Parti Lajos

Aki a borító nádszékéből hiányzik, mindenhol ott van e könyvben - csak itt nincs, hogy a hajdani Kalligram-kiadás hátlapszövegét jegyző Esterházy Pétert parafrazeáljam. 1998 márciusában Palicson, Tolnai Ottó és Jutka házában, a legendás Homokvárban készült a rádiófelvétel, amiből a könyv, előbb a leirat, majd a szerző átirata megszületett. E második kiadásban nem nyúltam érdemben a kérdéseimhez, hisz a válaszok, pontosabban válasz-esszék szövege is lényegében megegyezik a hajdanival. A Költő disznózsírból generális áriapróza, egy globálokalista nagy magyar és európai író esszéregénye, aminek létrejöttében segédkezhettem. 28 év után különös érzés volt betűről betűre újraolvasni, ugyan sokszor ütöttem fel időközben, keresve ezt-azt, de utánanézni és olvasni egészen más. Belefeledkezni. A rizomatikája, ami megint elbűvölt, a villódzása, hogy minden magasságban újabb ablak nyílt, és még egy és még egy, s már-már eltűnt a beszélő az égben, de angyali profizmussal mindig visszatalált. S itt van most is, halála után egy évvel is, eleven és utánozhatatlan jelenlétének emlékműve lett ez a kötet, változatlan, mégsem ugyanaz.Parti Nagy Lajos,,egyszer csak, alig múlik egy-két hónap, hallani fogom szuszogásom, furcsán megbicsakló áriáim a Kossuth Rádióban, istenem, hogyan kerültem én oda, bele a rádió dobozába, megkapom hamarosan a legépelt változatot is, nézem, megdöbbenve látom, hirtelen semmivé hűlt az egész, elkezdem javítgatni a félrehallásokat, az egészet félrehallották, mert csak félre lehetett hallani, elkezdem átírni, interjú-idegen anyagokkal zsúfolni, elkezdem regényfejezetekre bontani"Tolnai Ottó (1940-2025) Kossuth-díjas költő, író. Magyarkanizsán született, Palicson hunyt el.Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, író, 1953-ban született Szekszárdon, Budapesten él.

Parti Nagy Lajos káprázatos írásművészetére jellemző, hogy a különböző irodalmi műnemeket, ismert és bevett műfaji zsánereket egyedi és utánozhatatlan új formákba írja át és teremti újjá. Így van ez a színdarabjainál is: a világot jelentő deszkák nyelvi panoptikumokká lesznek, a megszólaló figurák a beszéd révén kapnak karaktert, hús-vér testet és szociális hitelt. Egzisztenciális mélységet és dramaturgiai távlatot. A változatosságot a műfaji sokszínűség is szavatolja. A szerző válogatta kötet az 1991-es Ibusárral indul. Parti Nagy A test angyala című "habszódia" fiktív szerzőjének, Sárbogárdi Jolánnak a "valódi" életét írja meg az Ibusár című "zenés-táncos huszerettben" - a kisregény fergeteges paródiája így kap egy újabb jelentéstartományt. Az 1992-es Gézcsók Kosztolányi Dezső kései szerelmi történetén keresztül sajátos szellemidézés: valódi és kiötlött dokumentumok "ollózata". A címadó Mauzóleum (1995) Parti Nagy legemblematikusabb színműve: "Játszódik tegmanap - valamikor '86 és '94 között -, a magyar jelen félmúltjában Budapesten, egy átlagosan lepusztult bérház belső udvarán, körfolyosóin és kapualjában." A 2012-es komédia, a Bivalyszuflé egy dán gengszterfilm kelet-európai motívumokra áthangszerelt változata. A kötetet két kamaradarab zárja: Az élet sója és a Hulahop is két szereplővel, egy férfi és egy nő révén beszél élet és halál nagy kérdéseiről.

Parti Nagy Lajos 70. születésnapja a kortárs magyar irodalom ünnepe és egyben remek alkalom e páratlan költői életmű újraolvasására az Angyalstoptól a Szódalovagláson és a Grafitneszen át a legújabb versekig. A kötetet olvasva kirajzolódnak az életmű belső mozgásai; látjuk hogyan születnek meg a jellegzetes figurák, hogyan kapnak hangot és arcot a beszélő nevű és sokat is beszélő hősök. Parti Nagy Lajos írásművészete állandó párbeszédben van a hétköznapi beszélt nyelvvel és a magyar irodalom millió hagyományával; a könyvet olvasva pedig mi is részesei leszünk ennek a beszélgetésnek.

