Kráter Műhely Egyesület strana 5 z 8

Európa: Rómától, Róma által Európa! Sok városa van a világnak, Rómának sok világa van! Nem könnyű eldönteni, vajon Róma a szent körmenetek, avagy a profán karneválok városa-e? Minden emberi helynek, legyen az a legsivárabb, világvégi hely is: van összképe, amelyet az együttható részletek emelnek, mintegy önmaguk véletlenszerűsége, esetlegessége, egyszerisége fölé. Ám Róma összképe külön műalkotás, mely művet mintha nem is építészek, szobrászok, kőfaragók, festők hozták volna létre a századok önmagukba soha vissza nem térő spirálján, hanem szórakozott istenek felejtették volna itt... A kötetben Dobai Péter verseit olvashatjuk és Máté Mária fotóit láthatjuk.

1926-ban, Szent Ferenc halálának 700. évfordulóján fordította le Tormay Cécile a ferences tanítványok által összegyűjtött és Fioretti néven ismertté vált tanításait. Az emberiség nagy tanítói az életükkel tanítottak. Szent Ferenc is az életével tanít ott. Mielőtt megtalálta önmagát, könnyelmű, gazdag, tetszetős és kényes ifjú ember volt, kora harcaiban tüsténkedett, kóborolt. Fényűzően ruházkodott, tékozolt, szerette a dalt és a bort. Atyja hiába patvarkodott, anyja hiába imádkozott. A kalmárkodá st megvetette. Hadakozott, fogságba esett, tivornyázott tovább. És aranyát szórva, hetvenkedőn parancsolgatva kiáltotta oda egy nemes lovagnak: nagy fejedelem lesz még belőlem! És Pietro Bernardone tékozló, kevély és tivornyázó fiából a szegénységnek , az alázatosságnak, a tisztaságnak örök fejedelme lett. Kalandos élete véget ért. Útközben beteg lett. Háborúskodni nem ment többé víg cimboráival, és Spoleto völgyében, későbbi szent földjén, egy éjszakán titokzatos hang kérdezte tőle: Úr avagy a s zolga?... Ekkor dőlt el lelkében, hogy Istent fogja szolgálni és nem az embert; az Urat és nem a szolgát. Elhagyta a hadba menő kóbor lovagokat és visszatért Assisibe. Életszentsége és a Fioretti története ekkor kezdődött el. Cselekedetei, tanításai nyomán örökké virágba borulnak a lelkek virágai.

"Jézus szerette az eget, a termést, a virágokat, a vizeket, mindent, ami élt és tiszta volt." És mintha ez a gondolat kézen fogta volna a Boldogasszonyt, kilépett az előcsarnok oszlopai alól. A magas légből kerengve, rejtélyes galambok seregei közeledtek a földhöz. Kitárt szárnnyal egy pillanatra mintegy megálltak az aureolás szent fő felett, aztán kivált a fehér csapatból a legfehérebb és a Boldogasszony vállára ereszkedett, mialatt ő lassan haladt le a templom lépcsőzetén. Ösvényén suttogva távolodtak egymástól a cyprusok, hogy utat engedjenek neki; a hyácintusok lába alá sereglettek; körülötte, mint légies virágok, koszorúban ringtak a pillangók. És a Boldogasszony elindult a régi Árkádia mezőin. De a mozdulattól homlokán lobogó lángot vetett a nehéz aureola; sűrű fátyola alatt fullasztó lett a lég. Lankadtan, ingadozva állt meg újból. Mintegy álomban, leemelte fejéről a szentséges koronát és gyöngéden az érintetlen fű közé helyezte. Gyorsabb lett a lépte, szabadabb a lélekzete és, mintha még mindíg álmodnék, mentében egy vad liliom virágára függesztette szomorú fátyolát. Sötét haja fékevesztetten áradt szét a vállán és a viharos hullámokban a nap tüze hirtelen vörös tündöklést gyújtott. Isteni bájjal emelte kezét a homlokához, szintúgy, mintha el akarná törülni a súlyos aureola nyomát; és e mozdulat árnyékából szeme szomjasan itta föl egy végtelen pillantásban az örök ifjúságot, mely a mezőkön, az erdőkön, a forrásokon, az egész mindenségen végiglüktetett... Mely messze időkben ismerte ő ezt a tájat? Mikor volt az, hogy jöttére kivirágzottak itt a myrthusok?

