Parti Lajos

",,Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy..." - így kezdődnek Parti Nagy Lajos közkedvelt magyabszurd meséi. Az MP3-CD-n hallható a teljes sorozat, mind a 154 mese a szerző előadásában. Ezek a mesék először 2011 áprilisa és 2014 áprilisa között jelentek meg az Élet és Irodalom Páratlan oldalán. Hamisítatlan Parti Nagy szövegek, amelyekben csak úgy röpködnek a csodás szókreálmányok és frenetikus mondatok, melyek elemi erővel idézik fel a rendszerváltás utáni Magyarország atmoszféráját. Jellemző rájuk a népmesék bizonyos elemeinek a feltűnése, az elavult nyelvi formák felújítása, a dilettáns és archaikus nyelvhasználat, ugyanakkor átszövi őket a humor és az irónia. Arra szolgálnak, hogy az író egy hagyományos, mégis szabad műformába ,,becsatornázza" a maga állampolgári ,,köz-érzetét". Hallgassák figyelmesen a valóság meséjét, és gondolkozzanak el a mese valóságán.

Parti Nagy Lajos tizennégy év után jelentkezik újra verseskötettel. A Létbüfé a költészet igazi mesterfoka. Parti Nagy lírai teremtménye, Dumpf Endre létiparos itt van újra. 2000 óta írja verseit a kórházkerttől a létbüféig és tovább. Sorai mögött ott a komplett lírai emlékezet, és Dumpf is ott van minden félrecsúszott fülkefényben. A Létbüfé hatalmas szövegterében minden töredék, és minden egész. Bármerre elindulhat az olvasó, ez a büfé mindig nyitva. Bravúrlíra, az egyik legklasszikusabb műfajnak és beszédmódnak, az elégiának a továbbgondolása; matt-mély vallomás a nyelv végtelen lehetőségeiről, az élet érzéki szépségéről a halál állandó közelében.

Félszép? Vagy tán egészen az? A szerző maga válogatta kötetbe 1995 és 2018 között különböző lapokban megjelent írásait. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak gazdagon a Félszép oldalain, melynek elsődleges szövegszervező elve az idő. Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól, láthatjuk, a fikció terepasztalán hogyan születnek meg a beszélő nevű és nyelvünkben élő Parti Nagy-karakterek, hogyan talál rá egy-egy figurára, hogyan vált regisztert és hogyan tömörít össze világokat zsebkendőnyi területen. Ez a hely pillanatnyi hazánk: ahol játszunk, és ahol figyelünk egymásra. Így lesz a Félszép emlékeket és élményeket magába gyűjtő palackposta közös, nem visszaváltható negyedszázadunkról.

Parti Nagy új novelláskötetében meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok, szójátékok követik egymást; groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe - ahogy a "nyelvkirálytól" már megszokhattuk.

Történelmi távlatban ez még a közelmúlt, de azóta már két nemzedék nőtt fel. Valószínű, hogy közülük kevesen tudják, hogy a hetvenes, nyolcvanas években, a szocialista táborban mi voltunk a legvidámabb barakk. Az akkori pártvezetés mindent megtett annak a látszatnak fenntartásáért, hogy Magyarországon jól élnek az emberek. Meg is lett a böjtje: az ország teljesen eladósodott, amiről persze a hétköznapi ember semmit sem tudott. Zászlókat lobogtatva vonult fel május elsején, lakásra, autóra - Trabantra, Ladára, Zsigulira, Skodára, Daciára - gyűjtött, élete sikerének tartotta, ha beköltözhetett a tízemeletes betonházakba, megismerte az árleszállítások eufórikus hangulatát, és az elszaporodott hobbikertekben a szomszédokkal, a barátokkal sörözve szabadnak érezte magát. Aztán, a nyolcvanas évek második felében felgyorsultak az események: összeomlott a pártállam, forradalom tört ki Romániában, leomlott a berlini fal, megnyíltak a határok, az "ideiglenesen" itt állomásozó szovjet csapatok elhagyták az országok és megtörtént a rendszerváltás. A 90-es évek középpontjába a demokratikus választásokkal hatalomra került kormányok, a televízióban élőben közvetített szópárbajok kerültek, és ahogy múltak az évek, jött a felismerés, hogy a régóta vágyott változás az esélyegyenlőségben, a megélhetési gondok enyhítésében, a munka megbecsülésében, a kiváltságosok hatalmának visszaszorításában - enyhén szólva -gellert kapott. Amellett persze, hogy kinyílt a világ, az élet szabadabb és gazdagabb lett - a visszaemlékezések azonban nem mindig fedik a valóságot. Ez az album szerves folytatása a Kossuth Kiadónál 2019-ben megjelent Azok a hatvanas, hetvenes évek című albumnak. Ebben is Szalay Zoltán (1935-2017) Táncsics-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus fekete-fehér és színes, ma már kortörténeti dokumentumai idézik vissza annak a kornak az eseményeit, hangulatát, a hétköznapi élet jellegzetes pillanatait, a rendszerváltás meghatározó személyiségeit Kincses Károly fotómuzeológus, képszerkesztő kép-folyamatában. A képek mellett Parti Nagy Lajos, a kortárs magyar irodalom meghatározó alkotója senki máshoz nem hasonlítható életérzéseit olvashatják. Ez a kötet is a magyar kultúra két kiválóságának hiánypótló műve, könyvritkaság!