Parti Nagy Lajosnak a líra, a dráma és a széppróza műfajaiban évtizedek óta egyaránt a legjobbak között van a helye. Hősöm tere című káprázatos szatírájának író hőse - egy padlásszoba lakója - különös, nem kívánt kapcsolatba kerül szomszédaival, akik alakzatba rendeződve járnak, bakancsot és pisztolytáskát hordanak, egyre bátrabban randalíroznak és zsarolnak, holott biológiai identitásukat nézve egyszerűen csak galambok volnának. Élükön Tubica Cézár, aki nemcsak ambiciózus hatalmi terveket forgat fejében, hanem szervátültetési kísérleteket is vezet, továbbá kidolgozza a palomizmus ideológiáját. A Hősöm tere az első megjelenése óta eltelt két évtizedben sem vesztett erejéből: egyszerre aktuális és általános érvényű, döbbenetes erejű szatíra, mindez Parti Nagy ötletgazdag nyelvével és páratlan humorával.

"Margittay Edina még soha nem volt egymáséi." - ezzel a csodálatos, mára kultikus mondattal indul A test angyala, ez a minden ízében és elemében romantikus történet, amely műfaja szerint habszódia. Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. A mai olvasó tehát tudja, hogy mit illetve kit olvas, mégis, akkor jár a legjobban, ha ezt a tudását úgy elfelejti, ahogy Sárbogárdi Jolán a mondaton belüli egyeztetést és hagyja, hogy elmerüljön szügyig a rendszerváltás idején nagy népszerűségnek örvendő Júlia- és Romana-füzetek stílusában, valamint Margittay Edina és Balajthy Dénes fiatal tévérendező szerelmi históriájában, az édes parfék és a keserű tonikok életvilágában. Mára ugyanis Parti Nagy Lajos remeklése nem csupán stílusbravúr, hanem az akkori álmodozásoknak és vágyakozásoknak a katalógusa, egy hirtelen jött új világ szövegemléke. A test angyala ez a regény és regényparódia immáron a korabeli magyar kisvilág nagybetűs életének jellegzetes pillanatfelvétele is.

„Margittay Edina még soha nem volt egymáséi.” - ezzel a csodálatos, mára kultikus mondattal indul A test angyala, ez a minden ízében és elemében romantikus történet, amely műfaja szerint habszódia.Első megjelenésekor szerzőként Sárbogárdi Jolán neve volt feltüntetve a borítón, mára a regény a Parti Nagy Lajos-életmű szerves része, emblematikus darabja. A mai olvasó tehát tudja, hogy mit illetve kit olvas, mégis, akkor jár a legjobban, ha ezt a tudását úgy elfelejti, ahogy Sárbogárdi Jolán a mondaton belüli egyeztetést és hagyja, hogy elmerüljön szügyig a rendszerváltás idején nagy népszerűségnek örvendő Júlia- és Romana-füzetek stílusában, valamint Margittay Edina és Balajthy Dénes fiatal tévérendező szerelmi históriájában, az édes parfék és a keserű tonikok életvilágában.Mára ugyanis Parti Nagy Lajos remeklése nem csupán stílusbravúr, hanem az akkori álmodozásoknak és vágyakozásoknak a katalógusa, egy hirtelen jött új világ szövegemléke. A test angyala ez a regény és regényparódia immáron a korabeli magyar kisvilág nagybetűs életének jellegzetes pillanatfelvétele is.

