Kráter Műhely Egyesület strana 5 z 8

"Zorányi Gábor sodró lendületű tanulmánya az elmúlt ezer év történetét, sőt a magyarság ős-történetét is megpróbálja belesűríteni mondandójába. Kimondva kimondatlanul, arra keresi a választ, hogy mi a legmélyebb oka annak, hogy elmúlt ezeréves történetünk második felében egyre súlyosabb lepusztulási lejtőn mozog lefelé a magyarság. Elveszíteni látszunk anyagi, fizikai (népesedés és egészség), lelki, erkölcsi, szellemi vagyonunkat, készleteinket, erőforrásainkat. Ha egy emberi közösség hagyja, hogy elvágják saját éltető gyökereitől, akkor kikerülhetetlen a hanyatlás, és, ha meg akar maradni, akkor ezeket a gyökereket, megmaradásunk gyökereit, kell újraéleszteni." (részlet Bogár László előszavából)

A Szervátiusz Jenő-díjas irodalomtörténész életművét gyűrűbe foglaló tanulmánykötet a két világháború közti irodalmunk szükséges újra föltárásáról nyújt impozáns és tanítási-oktatási kultúránkban is hiánypótló betekintést. Lisztóczky László a Nyugat előtti és Nyugat melletti szerzők jelentőségét méltatja főként, elemző figyelmét az elszakított nemzetrészek külön (is) fejlődő irodalmára vetve. Benedek Elek, Tormay Cécile, Tamási Áron, Wass Albert, Gulyás Pál életpálya-ismertetései mellett irodalmi barátságokba (Gulyás Pál és Vikár Béla, Dsida Jenő és József Attila), versek történelmi hátterébe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődő olvasók. Radnóti Miklós feledhetetlen Erőltetett menet című versének elemzésével búcsúzik a szerző a korszaktól.

"Új sorozatunk célja: eltitkolt, feledésbe merült, négy évtized cenzúrája által kivetett szépirodalmi művek visszahozása a köztudatba! Tekintsünk vissza! Felfedezhetők-e még magyar regények, magyar remekművek a huszadik századból? Élő, sodró, eleven irodalom mennyi időre ítélhető kényszerű elhallgatásra, száműzetésre? Milyen értékek csillannak fel ámuló szemünk előtt? Mit rejtenek a szavak homokszemcséi, mit sodornak magukkal a mondatfolyamok az újrafelfedezések fénytörésében? Nézz vissza irodalmunk múltjába, kedves Olvasó, hogy meglásd, mit vihetsz előre huszonegyedik századi utadon!" (A Kiadó) "A "Szépapám szerelme" című regény különlegesen ízes, karakteres, egységes és szép írás az 1700-as évek végén élt huszár ős nősüléséről. A mű finom lírája, ironikus humora magával ragadja az ol­vasót, és észrevétlenül repíti vissza abba az időbe, amikor az udvarlás, a párbajozás, a háborúzás úri szórakozás és élet-halál küzdelem volt egyszerre, amikor császári tiszt és szegénylegény egy személyben lehetett a dorbézolásairól híres, nagy természetű, jó kiállású huszár ősatya. A korabeli udvarlá­si és levelezési szokások megismerésén túl a hadi gyülekezés, csa­tára indulás és hadakozás leírását is megtaláljuk a könyvben, hiszen a reménytelenül szerelmes ős részt vesz József császár 1788-as csúfos hadjáratában, ahol az ön­magától megijedő császári haderő hanyatt-homlok megfutamodik. Az ősatya megsérül, ami két hó­nap jól fizetett szabadságot jelent számára, és az addigra árván maradt Teréz kezének elnyerését... A kötet "Családi levelesláda" című második része családtörténeti dokumentumtár, kiegészítve az író visszaemlékezéseivel." (A Szerkesztő)

Füzesi Magda minden versében ott bujkál a homo ludens, a játszó ember, aki tudását játékkal adja át a gyermek lelkének; fantáziájára bízva a tündéri megértés munkáját: "S hová viszik a Napot? / - Csodálom, hogy nem tudod! / Elviszik a napkórházba, / Ott sürög már minden bába, / ki szakmáját becsüli: Óév néni az Újévet / pontban éjfélkor szüli!" (Napkórházban). A Kapunyitogató mind a négy évszak élményébe beavatja a gyermekeket, miként a kötet felosztása is sugallja.

"A kötet főként állatokról szóló vidám meséket tartalmaz. Időrendben A szú és a moly, valamint A csacsi szamár című mesék születtek meg először, ezek gyermekolvasók között elért sikerén felbuzdulva kezdett a költő a többi mese írásába. Fecske Csaba életigenlő természete átüt a versek mesevilágán, a könyv darabjai derűsek, humorosak és könnyen érthetők. A beszédes állatvilág mellett különös lakodalomról is beszámolót kapnak olvasóink, itt még a konyhakert növényvilága is reggeli tornát tart és lakodalomra készül! Minden versmese vagy mesevers megjelent már gyermeklapokban vagy napi- és hetilapok gyermekrovataiban, lesznek gyermekek, akik már a megismert meséket fogják újra olvasni kisebb testvéreiknek!" (a Kiadó)

Gyurkovics Tibor regényének főhőse egy fiatal idegorvos; maga a történet tulajdonképpen a főhős egy napjának, karácsonyi inspekciójának ideje alatt játszódik, s ezalatt, munka közben éli át szerelmük történetét, szétdobálva e szerelem kronológiáját, ahogy asszociációi parancsolják. Szerelmük tilos szerelem, mert a nő asszony, s boldogságuk lopott boldogság, tele a tilalmak buktató erejével. Szükségük van egymásra, mégis taszítják egymást, a bujkálások kikezdik legőszintébb érzéseiket, mint a mézet a belé került morzsa. Érezhető – mert nincs ugyan kimondva –, hogy szerelmük nem tudja legyőzni az akadályokat. Gyurkovics nem mindennapi költői tehetsége első prózájában is átsüt a szövegen, s nem a keresett költői képekben, hanem a szenvedélyes történetet át- meg áthálózó nagy érzés, a főhős emberfeletti szerelme ábrázolásában. A Ne szeress, ne szeress remélhetőleg újra felkelti a nagy író és költő írásművészete iránti rajongást.

Gesztenye Guszti kalandos életének epizódjai a gyermeklélek rejtelmeibe, a gyermeki képzelőerő mindent lehetővé, elérhetővé tévő birodalmába kalauzolják az olvasót. A felvidéki szerző meseszövése által az iskolai élet örömei, esetleges fonákságai kerülnek előtérbe, szelíd, csipkelődő formában. A mindennapok lelki bánatait a derű, a gyermeki furfang oldja fel, a magyar népmesevilágban is megtalálható fordulatok segítségével.