Kráter Műhely Egyesület strana 4 z 8

Turcsány Péter tanulmányainak, beszédeinek és naplószerű vallomásainak hangja, stílusa és életszemlélete egységes. Összehasonlíthatatlanul dinamikus, igazságkereső és láttató ez a nyelv, amely ragadozó madárkánt kapja fel szellemi portyájának tárgyait, hogy az olvasó "kezére szállva" a nyugodt elemző tekintet is megtalálhassa az általa vizsgált világ értelmét és szépségeit. A közismert író és előadó a 2002-től 2012 tavaszáig egybegyűjtött és elrendezett írásainak könyvében az újraegyesítő nemzeti akarat és a magyar kulturális tradíciók újrafelfedezésének apostolaként elemez, perel és lázít. Minden írásában érezhető a költő, a költői megfogalmazás ereje, de ott van a közösségért, a polisz-ért felelős politikai gondolat is. A különböző műfajú megszólalásokban végig vonul a Wass Albert életművével történt elmélyült foglalkozás fölszabadító, reveláló hatása.

"A Kanadában fogant magyar irodalom virágkorát élte a múlt század második felében. Több száz verses, szépprózai és drámai gyűjtemény jelent meg, hogy a közírói, életrajzi, bibliográfiai és irodalomelméleti munkák sokaságáról ne is szóljunk. Voltak közöttük kevésbé sikeres próbálkozások, de többségében az egyetemes irodalomban rangos helyet elfoglaló magyar és angol nyelvű alkotások születtek. Miska János megítélése szerint ez a páratlan termékenység elsősorban az írók magukkal hozott, évszázados irodalmi hagyományainak tulajdonítható. Másodsorban pedig annak a páratlan ténynek, hogy az elbocsátó magyar haza és az új iránt mindig is megkülönböztetett figyelmet tanúsító, új hont adó Kanada magáénak vallotta mind a magyar, mind az angol nyelven megjelenő munkákat, mert gazdagabbak lettek általuk. A jelen monográfia újszerűsége abban áll, hogy egyenlő szeretettel gondozza a kanadai magyar és angol nyelvű irodalmi megnyilvánulásokat is. Megérdemli, hogy odafigyeljünk próféciáira." (a Kiadó)

"Cifra beszéd kéne azt elősorolni, A vörös nadrágban mit érezett Jancsi, Mit érezett, mikor a mentét fölkapta, S villogó kardját a napnak megmutatta. Csillagokat rúgott szilaj paripája, Mikor Jancsi magát fölvetette rája. De ő keményen ült rajta, mint a cövek, A földindulás sem rázhatta volna meg. Bámulói lettek katonapajtási, Nem győzték szépségét, erejét csodálni, És amerre mentek, s beszállásozának, Induláskor gyakran sírtak a leányok." A könyv Borsódy Eszter grafikáinak felhasználásával készült.

Az írónő Tiszaföldvári naplójának folytatása ez a könyv. Bemutatja, hogy a hajdani kitelepítettek további életútját hogyan alakította az a két és féléves száműzetés. Nemcsak az érvényesülésért, megbecsülésért folytatott küzdelemről szól, hanem amit mindenki önmagában vívott meg, hogy jobb legyen, hogy tudja szeretni az embereket, hogy tudjon megbocsátani, hogy ne gyűlöljön, hogy megpróbáljon boldog lenni, hogy bizonyítsa: ő is értékes ember.

Az ókor hajnalától a modern ipari forradalomig, több mint 4500 éven át szinte minden ország, korszak vagy civilizáció mezőgazdasági jellegű: a termelés zömét az állattenyésztés és földművelés adja, a társadalom legnagyobb része a földből él. Ugyanakkor kb. Kr.e. 1800 után megjelent egy új ország-típus is. Olyan államok, melyek nem a földből vagy a legelőkből, hanem a tengerből éltek. Ezek a rendre kis területű és népességű államok - melyeket a kötetben tengergazdaságnak, tengeri hatalomnak, illetve kikötő típusú államnak nevez a szerző - jólétüket a tengeri kereskedelemre alapozták. Emellett jelentős szerepet játszott életükben a tengeri sólepárlás, a halászat, valamint a tengeri hadviselés, illetve gyakran a kalózkodás. A kikötő típusú állam első esete talán Kréta, mely a Kr.e. II. évezred középső harmadában élte virágkorát. Bizonyosan ennek a modellnek a klasszikus megtestesítője Fönícia. A görög világban sok ilyen állam volt. Közülük az archaikus korból Samos, a klasszikus korból Athén, a hellenisztikus korból Rhodos szerepét hangsúlyozza a szerző. A tengeri hatalom többékevésbé tipikus megtestesítője Karthago. A középkorban a Hanza szövetségben vezető szerepet játszó Lübeck és a levantei Velence példáján ismerhető fel a kikötő típusú állam továbbélése, de a könyv történész szerzője sok utalást tesz Genova, több Hanza város és Portugália szerepére is. Az ismeretterjesztő jelleg mutatkozik meg a könyv olvasmányos stílusában, illetve a mítoszok beépítésében. Hasonló jellegű munka Magyarországon még nem jelent meg. Ujlaky István jelen munkája a korábbi Nemzettankönyv című kötete után Közép-Európánál távolabbra veti tekintetét, s ebben az európai geopolitikai térben is bizonyítja elmélyült ismereteit, történetírói képességét és pontos tájékozottságát.