"Mindjárt azon a helyen, a Szamos folyó partján, egy magyar táltos és egy görög pap előtt Ménmarót és a székelyek rabonbánja elmondták az eskü szent szavait, a szövetség ezzel a bolgár telepesek és a magyarok között megpecsételődött… A vén Szamos hallotta az eskü szavait, s körös-körül a dombok tanúi voltak a vezéri kézfogásnak." Dózsa Tamás illusztrációival

"Jézus szerette az eget, a termést, a virágokat, a vizeket, mindent, ami élt és tiszta volt." És mintha ez a gondolat kézen fogta volna a Boldogasszonyt, kilépett az előcsarnok oszlopai alól. A magas légből kerengve, rejtélyes galambok seregei közeledtek a földhöz. Kitárt szárnnyal egy pillanatra mintegy megálltak az aureolás szent fő felett, aztán kivált a fehér csapatból a legfehérebb és a Boldogasszony vállára ereszkedett, mialatt ő lassan haladt le a templom lépcsőzetén. Ösvényén suttogva távolodtak egymástól a cyprusok, hogy utat engedjenek neki; a hyácintusok lába alá sereglettek; körülötte, mint légies virágok, koszorúban ringtak a pillangók. És a Boldogasszony elindult a régi Árkádia mezőin. De a mozdulattól homlokán lobogó lángot vetett a nehéz aureola; sűrű fátyola alatt fullasztó lett a lég. Lankadtan, ingadozva állt meg újból. Mintegy álomban, leemelte fejéről a szentséges koronát és gyöngéden az érintetlen fű közé helyezte. Gyorsabb lett a lépte, szabadabb a lélekzete és, mintha még mindíg álmodnék, mentében egy vad liliom virágára függesztette szomorú fátyolát. Sötét haja fékevesztetten áradt szét a vállán és a viharos hullámokban a nap tüze hirtelen vörös tündöklést gyújtott. Isteni bájjal emelte kezét a homlokához, szintúgy, mintha el akarná törülni a súlyos aureola nyomát; és e mozdulat árnyékából szeme szomjasan itta föl egy végtelen pillantásban az örök ifjúságot, mely a mezőkön, az erdőkön, a forrásokon, az egész mindenségen végiglüktetett... Mely messze időkben ismerte ő ezt a tájat? Mikor volt az, hogy jöttére kivirágzottak itt a myrthusok?

A szépséges, ám gőgös Tihany nem szánja meg Balaton fiát, ezért sziklabörtönben kell élnie... A közismert monda ezúttal Simorka Sándor reneszánsz hangulatú festményeivel jelenik meg.

"Árpád-házi László, magyarok királya nemcsak testi erejével, szálfa termetével tűnt ki kortársai közül, de tudásával, művészi érzékével és lelki jóságával is. Isten kegyeltje volt. Nevéhez csodák fűződnek és mondák végtelen sora."

Ki is ragadták szegény fejét az ágyból, máglyára kötözték, be is gyújtottak alája, s messzire látszott már a máglya füstje is, amikor letelt a hét esztendő utolsó perce is. Abban a pillanatban hét fekete holló jelent meg a palota udvara felett, bukfencet vetett mind a hét, s átváltoztak szempillantás alatt hét deli vitézzé. A Válogatott magyar népmesék sorozat 6. kötete, mely Borsódy Eszter illusztrációival jelent meg.

A kötetben Nehéz Ferenc 23 elbeszélését olvashatjuk

Ki is ragadták szegény fejét az ágyból, máglyára kötözték, be is gyújtottak alája, s messzire látszott már a máglya füstje is, amikor letelt a hét esztendő utolsó perce is. Abban a pillanatban hét fekete holló jelent meg a palota udvara felett, bukfencet vetett mind a hét, s átváltoztak szempillantás alatt hét deli vitézzé. A Válogatott magyar népmesék sorozat 6. kötete, mely Borsódy Eszter illusztrációival jelent meg.

Keserű trianoni eredetű tréfa, hogy Magyarország az egyetlen állam a világon, mely önmagával határos. A nagyvonalú országdarabolás mondvacsinált geopolitikai indokokra hivatkozva színmagyar területeket is jócskán elcsatolt: a többségi nemzettest darabjai megtűrt, olykor kifejezetten üldözött, bűnbakká kikiáltott kisebbségekké váltak. A XXI. század eleji állapotok felmérésére vállalkozott 2008 folyamán Novák Lajos rendezésében az a tízrészes televíziós dokumentumfilm-sorozat, amely a Kárpát-koszorú címet viseli. A szimbolika kézenfekvő: a produkció az "önmagával határos" nemzet, az elszakított országrészek civil állapotairól kísérel meg átfogó képet adni: az Őrvidéktől Székelyföldig, Felvidéktől Vajdaságig, Kárpátaljától Délvidékig, Muravidéktől Partiumig. A kötet e hézagpótló tévésorozat nyomtatott párkiadványa. Mihály Zoltán fotográfus következetesen elkísérte a forgatóstábot a Kárpát-medence különböző sarkaiba, sőt azon túlra, a Csángóföldre is. Fáradhatatlanul fényképezett, s ebből az anyagból kerekedett ki az az ötvenoldalnyi válogatás emberekből, tájakból és életképekből, amihez Csontos János írt szubjektív hangú kommentárokat. Ha a film a tárgyilagosság, e könyv inkább az érzelmek nyelvén kötött "Kárpát-koszorút".

