Éva Bánki

Pisti szerencsés gyerek, osztálytársaival ellentétben a háború alatt nem vitte el a vonat, igaz, abban a szecessziós múltjába belefeledkező zalai kisvárosban, ahol felnő, arról sem beszélnek, hová tűntek a többiek. Mivel osztályidegenként nem tanulhat tovább, Budapestet próbálja meg bevenni, de egy szerelmi csalódás után visszatér kispolgári világába. Megnősül és gyerekei születnek, ők azonban mit sem tudnak az Egyesült Izzó beszerzőjeként mániákusan intézkedő apjukról. Csupán azt, hogy rajong a detektívregényekért és hosszú ballonkabátjáért. A családi és városi titkok ragacsos levegőjéből szabadulni vágyó lánya tizennégy évesen ugyancsak a fővárosba menekül, s alig pár év múlva apja halálhírét hozza egy kanizsai ismerős a pestibölcsészkaron. Amikor harminc évvel később méhnyakrákot diagnosztizálnak nála, szorongásoktól és bűntudattól űzve a titkok nyomába ered, hogy megértse saját betegségét, feltárja az apa elhallgatott történetét és szembenézzen a közös örökséggel. Nemcsak apja személyes tragédiájával, hanem egy életforma megszűnésével, a világháború, a Kádár-kor és a rendszerváltás okozta sebekkel. "Apám, aki egy soha el nem mondott történet terhét cipelte a vállán, mindent tudott a kényszerű magányról. Hogy kizuhansz valahonnan, és soha nem érsz földet. Vagy csak biciklizel körbe-körbe, de nincs hova hazamenned."

Pisti szerencsés gyerek, osztálytársaival ellentétben a háború alatt nem vitte el a vonat, igaz, abban a szecessziós múltjába belefeledkező zalai kisvárosban, ahol felnő, arról sem beszélnek, hová tűntek a többiek. Mivel osztályidegenként nem tanulhat tovább, Budapestet próbálja meg bevenni, de egy szerelmi csalódás után visszatér kispolgári világába. Megnősül és gyerekei születnek, ők azonban mit sem tudnak az Egyesült Izzó beszerzőjeként mániákusan intézkedő apjukról. Csupán azt, hogy rajong a detektívregényekért és hosszú ballonkabátjáért.  A családi és városi titkok ragacsos levegőjéből szabadulni vágyó lánya tizennégy évesen ugyancsak a fővárosba menekül, s alig pár év múlva apja halálhírét hozza egy kanizsai ismerős a pestibölcsészkaron. Amikor harminc évvel később méhnyakrákot diagnosztizálnak nála, szorongásoktól és bűntudattól űzve a titkok nyomába ered, hogy megértse saját betegségét, feltárja az apa elhallgatott történetét és szembenézzen a közös örökséggel. Nemcsak apja személyes tragédiájával, hanem egy életforma megszűnésével, a világháború, a Kádár-kor és a rendszerváltás okozta sebekkel.   Bánki Éva 1966-ban született.  Művei:   Esőváros (regény, 2004; 2022)  A tavaszidő édessége. A nyugat-európai középkori szerelmi költészet antológiája (2004)   Aranyhímzés (regény, 2005)  Udvariatlan szerelem (a trubadúrköltészet antológiája, 2006)   Magyar Dekameron (novellák, 2007)  A bűn nyelvét megtanulni. Tanulmányok a kemény krimiről (2014)  Fordított idő (regény, 2015)  Elsodort idő (regény, 2017)  Összetört idő (regény, 2019)  Telihold Velencében (útinapló, 2020)

Az első Pero színesnek látta a szeleket. Az ő fia elvesztette a szeleket. Az ő fiát pedig Indiáig vitték a színes szelek. Az Alencar fiúknak különös kapcsolatuk volt a széllel és persze a tengerrel, amely egyikükkel sem bánt kegyesen. Félelmetes erejénél csak egyvalami volt nagyobb: a Perók kíváncsisága. Hogy vajon mi van a látóhatár mögött? Mi lehet a nagy víz túloldalán? Az Alencarok három nemzedékének történetén keresztül a nagy felfedezések korai korszakát, az első nagy portugál hajóutakat idézi meg a regény. Azt a kort, amelynek szentjei és hősei a tengerészek, az ismeretlen nagyvilág titkait feltáró felfedezők, a navigátorok voltak.

Az első Pero színesnek látta a szeleket.Az ő fia elvesztette a szeleket.Az ő fiát pedig Indiáig vitték a színes szelek.Az Alencar fiúknak különös kapcsolatuk volt a széllel és persze a tengerrel, amely egyikükkel sem bánt kegyesen. Félelmetes erejénél csak egyvalami volt nagyobb: a Perók kíváncsisága. Hogy vajon mi van a látóhatár mögött? Mi lehet a nagy víz túloldalán?Az Alencarok három nemzedékének történetén keresztül a nagy felfedezések korai korszakát, az első nagy portugál hajóutakat idézi meg a regény. Azt a kort, amelynek szentjei és hősei a tengerészek, az ismeretlen nagyvilág titkait feltáró felfedezők, a navigátorok voltak.