Zsille Gábor költő a magyar-lengyel kulturális együttműködés, sőt egymásrautaltság kifejező személyiségévé vált az utóbbi években. Antológiánk kétszeresen is a költő krakkói élményeire épít. Először: a versei által megidézett kultúrális és közösségi helyek, költők ... Folytatás ›› és történelmi személyiségek, valamint ma élő hétköznapi emberek és szeretetre méltó állatok felidézésében. A város időtálló szépségei természetesen igazodnak az ott lakók emberi méltóságához és közvetlen kedvességéhez. Másodszor: műfordításaiban a kötetünkben felsorakoztatott, barátként is megismert három lengyel költő nagyszerű alkotásaiból merít. A 68'as nemzedék egyik emigráns, majd Krakkóba hazatérő vezéralakja, Adam Zagajewski krakkói verses utcajárásunk legismertebb kalauza. A világhírnévre szert tett, lendületes és a történelemre tárt tekintetet vető költő krakkói fogantatású versei a mai világlíra kiemelkedő darabjai. A kötet második költője, Bronislaw Maj Lodz városában született, és 1972-től él a szeretett Krakkóban. A közvetlen beszédhez közeledő lírája a hűség költőjévé teszi. Hűség a hangvételben, hűség a Jagelló Egyetem polonisztika tanszékéhez, ahol a kortárs irodalom professzora, és hűség a diákokhoz, a jövő nemzedékéhez. 2003-ban jelent meg Lengyelországban Elégiák, gyászdalok, álmok címmel válogatott verseinek gyűjteménye. Ebből válogatta a városhoz kötödő legszebb lírai darabokat a fordító. Ewa Elzbieta Nowakowska, az 1970-ben született költőnemzedék képviselője műfordítóként is kiválót alkotott. Itt mst a Krakkó templomainak szánt ciklusa néhány darabjával koronázza meg verses városjárásunkat. Thomas Merton trappista szerzetes írásainak fordítója maga is az áhitat érzésével azonosulva csodálja Isten, természet, ember és művészet krakkói megnyilvánulásait. A(z) Krakkó arcai (Könyv) szerzője Bronislaw Maj, Ewa Elzbieta Nowakowska, Adam Zagajewski, Zsille Gábor.

A Magyar Lányok hasábjain 1933-ban jelent meg először, még Hamupipőke címen A Selmeci diákok című ifjúsági regény. Egy, a selmeci akadémián tanuló francia diák magyarrá válásának és Magyarországon maradásának történetét meséli el a könyv. Korhű történelemábrázolás, ... Folytatás ›› hiteles társadalomrajz, máig aktuális csoport-lélektani felismerések teszik fontossá a könyv újrakiadását. A kiváló írónő középiskolás korától az ötvenes évek közepéig írt költeményeit megőrizte a család, amelyeket kötetünk kiegészítéseként közreadunk, közöttük a felvidéki cseh hatalomátvétel idejében íródott Éjfél című nagyszabású rapszodikus poémát is, amelyet 1921-ben közölt a Nyugat. A(z) Selmeci diákok (Könyv) szerzője Kosáryné Réz Lola.

"Hiánypótló alkotást tarthat kezében az olvasó. A belsőépítészet, mint az iparművészet csúcsa ismét felemeltetik arra a rangra, amelyen hosszú évtizedeken keresztül nemzetközi mércével mérve foglalta el helyét a művészetek között. Ez a könyv bevezet az alkotást megelőző ... Folytatás ›› álmok világába, értelmet ad a sokszor megfejthetetlen színek-anyagok belső tartalmába, jelentésébe. Attól válik egyedivé és szerethetővé, mert egyszerre ad esztétikai élményt tudat alatti érzékeinknek, és befogadható, érthető, megérthető magyarázatot kíváncsi értelmünknek! Abban a világban született meg ez a mű, amikor gyakran kérdőjeleződik meg az esztétikai minőség igénye, amikor nincsen értéke az építészeti-belsőépítészeti alkotásoknak sem, amikor a pénztelenség kiváltja az igénytelenség látszólagos jogosságát, hamis indokát! Az elmúlt években néhányan megkérdőjelezték a belsőépítészet létjogosultságát, múltját, főleg jövőjét, amire csattanós választ ad ez a mű. Bizonyítja az építőművészet-belsőépítészet életminőséget javító erejét, kikerülhetetlen fontosságát." (Szenes István) A kiváló belsőépítész könyve bevezet az alkotást megelőző álmok világába, rávilágít a sokszor megfejthetetlen színek-anyagok belső tartalmára, jelentésére. Egyszerre ad esztétikai élményt tudatalatti érzékeinknek, és magyarázatot kíváncsi értelmünknek. A(z) Belső színtérkép (Könyv) szerzője Csavarga Rózsa.

"Miért ír az ember könyvet. Többféle okból is tehetjük, de általában, gondolom azért, mert valami olyan közlendőnk van, amelyről meggyőződésünk, hogy rajtunk kívül kevesen tudják, vagy másképpen tudják, s azáltal, hogy közzé tesszük saját gondolatainkat, olyan információkat adunk át, amelyekkel másoknak is használunk. Ebből a meggondolásból bocsátom közre én is ezt a könyvet, amelynek műfaja meghatározhatatlan, ám célja annál inkább bizonyos, éspedig: felébreszteni minden egyes széki emberben azt a meggyőződést, hogy székinek születni különös ajándéka a sorsnak, s hogy itt élni és megmaradni olyan kötelesség, amelyet érdemes komolyan venni. (...)" (a Szerző)