Margaret Atwoodová strana 7 z 11

Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától - a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve. Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna. Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. A szerző "ellenjóslat"-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni. A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle, amelynek azóta minden évada a legrangosabb díjakat söpörte be. Ugyanebben az évben Atwood egy, a jelen kiadásban is közölt előszót írt a könyvhöz. 2019-ben jelent meg a regény szintén Booker-díjra jelölt folytatása Testamentumok címmel, melyben az első rész után tizenöt évvel folytatódik Gileád és az ott élő nők története.

Román nejvýznamnější současné kanadské spisovatelky o hledání vnitřní podstaty člověka uprostřed civilizace a jejích vlivů. Bezejmenná vypravěčka putuje s milencem a dvěma přáteli do krajiny Kanadských jezer hledat zmizelého otce. Ponorem pod hladinu vlastního vědomí však postupně odkrývá svou vnitřní identitu. V románu, kde se střídají pasáže lyricko-naturalistické, psychologické, s pasážemi překvapivě odlehčenými až humornými, vyplouvají na povrch některá palčivá témata současné situace člověka: rozpor mezi "přírodním" a "kulturním" lidstvím vedoucí ke ztrátě vnitřní integrity člověka, dichotomie mužského a ženského principu, vyprázdněnost lidských vztahů.

Atwood's first new fiction publication since The Testaments, this deeply personal collection includes a stunning sequence that follows a married couple as they travel the road together, the moments big and small that make up a long life of love — and what comes after The stories explore the full warp and weft of experience, from two best friends disagreeing about their shared past, to the right way to stop someone from choking; from a daughter determining if her mother really is a witch, to what to do with inherited relics such as World War II parade swords. They feature beloved cats, a confused snail, Martha Gellhorn, George Orwell, philosopher-astronomer-mathematician Hypatia of Alexandria, a cabal of elderly female academics, and an alien tasked with retelling human fairy tales. The glorious range of Atwood's creativity and humanity is on full beam in these tales, which by turns delight, illuminate and quietly devastate.

Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától - a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve. Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna. Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. A szerző "ellenjóslat"-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni. A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle, amelynek azóta minden évada a legrangosabb díjakat söpörte be. Ugyanebben az évben Atwood egy, a jelen kiadásban is közölt előszót írt a könyvhöz. 2019-ben jelent meg a regény szintén Booker-díjra jelölt folytatása Testamentumok címmel, melyben az első rész után tizenöt évvel folytatódik Gileád és az ott élő nők története.

A Kanadába emigrált Grace Markot gyilkosságért ítélték el 1840-ben. Állítólagos szeretőjével együtt kegyetlenül végeztek Grace munkaadójával és annak házvezetőnőjével. Védője Grace elmeállapotára hivatkozva eléri, hogy ne kötél általi halálra, csupán életfogytiglanra ítéljék. Sokan vannak meggyőződve arról, hogy gonosz és őrült teremtés, de ugyanennyien az ellenkezőjéről is: ártatlan teremtés, aki a körülmények áldozata lett. Egy fiatal és feltörekvő orvos elhatározza, hogy kideríti az igazságot, ezért hetente leül beszélgetni a lánnyal, aki egyre inkább megnyílik neki, ám azt állítja, a gyilkosságból semmire sem emlékszik... Margaret Atwood valós történelmi eseményen alapuló regénye felkerült a Man Booker-díj shortlistjére, és 2017-ben tévésorozat készült belőle.

The collection of a lifetime from the bestselling novelist, poet -- and cultural phenomenon Before she became one of the world's most important and loved novelists, Margaret Atwood was a poet. Dearly is her first collection in over a decade. It brings together many of her most recognisable and celebrated themes, but distilled -- from minutely perfect descriptions of the natural world to startlingly witty encounters with aliens, from pressing political issues to myth and legend. By turns moving, playful and wise, the poems gathered in Dearly are about absences and endings, ageing and retrospection, but also about gifts and renewals. They explore bodies and minds in flux, as well as the everyday objects and rituals that embed us in the present. Werewolves, sirens and dreams make their appearance, as do various forms of animal life and fragments of our damaged environment. Dearly is a pure Atwood delight, and long-term readers and new fans alike will treasure its insight, empathy and humour.

Musíme všichni táhnout za jeden provaz, nebo na něm budeme viset každý zvlášť. A co když ne? I patnáct let poté, co služebnice Fredova uprchla z Republiky Gileád, trvá na území Nové Anglie krutovláda založená na zotročení zdravých žen schopných rodit děti. Stav prohnilého režimu nám nyní střídavě přibližuje trojice mluvčích, jejichž postoje si nemohou být vzdálenější. Pravověrná teta Lydie coby spoluautorka gileádské ideologie se setkává s Ágnes z řad místních privilegovaných, která se vlivem pletich ocitla v jejím klášteře jako novicka. A k oběma zpoza hranic svobodné Kanady přistupuje rebelka Daisy, pátrající po nejasnostech ve svém rodokmenu. Trojhlas vypravěček postupně odkrývá netušené vazby i známou pravdu, že historie se zlomyslně rýmuje. I Češi kdysi na vlastní kůži poznali, že ani svět pokřivený totalitou nebývá černobílý a nepřežil by bez šedé zóny soukromých motivací. A že se především neobejde bez lásky, jež bude vždy silnější než smrt. Dlouho očekávané pokračování bestselleru Příběh služebnice. Kniha získala Bookerovu cenu za román roku 2019. Interpret: Taťjana Medvecká, Veronika Khek Kubařová, Eva Josefíková, Martin Myšička délka nahrávky: 14 hodin 10 minut

