Mese a kék hegyekről

---

"Eltelt a tél. Izmos fiatal bak lett belől. Szürke ruháját levedlette, agancsa is kinőtt. Aztán egy szép, harmatos nyári hajnalon így szól társához, a karcsú kis őzsutához: - Most elindulok. Várj reám, mert visszajövök érted, és elviszlek magammal azokba a szép kék hegyekbe, ahol örök a csönd és a nyugalom, nincsen szél és nincs veszedelem, és nem hull le a lomb soha."
menej