Száz évvel ezelőtt jelent meg Jaroslav Hašek korszakos és kultikus regénye, a Švejk. A HÉVÍZ folyóirat ezúttal arra kért fel tíz magyar írót, hogy meséljék tovább a derék katona történetét. Milyen kalandok érték az eltelt évtizedek folyamán az örök Švejket? Feltűnik önjelölt festőként, kriminálpszichológusként, kutyacsempészként, szilveszteri buliban Szegeden, a moszkvai Vörös téren, a Moszkva téri mozgólépcsőn, Horthy Miklós, Micimackó, az Illés zenekar és Slobodan Miloševic´közvetlen közelében. Hátországban és frontvonalban, határokon túl és a határsávban. A tíz epizódból végül egy sajátos 20-21. századi ká-európai freskó áll össze, amely akár a prágai Kehely kocsma mennyezetéről is visszanézhetne az Olvasóra. Švejk idegenvezet és mennybe menetel, keresztül-kasul az évszázadon.

Parti Nagy Lajosnak a líra, a dráma és a széppróza műfajaiban évtizedek óta egyaránt a legjobbak között van a helye. Hősöm tere című káprázatos szatírájának író hőse - egy padlásszoba lakója - különös, nem kívánt kapcsolatba kerül szomszédaival, akik alakzatba rendeződve járnak, bakancsot és pisztolytáskát hordanak, egyre bátrabban randalíroznak és zsarolnak, holott biológiai identitásukat nézve egyszerűen csak galambok volnának. Élükön Tubica Cézár, aki nemcsak ambiciózus hatalmi terveket forgat fejében, hanem szervátültetési kísérleteket is vezet, továbbá kidolgozza a palomizmus ideológiáját. A Hősöm tere az első megjelenése óta eltelt két évtizedben sem vesztett erejéből: egyszerre aktuális és általános érvényű, döbbenetes erejű szatíra, mindez Parti Nagy ötletgazdag nyelvével és páratlan humorával.

"Margittay Edina még soha nem volt egymáséi." - ezzel a csodálatos, mára kultikus mondattal indul A test angyala, ez a minden ízében és elemében romantikus történet, amely műfaja szerint habszódia. Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. A mai olvasó tehát tudja, hogy mit illetve kit olvas, mégis, akkor jár a legjobban, ha ezt a tudását úgy elfelejti, ahogy Sárbogárdi Jolán a mondaton belüli egyeztetést és hagyja, hogy elmerüljön szügyig a rendszerváltás idején nagy népszerűségnek örvendő Júlia- és Romana-füzetek stílusában, valamint Margittay Edina és Balajthy Dénes fiatal tévérendező szerelmi históriájában, az édes parfék és a keserű tonikok életvilágában. Mára ugyanis Parti Nagy Lajos remeklése nem csupán stílusbravúr, hanem az akkori álmodozásoknak és vágyakozásoknak a katalógusa, egy hirtelen jött új világ szövegemléke. A test angyala ez a regény és regényparódia immáron a korabeli magyar kisvilág nagybetűs életének jellegzetes pillanatfelvétele is.

Parti Nagy Lajos 70. születésnapja a kortárs magyar irodalom ünnepe és egyben remek alkalom e páratlan költői életmű újraolvasására az Angyalstoptól a Szódalovagláson és a Grafitneszen át a legújabb versekig. A kötetet olvasva kirajzolódnak az életmű belső mozgásai; látjuk hogyan születnek meg a jellegzetes figurák, hogyan kapnak hangot és arcot a beszélő nevű és sokat is beszélő hősök. Parti Nagy Lajos írásművészete állandó párbeszédben van a hétköznapi beszélt nyelvvel és a magyar irodalom millió hagyományával; a könyvet olvasva pedig mi is részesei leszünk ennek a beszélgetésnek.