Kráter Műhely Egyesület

A közismert mondahagyomány feldolgozása Dávid Júlia erdélyi hangulatú festményeinek tolmácsolásában. A történelmi Bálványosvár romjai Bálványosfürdőn, a Kézdivásárhely felé vezető úttól balra, a Suvadás-patak, a Várpatak és Bálványos-patak által körülvéve, festői környezetben, egy gúla alakú sziklán láthatók. Valamikor rabonbánok lakták, ezek leszármazottai voltak a híres történelmi Apor-család tagjai. A vár évszázadokon keresztül igen erősnek, bevehetetlennek bizonyult, a tatárok sem tudták elfoglalni, egész a labancok ostromáig. A legenda szerint a vár ifjú ura, Apor István egy vásárban meglátta a Mike család egyetlen, szépséges és igen gazdag lányát, Imolát, akit azonnal megszeretett. A lány is viszonozta István szerelmét, de mindkettőjük bánatára igen nagy akadályt jelentett, hogy az ifjú Apor pogány volt, ezért a frigyből egyelőre nem lehetett semmi. Végső elkeseredésében elindult a Büdös-barlang kénes, halálos üregébe, hogy véget vessen szomorú életének. Útközben találkozott egy híres jövendőmondó pappal, aki megtudván István bánatának az okát, megvigasztalta. Azt tanácsolta, hogy rabolja el a lányt, s akkor majd minden jóra fordul. István megfogadta a pap tanácsát, lesben állt vasárnap a templom mellett, s amikor Imola kijött a miséről, a nyergébe kapta és elvágtatott vele Bálványos várába...

"Azt mondtam, ugye, hogy a vén Hirlibi évekig tagadta azt, hogy van Isten. Azért, mert a fiai meghaltak. De amikor látta, hogy egy evező nélküli csónak, amit hat gyerekekkel leragadott a víz, megállt a vízesés fölött, ott ahol nem volt semmi, ami megakassza és addig állt ott, amíg mind a hat gyereket kimentették: akkor az öreg Hiribi arra gondolt, hogy talán mégiscsak van Isten, mindössze ő nem találkozott még vele. Nos tehát ez a vén Hiribi elhatározta, hogy végére jár a dolognak. Tudni akarta, hogy van-e Isten, vagy nincs. Nem csak hinni, hanem tudni. Fogta magát és beült egy másik csónakba, eldobta az evezőt és hagyta, hogy sodorja a víz a csónakot..."

Az Amerikába érkező bevándorlók kezdeti nehézségeiről, gazdasági és szellemi kibontakozásukról szól a regény: hogyan jutnak egyes családok a semmiből egyről a kettőre pusztán kezük munkájával és józan eszükkel. Eliza Erdély nemes lelkű és dolgos assz onyaira emlékeztet, szinte mindenben összehasonlítható A funtineli boszorkány Nucájával, csakhogy Elizát és családját az amerikai életkörülmények más és más próbák elé állítják.

Wass Albert közéleti szerepvállalásainak legteljesebb gyűjteménye e kötet. Négy küzdelmes évtized krónikája, melyből felsejlik a II. világháború utáni amerikai magyar emigráció egyik vezéregyéniségének közéleti-politikai tevékenysége. Írások, cikkek, beadványok, előadókörutak beszédei, előadások gyűjteménye a Nemzetféltő antológia. Több mint hiánypótló mű, nem csak irodalomtörténészeknek!

Az eddigi legteljesebb Wass Albert monográfia első kötete! Regény és esszé egy kötetben, mely nemcsak a rejtelmes életút története, hanem életmű és életrajz kettősségében kirajzolódó 20. századi erdélyi és magyar sorstörténet.

"A világ szép és különös. Csak sok benne a nagyon beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat. Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged s elcsúfítja a világot." (Részlet a könyvből)

A Re-Vízió soroztat első kötete, a szerkesztő Földváry Györgyi munkája nyomán ciklikus rendbe állítja ezt a különböző irányokban egyformán kiteljesedő költészetet. Új hangok, új borzongások a halálos súly és a katonás helytállás terhei alatt ezzel jellemezhetnénk a már-már egy évszázados csöndre ítélt verseket.