Když se za Fredovou na konci Příběhu služebnice zabouchly dveře dodávky, neměli čtenáři ani ponětí, zda ji čeká svoboda, vězení, nebo smrt. Ale kdo si počkal, ten se po pětatřiceti letech napětí dočkal Svědectví. Margaret Atwoodová pokračuje v příběhu Gileádu více než patnáct let poté, co June zmizela neznámo kde, a rozvíjí ho ve zdrcujících výpovědích tří ženských hrdinek, které mají s tímto režimem co do činění, byť každá v jiné roli. Ne náhodou získala věhlasná autorka za své čím dál aktuálnější dílo – v němž se sžíravá, bezelstná a neohrožená kritika totality splétají v účinný nástroj – prestižní Bookerovu cenu. „Milí čtenáři: K napsání této knihy mě inspirovalo všechno, na co jste se mě kdy ptali ohledně Gileádu a jeho mašinerie. Tedy téměř všechno. Dalším zdrojem inspirace je svět, v němž žijeme.“ - Margaret Atwoodová

Když se za Fredovou na konci Příběhu služebnice zabouchly dveře dodávky, neměli čtenáři ani ponětí, zda ji čeká svoboda, vězení, nebo smrt. Ale kdo si počkal, ten se po pětatřiceti letech napětí dočkal Svědectví. Margaret Atwoodová pokračuje v příběhu Gileádu více než patnáct let poté, co June zmizela neznámo kde, a rozvíjí ho ve zdrcujících výpovědích tří ženských hrdinek, které mají s tímto režimem co do činění, byť každá v jiné roli. Ne náhodou získala věhlasná autorka za své čím dál aktuálnější dílo v němž se sžíravá, bezelstná a neohrožená kritika totality splétají v účinný nástroj prestižní Bookerovu cenu. Milí čtenáři: K napsání této knihy mě inspirovalo všechno, na co jste se mě kdy ptali ohledně Gileádu a jeho mašinerie. Tedy téměř všechno. Dalším zdrojem inspirace je svět, v němž žijeme. - Margaret Atwoodová

Kanadská spisovateľka Margaret Atwood v historickom románe Volali ma Grace spracovala prípad vraždy Thomasa Kinneara a jeho gazdinej Nancy Montgomeryovej, ku ktorej došlo v roku 1843 v Hornej Kanade. Zo zločinu obvinili a na trest smrti odsúdili dvoch služobníkov obetí: Grace Marksovú a Jamesa McDermotta. Neskôr však Grace udelili milosť a trest jej zmenili na doživotie. Hoci sa autorka prísne drží faktov a nezmenila ani najmenší detail z vtedajšej tlače alebo z diel iných spisovateľov, ktorí sa o prípad zaujímali, príbeh obohatila fiktívnou postavou psychológa, ktorý má odborne zhodnotiť Gracein duševný stav a jej možnú vinu. Lekár sa zo všetkých síl snaží ostať nezaujatý a profesionálny, a pritom sa čoraz viac sa zaplieta do Graceinho príbehu. Podľa románu nakrútili aj úspešný seriál.

Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától - a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve. Fredé a Parancsnok házában igyekszik belesimulni a hétköznapokba, megfelelni a dogmatikus vallási előírásoknak és mindenekelőtt megfoganni. Ha eltévelyedik, felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre a Nemnők közé hullákat égetni. A Parancsnok azonban egy este a szobájába hívatja, a szigorú tiltás ellenére teljesen egyedül, amire Fredé akkor sem mondhatna nemet, ha akarna. Margaret Atwood disztópiája megrázó vízió egy olyan világról, ahol a nők egyetlen szerepe, hogy a vallás, az állam és a szaporodás szolgálatában állnak. A szerző "ellenjóslat"-nak nevezte regényét, mondván, ha ez a jövő részletesen leírható, talán nem fog bekövetkezni. A mára klasszikussá vált kultuszregényt 1986-ban Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat; több mint negyven nyelvre lefordították, és számos filmes és színházi feldolgozás után 2017-ben tévésorozatot is bemutattak belőle, amelynek azóta minden évada a legrangosabb díjakat söpörte be. Ugyanebben az évben Atwood egy, a jelen kiadásban is közölt előszót írt a könyvhöz. 2019-ben jelent meg a regény szintén Booker-díjra jelölt folytatása Testamentumok címmel, melyben az első rész után tizenöt évvel folytatódik Gileád és az ott élő nők története.