"Ezek után Ottó Sanyival kezdett barátkozni. Hogy az egy milyen egyenes, bátor gyerek! Hogy micsoda ötletei vannak! Hogy milyen gyorsan megtanult angolul!Hogy hipp-hopp megírt egy fantasyt! Hogy matekból is jó, sőt Teslát is szereti! Ha kimondja a teljes nevét, Petőfi Sándor, mindenki megszakad a röhögéstől. Én nem szégyellem a nevem, büszke vagyok rá. Na, persze! A legtöbb ötlete diliházba való: fedezzünk fel barlangokat, keressünk egy másik világot, lázadjunk éjjel-nappal... Sanyi a végkimerülésig tudja sorolni a maga hülyeségeit." Közben még egy rendes mobiltelefonja vagy cipője sincs. De sokaknak így is nagyon tetszik." Az elit, angol tannyelvű budai iskolában felbukkan egy különös fiú. Rejtély, hogyan sikerült bekerülnie, hiszen messziről lerí róla, hogy nagyon csóró. Viszont lehengerlő személyiség, vagány, nagydumás gyerek ez a Sanyi, és idővel mindenkit elvarázsol. Hamar megfertőzi az osztályt elképesztő eszméivel és történeteivel. Hogy például az iskola pincéjéből titkos átjáró vezet egy titokzatos barlangrendszerbe, amelynek időtlenségében egykori forradalmak túlélői rejtőznek. És egy szeptemberi délután nyoma vész a teljes osztálynak. Odalent a barlang pedig megélénkül. Ami azon az éjszakán történik, mindegyikük életét megváltoztatja.

„Ezek után Ottó Sanyival kezdett barátkozni. Hogy az egy milyen egyenes, bátor gyerek! Hogy micsoda ötletei vannak! Hogy milyen gyorsan megtanult angolul!Hogy hipp-hopp megírt egy fantasyt! Hogy matekból is jó, sőt Teslát is szereti! Ha kimondja a teljes nevét, Petőfi Sándor, mindenki megszakad a röhögéstől. Én nem szégyellem a nevem, büszke vagyok rá. Na, persze! A legtöbb ötlete diliházba való: fedezzünk fel barlangokat, keressünk egy másik világot, lázadjunk éjjel-nappal... Sanyi a végkimerülésig tudja sorolni a maga hülyeségeit. Közben még egy rendes mobiltelefonja vagy cipője sincs. De sokaknak így is nagyon tetszik.” Az elit, angol tannyelvű budai iskolában felbukkan egy különös fiú. Rejtély, hogyan sikerült bekerülnie, hiszen messziről lerí róla, hogy nagyon csóró. Viszont lehengerlő személyiség, vagány, nagydumás gyerek ez a Sanyi, és idővel mindenkit elvarázsol. Hamar megfertőzi az osztályt elképesztő eszméivel és történeteivel. Hogy például az iskola pincéjéből titkos átjáró vezet egy titokzatos barlangrendszerbe, amelynek időtlenségében egykori forradalmak túlélői rejtőznek. És egy szeptemberi délután nyoma vész a teljes osztálynak. Odalent a barlang pedig megélénkül. Ami azon az éjszakán történik, mindegyikük életét megváltoztatja.

Bánki Éva első regénye 2004-ben jelent meg, most új, átdolgozott kiadásban veheti kezébe az olvasó. A több szálon futó, izgalmasan sokrétegű történet két csallóközi parasztcsalád tagjainak sorsát mutatja be a 20. századi világháborúk, rendszerváltások és áttelepítések árnyékában. A szereplők többsége nemcsak túlélni és gyarapodni, hanem polgárosodni is akar, ám nagy kérdés, létezik-e ennek Magyarországon bármiféle autonóm, nem felülről irányított útja-módja.Ebben a nagy ívű családregényben a Tormák és Bujdosók generációkon keresztül keresik a helyüket a világban, a társadalomban és a családban. A lelkes újító Tormákat és a misztikus hagyományaikat becsben tartó Bujdosókat időről időre elsodorják egymástól saját vágyaik és a könyörtelen történelmi fordulatok, de mi egyesíthet élőket és holtakat, a határ egyik oldalán élőket és a külföldre szakadtakat? Van-e egy regény tanúságán, azaz a szépirodalmon kívül bármi, ami egy nagy családot összetarthat?„…imádkoztam azért, hogy agóniám közben ne piszkoljam be az ágyat, ez nagyon fontos, életbevágóan fontos, mondtam az Úrnak. Az életbevágóan szótól elmosolyodtam, és tudtam, néhány másodperc múlva hallom a kivándorlóhajó kürtjét, felszállnak az ablakom mellől a Csallóköz 104, 105-ösök, a bátyám repülőgépei, és indulnak Amerika felé.”