Csodák történnek a hitetlenek körében éppúgy, mint a hívő lélek életében, de bizonyos, hogy a hinni tudó lelkeknek és nemzeteknek még a legmélyebb poklok napjaiban is megadatnak a csodák. Legyenek azok megalázott indiánok egy tőlünk távoli földrészen , vagy a 19. századi Habsburg elnyomás börtönviselt rabjai, vagy az 1989-es temesvári forradalom Tőkés Lászlót egy emberként védő magyarjai - az Istentől nekik rendelt feladatot kell megélniük itt a földön, és Isten védőszárnyai nem hagyják őket cser ben. Egyrészről a Valaki tévedett című elbeszéléskötet folytatásának, másrészről a Hagyaték című kötet világi vonatkozású párdarabjának tekinthetjük a Kráter Műhely Egyesület új összeállítását. (Turcsány Péter)

A kétnyelvű dokumentumkötet bizonyítja, hogy Wass Albert katonaként fegyverrel, s a II. világháború után tollal harcolt Erdély igazságáért. A(z) Igazságot Erdélynek! /Justice for Transylvania! (Könyv) szerzője Wass Albert.

"E dokumentációs munka, mely magába foglalja az utolsó húsz esztendő minden hitelesített visszaélését, amit a román kormányhatóságok az erdélyi magyarokkal szemben elkövettek, felsorakoztatja mindazokat az erőfeszítéseket, amiket az Erdélyi Világszövetség amerikai csoportjai Washingtonban kifejtettek abból a célból, hogy az amerikai kormányok figyelmét felhívják ezekre a visszaélésekre... Nem illő elnyomókkal cimborálni az elnyomottak ellen" - írta Wass Albert 1985-ben. Wass Albert összeállítása sajtótörténeti és diplomáciai szenzáció! Soha senki nem kísérelte meg egybegyűjteni azt a hihetetlen mennyiségű információt, ami az Erdélyben zajlott magyarellenes politikáról jelent meg a "nyugati" sajtóban: mert eleddig elhallgatták és elhallgattatták...

Ki is ragadták szegény fejét az ágyból, máglyára kötözték, be is gyújtottak alája, s messzire látszott már a máglya füstje is, amikor letelt a hét esztendő utolsó perce is. Abban a pillanatban hét fekete holló jelent meg a palota udvara felett, bukfencet vetett mind a hét, s átváltoztak szempillantás alatt hét deli vitézzé. A Válogatott magyar népmesék sorozat 6. kötete, mely Borsódy Eszter illusztrációival jelent meg.

A kötetben Nehéz Ferenc 23 elbeszélését olvashatjuk

"Mert nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. Azok szerencsétlen fiatal testvérek nem tudják, mit cselekszenek, olyanok mint az állatok, szegények. Nyomorúságos szennyel vannak tele (...) S az ember nem tehet egyebet , mint elfordítja a fejét másfelé s gyönyörködik abban, amit Isten teremtett, mert csak az hibátlanul szép." Az Átoksori kísértetek Amerikában született főhőse húsz évet tölt Erdélyben. 1936-1956 között. Az archaikus élet ifjúkori emlékei... és megszállások, megaláztatások, börtön, forradalmi remények, félájult emigrálás... Fájdalmak, kiábrándultság, helytállás, a remény fel nem adása jellemzi Wass Albert különböző idősíkokat felidéző regényét.

"Ők magukrahagyottan őrizték a Kárpátokon Magyarországot és a mögötte lévő Európát, olyan egyedül, amilyen egyedül csak lehet az ember, akit magára hagy a világ. Álltak fönt az erdőgerinceken, derékig hóban, fagyott lábakkal, fagyott kezekkel, arcukat marta a jeges északi szél, és tudták, hogy senki sincs a hátuk mögött, aki segíteni tudna. Csak védtelen völgyek, falvak és városok, kiszolgáltatott asszonyok, más semmi. S mindezek mögött távol valahol egy érzéketlen nyugati világ, a maga vendéglőivel, színházaival, vasárnapi kereszténységével, gótikus templomaival, fennhéjázó civilizációjával, közömbösségével és értéktelen jelszavaival, egy nagyképű és gőgös Nyugat,..."

Nem volt puszta véletlen, ami azzal a bányával történt, mivel véletlenül soha nem történik semmi. Viszont, ami az Úristent illeti... hát megmondom azt is, miképpen gondolkozok én erről. Ha az Úristen csudát akarna tenni mivelünk, emberekkel, megtehette volna azt a bánya nélkül is. Már azelőtt, mikor az első katonák megérkeztek azzal a zsidó fiúval. Elpusztíthatta volna őket abban a pillanatban, amikor fölértek volt oda a hágóra, és sok emberélet megkímélődött volna, sok nyomorúságtól megmentődhetett volna ez a falu..." - Wass Albert egyetlen falu orosz katonai megszállásának történetébe sűrítette az erdélyi nép találkozását a bolseviki diktatúrával.