Wass Albert közéleti szerepvállalásainak legteljesebb gyűjteménye e kötet. Négy küzdelmes évtized krónikája, melyből felsejlik a II. világháború utáni amerikai magyar emigráció egyik vezéregyéniségének közéleti-politikai tevékenysége. Írások, cikkek, beadványok, előadókörutak beszédei, előadások gyűjteménye a Nemzetféltő antológia. Több mint hiánypótló mű, nem csak irodalomtörténészeknek!

Csodák történnek a hitetlenek körében éppúgy, mint a hívő lélek életében, de bizonyos, hogy a hinni tudó lelkeknek és nemzeteknek még a legmélyebb poklok napjaiban is megadatnak a csodák. Legyenek azok megalázott indiánok egy tőlünk távoli földrészen , vagy a 19. századi Habsburg elnyomás börtönviselt rabjai, vagy az 1989-es temesvári forradalom Tőkés Lászlót egy emberként védő magyarjai - az Istentől nekik rendelt feladatot kell megélniük itt a földön, és Isten védőszárnyai nem hagyják őket cser ben. Egyrészről a Valaki tévedett című elbeszéléskötet folytatásának, másrészről a Hagyaték című kötet világi vonatkozású párdarabjának tekinthetjük a Kráter Műhely Egyesület új összeállítását. (Turcsány Péter)

"A szelíd védtelenség emberfeletti erejével álltunk a helyünkön, míg az idegen trombitaszó jött, belerikoltott zsoltárainkba és aztán elvonult megint. Mi pedig álltunk a zsoltár árnyéka alatt... és magyarok maradtunk." (Részlet a Zsoltár és trombitaszó című novellából) "Ti vagytok Európa örökösei! Ti már annyi gyűlöletet tapasztaltatok a saját bőrötökön, ti már láttátok, hogy hova vezet ez az oktalanság, nektek tudnotok kell, hogy ha ez így megy tovább, úgy a végső összeomlás kell következzék, s az európai kultúra helyén csak romok és temetetlen hullák maradnak! Nektek kellene összefogni, különböző nemzetek fiataljainak, tisztázni végre a kérdéseket, a vitás szavak jelentőségét, eltakarítani az útból a féligazságokat! Össze kellene hozni egy csoportot, mely az ellentétek keresése helyett végre már kihámozza a jelszavak halmaza alól a közös alapokat: a közös kultúrát, a közös érdeket, a közös célokat, az igazi Európa alapjait!" (Részlet az Örökösök című kisregényből)

"E dokumentációs munka, mely magába foglalja az utolsó húsz esztendő minden hitelesített visszaélését, amit a román kormányhatóságok az erdélyi magyarokkal szemben elkövettek, felsorakoztatja mindazokat az erőfeszítéseket, amiket az Erdélyi Világszövetség amerikai csoportjai Washingtonban kifejtettek abból a célból, hogy az amerikai kormányok figyelmét felhívják ezekre a visszaélésekre... Nem illő elnyomókkal cimborálni az elnyomottak ellen" - írta Wass Albert 1985-ben. Wass Albert összeállítása sajtótörténeti és diplomáciai szenzáció! Soha senki nem kísérelte meg egybegyűjteni azt a hihetetlen mennyiségű információt, ami az Erdélyben zajlott magyarellenes politikáról jelent meg a "nyugati" sajtóban: mert eleddig elhallgatták és elhallgattatták...

"Mert nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. Azok szerencsétlen fiatal testvérek nem tudják, mit cselekszenek, olyanok mint az állatok, szegények. Nyomorúságos szennyel vannak tele (...) S az ember nem tehet egyebet , mint elfordítja a fejét másfelé s gyönyörködik abban, amit Isten teremtett, mert csak az hibátlanul szép." Az Átoksori kísértetek Amerikában született főhőse húsz évet tölt Erdélyben. 1936-1956 között. Az archaikus élet ifjúkori emlékei... és megszállások, megaláztatások, börtön, forradalmi remények, félájult emigrálás... Fájdalmak, kiábrándultság, helytállás, a remény fel nem adása jellemzi Wass Albert különböző idősíkokat felidéző regényét.