A remény ablaka

---

"Az ember lefűződött az isteni ölből. Individuális lény lett szabad akarattal, ugyanakkor mikrokozmikus lény a makrokozmoszból leszakadva. Tér- és időbeli feladata az, hogy visszaemelkedjen a makrokozmoszba, de úgy, hogy már az Isten által adományozott individualitásban nyerje meg léte értelmét. Óriási út, amit az emberiség megtesz! Nekem meggyőződésem, hogy a kozmosz is átalakuláson megy keresztül azáltal, hogy az ember betölti a feladatát. Megtörténik az a csoda, amire nincsen más példa az univerzumban: egyedül az ember a Teremtés hajnalán megkapott ígérettel és szabad akarattal úgy térhet vissza az Atya szolgálatára, hogy már nem lázadó kamasz, hanem felnőtt, felelős szövetséges. Azt hiszem, ez a legfőbb remény." (Jókai Anna)

"Az ember, aki nem fogadja el azt, hogy az élet ajándék, istennek tartja magát. Aki istennek tartja magát, annak nincs reménye. A remény emberi érzés. Meggyőződésem, hogy akkor lesz végre megint természetes válaszunk az élet és a halál kérdéseire, ha képesek leszünk újra kibékülni Istennel és visszatalálni Krisztushoz. El kell fogadni, hogy az ember időben létezik, teremtmény, korlátokkal, lehetőségekkel, ugyanakkor nyitott a végtelenre is. A végtelen tágassága sürget bennünket, hogy béküljünk ki Istennel, fogadjuk el az élet szabályait, amiket akár Tízparancsolatnak is nevezhetünk." (P. Kozma Imre OH.)

menej