A szerző a magyar történelem szinte minden korszakával foglalkozott már. Nemrégen megjelent Tengernek fordítom lovamat című regényében kezdte el a magyar Máté vitéz történetét, ami ebben a könyvben is folytatódik - de külön is élvezhető ez a kalandregény a 13. századból. A tatárjárás vihara miatt külföldre került magyar legény a korzikai szabadságharcosok közé sodródik, majd hajókat szerez és az elnyomó Genova zsoldosaival nem csak a szárazföldön, de a tengeren is felveszi a küzdelmet. Útja aztán Rómába viszi, ahol majdhogynem barátságot köt a pápával és emiatt újabb kalandok részese lesz. A sors nem kíméli ezt a bátor embert, egyik életveszélyből a másikba kerül és sokszor kis híján otthagyja a fogát... Máté, vagy ahogyan Itáliában ismerik: Matteo Ungherese, győztesen kerül ki az összecsapásokból, és már csak egyetlen vágy mozgatja: hogy annyi küzdelmes év és esemény után hazajusson végre Magyarhonba.

A süllyedő hajó kapitánya ne lövessen a segítségére érkező mentőcsónakokra!

A regény abba a korba viszi el az olvasót, amikor a magyarok még a kazár birodalomban éltek, de már érett a szakítás. Ogur, egy magyarokból, türkökből, kabarokból, obiugorokból és más népek fiaiból összeverődött sajátos kis "szabadcsapat" élén vándorol a nagy füves pusztákon, maga és harcosai nemegyszer tűznek össze a kazár hatalommal is. Egy nagy összeesküvés nyomára bukkanak, ezért menekülnek és bújdosnak, egy ideig egy mocsárban élnek, majd eljutnak a kazárok új fővárosába, a Volga parti Etelbe. A zsarnok kazár uralkodó, a kagán kegyetlensége felháborítja a szövetséges népeket, és ekkor már Ogurnak is jut szerep az elnyomott népek lázadásában. A regény a magyar történelemnek abban a korszakában játszódik, amikor őseink még nem tudták, hogy egyre nyugatabbra fognak vándorolni, hogy aztán nem egészen száz évvel később nekivágjanak a Kárpátok hágóinak...

A tatárjárás az egyik legnagyobb nemzeti tragédiája a Magyar népnek. Urbánszki László Vérszagra gyűl című történelmi kalandregényében szinte filmszerűen mutatja be, hogy a vérengző tatár hordától hogy védték önmaguk és gyermekeik és asszonyaik életét a parasztok, a halászok a katonák. A végig izgalmas lebilincselő történelmi regény jó szórakozást nyújt az olvasóinak.

A két világháború közötti korszak méltán népszerű prózaírója, Surányi Miklós (1882-1936) máig változatlan frissességű fő művét Széchenyi Istvánról írta. Az Egyedül vagyunk "a legnagyobb magyar" életének lélektanilag és történelmileg egyaránt nagy távlatú regénye, melyet sokelemű életanyag, kivételes korismeret és művészi érvényű megformálás tesz izgalmassá és időtállóvá. Surányi Miklós nem folyamodott fölöslegesen a fikciókhoz, jól tudta, hogy Széchenyi életének igaz története a képzelet által felülmúlhatatlanul regényszerű (sőt: lényegében romantikus), s a valóság iránti hűséget íróilag is a legcélravezetőbbnek látta. Így lett az Egyedül vagyunk - jórészt a Széchenyi-napló és a számba vehető dokumentumok anyagából - hatalmas ívű és lényegében pontos pályakép, s így lett külső és belső eseményekben gazdag tényregény - ellenállhatatlanul vonzó hitelességgel és sokszínűséggel. Az életet romantikus teljességvágyban és intenzitásban élő, hús-vér figurával; a szerelmi kalandok, az érzéki fellobbanások és a tartós nagy szerelmek történetével; a vitalitás táguló köreivel; a feladat - és útkeresés, majd a tettvágy és cselekvés örömeivel és konfliktusaival; a bűntudat, az önvád és meghasonlás drámáival. Az a mód, ahogy Surányi Miklós bemutatja, hogy az életet könnyelműen élvező, kalandból-kalandba sodródó, jórészt külföldön élő huszár kapitányból - Stefferlből - hogyan lesz "a legnagyobb magyar", hogyan lesz nagy sorsú, történelemformáló s népe jövőjéért az összeroppanásig szorongó államférfi, s hogyan válik emberileg is egyre megrendítőbben magányossá, az Egyedül vagyunk-ot a leghitelesebb és a legolvasmányosabb történelmi regényeink közé emeli.

A könyvben szereplő nyolc szerelmi történetben, az író megemlékezik fiatalkori szerelmeiről.