Kráter Műhely Egyesület strana 4 z 8

"A föld ködében" mintha egy megtestesült misztériumjáték volna a 20. század elejének Felső-Magyarországáról, egy Közép-európai asszony életbe szőtt rémálmairól. A fájdalmas szívű örök anya, a fiáért, a fia jövőjéért, "a halállal is alkut kötő" magyar anya sorsa. Hétköznapjaink lemoshatatlannak tűnő lelki szennyesét tisztítja napról-napra Kosáryné Réz Lola parabolájának hősnője. Az elzüllött, lepusztult munkásember erőszakossága, a gyermekhalálok, a falu testi és lelki nyomora, a megaláztatások "ostorcsapásai" teszik egyre nemesebbé az önfeláldozó lélek női kálváriáját... Szépség és tragikum együttállása - mint annyi esetben a Trianon utáni magyar prózairodalomban. A meseszövés szépsége, a hétköznapokba ágyazott képzelőerő drámai kibontása és a versbetétek játszi lírája ellenpontozni képes az 1. világháború utáni szociális elkeseredettség tragikumát.

"A világ szép és különös. Csak sok benne a nagyon beteg ember. Az izgága, az irigy, a gyűlölködő. A gonosztevő és a diktátor, az őrült és a hős. Fertőzik és rontják a világot, amennyire adottságaiktól kitelik. De egészen elrontani nem tudták mégsem, ha ezerszer is azt hirdeti a látszat. Miért nem? Mert a Világ anyja a Természet, s a természetben az ember nem egyéb, mint egy kis pajkos tréfa. Vigyázz tehát, hogy vidám tréfa maradj. Mert a gonosz tréfából tövis nő csupán, mely véresre sebez Téged s elcsúfítja a világot." (Részlet a könyvből)

A párkapcsolatok regénye. Vonzó és érdekes szerelmi geometriákkal. A psziché belső dinamikájának szabad megnyilvánulásaival. Ami maradandó és időtlen a felvidéki magyar dzsentri- és polgárvilág problematikájában, az kerül terítékre ebben a csak látszólag hétköznapi történetben, mint Maupassant novelláiban. Konok, modern embereket ismerünk meg a könyvben, köztük egy gyermekes asszonyt, aki hadat üzent a modern kor egyik legnagyobb átkának: a lélek belső tespedésének. Egy kisvárosi katasztrófának kell jönnie ahhoz, hogy megoldást hozzon az "élni akaró élet" fontos kérdéseire: a fiatalok párválasztására és a középkorú pár holnapjára. Az örök téma: nő és férfi meg-megújuló szereposztása a család, a házasság színpadán. A helyszín pedig természetesen az írónő regényeiből jól ismert Örök Besztercebánya, a Malomtó és vidéke, a polgárok, a kis földbirtokosok és a bányászok városkája.

"Eltelt a tél. Izmos fiatal bak lett belől. Szürke ruháját levedlette, agancsa is kinőtt. Aztán egy szép, harmatos nyári hajnalon így szól társához, a karcsú kis őzsutához: - Most elindulok. Várj reám, mert visszajövök érted, és elviszlek magammal azokba a szép kék hegyekbe, ahol örök a csönd és a nyugalom, nincsen szél és nincs veszedelem, és nem hull le a lomb soha."

A klasszikus felépítésű, de akár posztmodernnek is mondható keretbe foglalt kalandregény a mű megírásának jelenéből repít vissza minket a honfoglalás korába. Figyelemmel kísérhetjük egy rendhagyó életút néhány érdekes, sorsfordító eseményét, míg eljutunk az ezeréves történet meglepő végkifejletéhez... 20. századunk első felének nagy mesélője -némi narratív ravaszsággal- saját személyét ironikusan beállítva elmondja, hogyan talált rá egy régi kéziratra, amely a X. század idején kalandozó magyarok egyik bajorországi hadjárata idejéből mesél el egy különös szépségű történetet Aduáról, a hajdani várúr árván maradt leányáról. A természet gyermekeként élő Adua először megtapasztalja az emberi kapzsiság és gonoszság életét veszélyeztető megnyilvánulásait, majd egy váratlan szerelem révén ráébred: a rettegett magyarok ereje a halált megvető bátorságban és önfeláldozó hűségben rejlik. A történet végén elgondolkodhatunk: a korabeli magyarság európai beágyazódásának hosszú folyamatában milyen érdekes és drámákkal teljes epizódok játszódhattak le, amíg Szent István végérvényesen le nem horgonyozta nemzetünket a kontinens közepén, jól védett és barátságos Kárpát-medencénkben.