In this brilliant sequel to The Handmaid's Tale, acclaimed author Margaret Atwood answers the questions that have tantalised readers for decades. When the van door slammed on Offred's future at the end of The Handmaid's Tale, readers had no way of telling what lay ahead. With The Testaments, the wait is over. Margaret Atwood's sequel picks up the story 15 years after Offred stepped into the unknown, with the explosive testaments of three female narrators from Gilead. `Dear Readers: Everything you've ever asked me about Gilead and its inner workings is the inspiration for this book. Well, almost everything! The other inspiration is the world we've been living in.' Margaret Atwood

Penguin presents the audiobook edition of The Handmaid's Tale written by Margaret Atwood, read by Elisabeth Moss, with Bradley Whitford, Amy Landecker and Ann Dowd. READ BY ELISABETH MOSS, STAR OF THE HIT CHANNEL 4 TV SERIES The Republic of Gilead offers Offred only one function: to breed. If she deviates, she will, like dissenters, be hanged at the wall or sent out to die slowly of radiation sickness. But even a repressive state cannot obliterate desire - neither Offred's nor that of the two men on which her future hangs. Brilliantly conceived and executed, this powerful evocation of twenty-first century America gives full rein to Margaret Atwood's devastating irony, wit and astute perception.

Az üszkös romokkal borított posztapokaliptikus, mégis furcsán paradicsomi tájban gyönyörű, tea-, krém- és mézszín emberek élik egyszerű mindennapjaikat: bogyókat, gyökereket gyűjtenek, bujkálnak a mutáns vadállatok elől, dorombolva gyógyítják egymást, nevelik gyermekeiket. Nem ismerik sem a szerelmet, sem a háborút, nincs bennük birtoklási vágy. Ők a Guvatkák, a génmódosított faj, amely túlélte az emberiséget kipusztító járványt. Csupán egyetlen ember él velük: a rejtélyes Hóember, akit vallásos rajongással vesznek körül. Hóember magányosságában az emlékeibe menekül, így ismerjük meg a járvány előtti, tehetős Kampuszokra és a nyomortól, bűnözéstől és betegségektől sújtott plebsztelepekre szakadt világ történetét, ahol mindenki sorsa az elvtelen Konszernek és a központi biztonsági szolgálat embereinek kezében van. Ebben a könyörtelen világban határozza el Hóember gyermekkori barátja, a zseniális géntechnológus Guvat, hogy létrehozza az embernél tökéletesebb fajt. Bármi áron. Margaret Atwood nagyszabású disztópiája a MaddAddam-trilógia. A Guvat és Gazella, valamint Az Özönvíz éve javított kiadásban jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában, a befejező kötet, a MaddAddam pedig most először olvasható magyarul.

Historický román je založen na skutečných událostech z roku 1843, kdy byla za spoluúčast na vraždě svého zaměstnavatele Thomase Kinneara a jeho hospodyně Nancy Montgomeryové odsouzena šestnáctiletá služebná Grace Marksová. Deset let poté ji ve vězení navštíví mladý psychiatr Simon Jordan, aby se v ní pokusil vzkřísit pohřbené vzpomínky a zjistil, jestli zločin skutečně spáchala. Během pravidelných rozhovorů naslouchá jejím vzpomínkám na dětství strávené v Irsku, odkud se celá rodina přesunula do Kanady za lepším životem. Gracino vyprávění ovšem naznačuje, že úděl ženy z nižších vrstev není v žádných končinách zrovna růžový. Lékařovo zaujetí postupně přesahuje původně čistě profesionální zájem o Gracin případ, nicméně pravda jako by mu neustále unikala. Je Grace rafinovaná vražedkyně, oběť doby a okolností, mstitelka méně šťastných zástupkyň svého pohlaví nebo pomatená mladá žena trpící ztrátou paměti a rozštěpením osobnosti? Podle románu natočila společnost Netflix v roce 2017 oceňovaný televizní seriál se Sarah Gadonovou (Nebezpečná metoda, Cosmopolis, Rozhořčení) a Annou Paquinovou (Piano, X-Men, True Blood) v hlavních rolích. interpret: Lucie Pernetová, Pavel Batěk, Martin Zahálka

Dystopická vize ukazuje blízkou budoucnost na půdě dnešních Spojených států amerických, které se proměnily v republiku Gilead a vlády se chopil klerofašistický režim, který militantně volá po návratu k tradičním hodnotám. Země se potýká s ekologickými katastrofami a ztrátou lidské plodnosti, takže ženy, které ještě mohou mít děti, jsou jako "služebnice" nuceny k sexuálnímu otroctví v rodinách velitelů, aby s nimi zplodily potomky namísto neplodných chotí. Jednou z nich je i vypravěčka, která musí obezřetně manévrovat mezi Veliteli, jejich krutými Manželkami, hospodyněmi Martami i ostatními Služebnicemi – protože kdokoli z nich může být špiónem Gileádu. Podle románu vznikl v roce 2017 úspěšný a oceňovaný televizní seriál s Elisabeth Moss, Josephem Fiennesem či Alexis Bledel v hlavních rolích. Připravuje se i jeho druhá řada, která už bude příběhem pouze inspirována.