Gyászos idők tündöklő csillaga

---

"Rác Miska, kedvesen cigányom, idősebb, ősz hajú, széles arcú, sötét szemű, vastag ajkú, olajbarna színű, göndör hajú és mindig jókedvű katonám volt. Gyönyörűen tárogatózott és szép nótáival, de ötleteivel, bohókás megjegyzéseivel a tisztek és a legénységet gyakran mulattatta. Nagyon szerettem ezt az embert, mert ezeken felül egyenes jellemű, őszinte és természetes volt. A tárogatóját még a rajvonalba is elvitte és gyakran elcsöndesedett mindkét oldalon a fegyverropogás, ha megszólalt a Monte San Michelén a Rác Miska tárogatója.
A Vallone-völgy közvetlenül a Monte San Michele alatt volt, ott tartózkodott azon csapattesttartalékban, amelyik néhány napon belül a Monte San Michelén felváltotta a rajvonalat. De volt a Vallone-völgyben egy nagy temető is. Ez volt a 20. hadosztály honvéd ezredeinek temetője, ahol több mint ezer honvéd, köztük 250 4-es honvéd is, örök álmát alussza. Holdvilágos estén, amikor a 4-es honvéd ezred táborozott a Vallone-völgyében tartalék gyanánt, Rác Miska kiballagott a temetőbe és a sírokban pihenő honvéd bajtársaknak fújta tárogatóját, szebbnél szebb dalait. Megrendítő és megható volt a Rác Miska kegyelete." (Kratochvil Károly)

menej