Kosáryné Réz Lola 1938-ban megírt könyve semmit sem vesztett lelki realizmusából és sajnálatos társadalmi aktualitásából sem. A könyv részvétteljes szembesítés és könyörtelen vádirat az alkoholizmus, szenvedélybetegség, az akaratgyengeség ellen: "Azz al kezdődik, hogy megkezdenek a korcsmárosék egy új hordó bort, s azzal végződik, hogy ez a hordó is kiürült, megint újat kell csapra ütni. Közben nem történik semmi különös, csak éppen hogy a könyv írója mindenkit elkísér egy darabig élete útján, ak i abból a hordóból iszik. Borzalmak labirintusa ez az egynéhány életút..." - írja e könyvről első méltatói között a korszak kiváló teológusa, Karácsony Sándor. Mégis, mitől szép, értékes és letehetetlen végül is ez a könyv? Mert az újra felfedezésre érdemesített írónő -igazi Mater Dolorosaként- a megtévedtek, a bűnbeesettek iránti részvéttel írja meg a súlyos emberi eltévelyedések e korhű krónikáját.

"Az éjszaka leple alatt megérkeztek a római légiók is. Felsorakoztak a hunokkal szemben, ember ember mellett, pajzs pajzs mellett, így várták a támadást. De a hunok táborában síri csend honolt. Csupán a szél susogását lehetett hallani a catalaunumi m ező felett. "

A 20. századi magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb kötetének újrakiadása 70 év után jut el az olvasókhoz. A kötet külön tárgyalja az alábbi fejezeteket: -Erdély népei (Dákok és rómaiak, székelyek, magyarok, szászok, románok) -Erdély földrajzi nevei -A magyar Erdély (Erdély önálló állami élete, Erdély alkotmánya, a szászok és románok jogállása, Erdély gazdasági élete) -Művészet, Irodalom, Tudomány (művészet, irodalom, könyvkultúra, felsőoktatás) -Erdély a román uralom alatt (népesedési és társadalmi viszonyok).

A Tavak könyve sorozat friss darabja a tóvidék újabb kalandjait tárja föl, ezúttal egy konok kis béka tanulságos sorsán keresztül ismerkedhetnek meg a gyerekek az állatvilág szabályaival. Persze, amikor nem tudnak dönteni, akkor mindig ott van a bölc s és tiszteletre méltó teknősbéka, aki segít mindenben eligazodni.

"Csodálatos, drága napsugár! Íme, mind köszöntötték, lekapva fejükről a sapkát - kopaszodó vagy őszülő kemény fejükről, amit olyan nehezen hajtottak meg valaki előtt. De a reggeli napsugarat úgy üdvözölték, mint valami szépséges asszonyt, mint örökké visszatérő ifjúkori szerelmüket, aki halhatatlan és örökifjú szépségével még mindig el-elkacérkodik velük, öreg lovagjaival s meg-megcsókolja deres bajuszukat, végigsimogatja a fejüket csodatévő ujjaival... ...Ötven-hatvan esztendő? Gond? Családi bajok? Iskola? Léha fiatalság? Szakkönyvek? Kényelem? Micsoda? Semmi sincs! Örök ifjúság van, örök hegy, örök erdő és drága, drága, drága napfény, dal, barátság és bohó, érzelmes szívek a meleg mellény alatt." Részlet a felejthetetlen regényből, amely az írónő szülővárosáról, Selmecbányáról, annak tájairól, a felvidéki aranyifjúság szépséges legendájáról, szerelmes történetek játszi sugallatairól éppúgy szól, mint az elmúló "zsentri és nem zsentri világ" nem titkolt konfliktusairól, s hovatovább a magány elégiáját járó főhős, Garabonciás életútjáról.