Száz évvel ezelőtt jelent meg Jaroslav Hašek korszakos és kultikus regénye, a Švejk. A HÉVÍZ folyóirat ezúttal arra kért fel tíz magyar írót, hogy meséljék tovább a derék katona történetét. Milyen kalandok érték az eltelt évtizedek folyamán az örök Švejket? Feltűnik önjelölt festőként, kriminálpszichológusként, kutyacsempészként, szilveszteri buliban Szegeden, a moszkvai Vörös téren, a Moszkva téri mozgólépcsőn, Horthy Miklós, Micimackó, az Illés zenekar és Slobodan Miloševic´közvetlen közelében. Hátországban és frontvonalban, határokon túl és a határsávban. A tíz epizódból végül egy sajátos 20-21. századi ká-európai freskó áll össze, amely akár a prágai Kehely kocsma mennyezetéről is visszanézhetne az Olvasóra. Švejk idegenvezet és mennybe menetel, keresztül-kasul az évszázadon.

Velence, ez a túlzsúfolt ékszerdoboz, ahova sokan vágyakoznak, a világ egyik legellentmondásosabb városa. De mennyit láthat valóságos jelenéből és a múltjából az, aki csupán néhány nap alatt járja be a nevezetességeit? Megadathat-e egy átlagos közép-kelet-európai író számára, hogy akár hosszú hónapokig élhessen ebben a luxustól csillogó városban? Bánki Éva Velence iránti szenvedélyes érdeklődésének, no meg egy ösztöndíjas lehetőségnek köszönhetően kislányával együtt hosszú hónapokat töltött el a városban. Útirajzából érzékletes képet kap az olvasó Velence hétköznapi életéről és a turisták számára láthatatlan lakosairól is egy felnőtt nő meg egy kislány szemével.A jelenkori Velence díszletei mögött megpillanthatjuk a középkori Velencét, a könyörtelen kalmárköztársaságot és az alkonyi fényben tündöklő, XVIII-XIX. századi várost. Megismerjük Magyarország és Velence közös történelmének fordulópontjait, és eltöprengünk azon, mi lehetett a titka az oly sebezhetőnek látszó, mégis hihetetlenül stabil Köztársaságnak. A Telihold Velencében egyszerre személyes hangú úti beszámoló és szerteágazó kultúrtörténeti kalandozás.

A Fordított idő-trilógia harmadik kötetében alaposabban megismerjük egy zárt közösség, a Nyugati szél szigetének titkait. Riolda családját, az őslakó szorgok és a betelepülők múltját, az elhallgatott titkokat, melyek tovább mérgezik a sziget mindennapjait. Mennyit kell és mennyit lehet hazudozni? Nemcsak a hiúság vagy a szeretet, hanem a bosszúvágy is késztethet arra, hogy a múltat eltöröljük vagy meghamisítsuk. Riolda az újrakezdés lehetőségét, az Ifjúság kútját akarja megtalálni, hogy ő maga megfiatalodjon, férje, Sjön meggyógyuljon. Az örök fiatalságban, az idő visszafordításában rejlő üzleti lehetőséget sejti meg Benjamin, a regényciklus visszatérő kalandora. Ám miközben mindenki önfeledten játszik az idővel, észre sem veszik, hogy a jelen feladatai mindennél sürgetőbbek. Milyen lépésekre kényszerül az alattvalóiért felelősséget érző királynő? Hiszen nincs mindenkinek esélye menekülni. Az időt néha össze kell törni, hogy újrakezdődjön... De vajon mi a biztosíték arra, hogy ezen a nyomorúságos szigeten időről időre ne ugyanaz ismétlődjön?

Kik osztozhatnak a Római Birodalom északi területein? A muszlimok, a görögök vagy a barbár királyok? Hova sodródik ez a sok ember Európában? Kalandorok, honfoglalók, rabszolgák, harcosok? Ebben a felbolydult világban nemcsak az eleven emberek tesznek meg irdatlan távolságokat, hanem a hiedelmek, a versek, a csontok (ereklyék) is. A hatalomért való hajszában mi tehet győztessé vagy csak jó katonává? A fegyelem vagy a hősiesség? Az önmagunkhoz való hűség vagy az alkalmazkodás, a változni tudás? Bánki Éva regénytrilógiájának második részében Riolda a Fordított időben elszenvedett hányattatásai után immár családanyaként kel útra, hogy segítsen megtalálni Hildi hercegnő eltűnt gyerekeit. De a nyugati világ sokat változott azóta, hogy újraalapította az időt a saját szigetén. A Nyugati szél szigetének királynője nem a lovagregények és tündérek titokzatos világába tér vissza, hanem a Karoling-újjászületés idejébe, a lázasan formálódó Európa politikai erőterébe, a városállamok, a születő nagyhatalmak, rabszolgakereskedő-hálózatok és egyre hatalmasabb kolostorok világába. Utazásai során eljut a hispániai szlávok fővárosába és Velencébe, ahol annyi kalandor próbál új életet kezdeni. Riolda csak a saját életét szeretné visszakapni - de visszajut-e egyszer a saját szigetére?