Ideje a gyógyításnak

---

"Elvileg 1981. júniusa körül meg kellett volna halnom rosszindulatú melanomában, amely a rák egyik leggyorsabban terjedő fajtája. Ma egészséges vagyok a szó legteljesebb értelmében: nemcsak nem vagyok beteg, hanem nagyon jól érzem magam, és rengeteg energiám van. Amikor 1980. vége felé kiderült, hogy továbbterjedt a rákom, mellesleg cukorbajban, kezdődő izületi gyulladásban, gyakori migrénben és krónikussá vált foghús tályogban is szenvedtem. Ez a sok betegség mind elmúlt. Olyan érzés ez, mintha a második ifjúságom élném. A ráksebészeti beavatkozás során megcsonkított jobb lábam nagyrésze visszanőtt. Orvos barátaim szerint az ilyen fokú regenerálódás lehetetlen, és én hiszek is nekik, kivéve, hogy épp e lehetetlenségen járok minden nap. Testem gyógyulásával párhuzamosan átestem egy belső változáson is, amelynek során sok félelmemet, terhemet és elavult értékemet elvetettem, úgy, hogy ma szabadabb és teljesebb embernek érzem magam. Sokkal kevesebbet aggódom és sokkal többet nevetek, mint azelőtt. Mert ha az ember eljutott egyszer élet-halál mezsgyéjére, majd visszatért egy dúsabb életbe, akkor attól kezdve nem is képes többé aggodalomra. Az én életemet a Gerson terápia mentette meg..." (a Szerző)

menej