Az 1932-ben keletkezett regény egy író, hányattatásainak krónikája, mely mögött nem lehet nem észrevenni az önéletrajzi motívumokat. A koldustörténet persze írói fikció, s miközben az alaptörténet egy árva kislány megmentéséről szól, mindvégig érezzü k: a főhős próbálkozásai eleve kudarcra vannak ítélve. Szabó Dezső ironikus, pamfletbe hajló írás- és szemléletmódja hajdanán valósággal meglepte az író- és olvasótársadalmat!

Az 1932-ben keletkezett regény egy író, hányattatásainak krónikája, mely mögött nem lehet nem észrevenni az önéletrajzi motívumokat. A koldustörténet persze írói fikció, s miközben az alaptörténet egy árva kislány megmentéséről szól, mindvégig érezzü k: a főhős próbálkozásai eleve kudarcra vannak ítélve. Szabó Dezső ironikus, pamfletbe hajló írás- és szemléletmódja hajdanán valósággal meglepte az író- és olvasótársadalmat!

Az emigrációban élt írónő könyve 1956-ban jelent meg Buenos Airesben, a jelenlegi kiadás Európa-léptékű, hiszen a kontinensen ez az első megjelentetés! D. Kenese Erzsébet hazai olvasók előtt ismeretlen remekműve Európa második világháború utáni lelki ismeretének önvizsgálata is: történelmi visszatekintésben, történelmi díszletek között. A könyv elolvasása maga is Manréza, lelki önvizsgálat, lelki megtisztulás: loyolai Szent Ignác élete kevesek előtt ismert, miközben köztudott, hogy ő alapította a Jézus Társaságát. A loyolai szentnek döntő szerepe volt a reformációt követő katolikus megújulás kibontakozásában. A könyv mégsem puszta életrajz, Szent Ignác első hitélményei, kiútkeresése mögött a hangsúly a férfilét egyetemes átalakulására helyez ődik, amikor Inigo Lopez a spanyol király szolgálatát fölcseréli Krisztusnak, az Ég és Föld Urának szolgálatával.

Európa: Rómától, Róma által Európa! Sok városa van a világnak, Rómának sok világa van! Nem könnyű eldönteni, vajon Róma a szent körmenetek, avagy a profán karneválok városa-e? Minden emberi helynek, legyen az a legsivárabb, világvégi hely is: van összképe, amelyet az együttható részletek emelnek, mintegy önmaguk véletlenszerűsége, esetlegessége, egyszerisége fölé. Ám Róma összképe külön műalkotás, mely művet mintha nem is építészek, szobrászok, kőfaragók, festők hozták volna létre a századok önmagukba soha vissza nem térő spirálján, hanem szórakozott istenek felejtették volna itt... A kötetben Dobai Péter verseit olvashatjuk és Máté Mária fotóit láthatjuk.

A közismert mondahagyomány feldolgozása Dávid Júlia erdélyi hangulatú festményeinek tolmácsolásában. A történelmi Bálványosvár romjai Bálványosfürdőn, a Kézdivásárhely felé vezető úttól balra, a Suvadás-patak, a Várpatak és Bálványos-patak által körülvéve, festői környezetben, egy gúla alakú sziklán láthatók. Valamikor rabonbánok lakták, ezek leszármazottai voltak a híres történelmi Apor-család tagjai. A vár évszázadokon keresztül igen erősnek, bevehetetlennek bizonyult, a tatárok sem tudták elfoglalni, egész a labancok ostromáig. A legenda szerint a vár ifjú ura, Apor István egy vásárban meglátta a Mike család egyetlen, szépséges és igen gazdag lányát, Imolát, akit azonnal megszeretett. A lány is viszonozta István szerelmét, de mindkettőjük bánatára igen nagy akadályt jelentett, hogy az ifjú Apor pogány volt, ezért a frigyből egyelőre nem lehetett semmi. Végső elkeseredésében elindult a Büdös-barlang kénes, halálos üregébe, hogy véget vessen szomorú életének. Útközben találkozott egy híres jövendőmondó pappal, aki megtudván István bánatának az okát, megvigasztalta. Azt tanácsolta, hogy rabolja el a lányt, s akkor majd minden jóra fordul. István megfogadta a pap tanácsát, lesben állt vasárnap a templom mellett, s amikor Imola kijött a miséről, a nyergébe kapta és elvágtatott vele Bálványos várába...