Parti Nagy Lajosnak a líra, a dráma és a széppróza műfajaiban évtizedek óta egyaránt a legjobbak között van a helye. Hősöm tere című káprázatos szatírájának író hőse - egy padlásszoba lakója - különös, nem kívánt kapcsolatba kerül szomszédaival, akik alakzatba rendeződve járnak, bakancsot és pisztolytáskát hordanak, egyre bátrabban randalíroznak és zsarolnak, holott biológiai identitásukat nézve egyszerűen csak galambok volnának. Élükön Tubica Cézár, aki nemcsak ambiciózus hatalmi terveket forgat fejében, hanem szervátültetési kísérleteket is vezet, továbbá kidolgozza a palomizmus ideológiáját. A Hősöm tere az első megjelenése óta eltelt két évtizedben sem vesztett erejéből: egyszerre aktuális és általános érvényű, döbbenetes erejű szatíra, mindez Parti Nagy ötletgazdag nyelvével és páratlan humorával.

Parti Nagy Lajos 70. születésnapja a kortárs magyar irodalom ünnepe és egyben remek alkalom e páratlan költői életmű újraolvasására az Angyalstoptól a Szódalovagláson és a Grafitneszen át a legújabb versekig.A kötetet olvasva kirajzolódnak az életmű belső mozgásai; látjuk hogyan születnek meg a jellegzetes figurák, hogyan kapnak hangot és arcot a beszélő nevű és sokat is beszélő hősök. Parti Nagy Lajos írásművészete állandó párbeszédben van a hétköznapi beszélt nyelvvel és a magyar irodalom millió hagyományával; a könyvet olvasva pedig mi is részesei leszünk ennek a beszélgetésnek.

Történelmi távlatban ez még a közelmúlt, de azóta már két nemzedék nőtt fel. Valószínű, hogy közülük kevesen tudják, hogy a hetvenes, nyolcvanas években, a szocialista táborban mi voltunk a legvidámabb barakk. Az akkori pártvezetés mindent megtett annak a látszatnak fenntartásáért, hogy Magyarországon jól élnek az emberek. Meg is lett a böjtje: az ország teljesen eladósodott, amiről persze a hétköznapi ember semmit sem tudott. Zászlókat lobogtatva vonult fel május elsején, lakásra, autóra - Trabantra, Ladára, Zsigulira, Skodára, Daciára - gyűjtött, élete sikerének tartotta, ha beköltözhetett a tízemeletes betonházakba, megismerte az árleszállítások eufórikus hangulatát, és az elszaporodott hobbikertekben a szomszédokkal, a barátokkal sörözve szabadnak érezte magát. Aztán, a nyolcvanas évek második felében felgyorsultak az események: összeomlott a pártállam, forradalom tört ki Romániában, leomlott a berlini fal, megnyíltak a határok, az "ideiglenesen" itt állomásozó szovjet csapatok elhagyták az országok és megtörtént a rendszerváltás. A 90-es évek középpontjába a demokratikus választásokkal hatalomra került kormányok, a televízióban élőben közvetített szópárbajok kerültek, és ahogy múltak az évek, jött a felismerés, hogy a régóta vágyott változás az esélyegyenlőségben, a megélhetési gondok enyhítésében, a munka megbecsülésében, a kiváltságosok hatalmának visszaszorításában - enyhén szólva -gellert kapott. Amellett persze, hogy kinyílt a világ, az élet szabadabb és gazdagabb lett - a visszaemlékezések azonban nem mindig fedik a valóságot. Ez az album szerves folytatása a Kossuth Kiadónál 2019-ben megjelent Azok a hatvanas, hetvenes évek című albumnak. Ebben is Szalay Zoltán (1935-2017) Táncsics-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus fekete-fehér és színes, ma már kortörténeti dokumentumai idézik vissza annak a kornak az eseményeit, hangulatát, a hétköznapi élet jellegzetes pillanatait, a rendszerváltás meghatározó személyiségeit Kincses Károly fotómuzeológus, képszerkesztő kép-folyamatában. A képek mellett Parti Nagy Lajos, a kortárs magyar irodalom meghatározó alkotója senki máshoz nem hasonlítható életérzéseit olvashatják. Ez a kötet is a magyar kultúra két kiválóságának hiánypótló műve, könyvritkaság!

Száz évvel ezelőtt jelent meg Jaroslav Hašek korszakos és kultikus regénye, a Švejk. A HÉVÍZ folyóirat ezúttal arra kért fel tíz magyar írót, hogy meséljék tovább a derék katona történetét. Milyen kalandok érték az eltelt évtizedek folyamán az örök Švejket? Feltűnik önjelölt festőként, kriminálpszichológusként, kutyacsempészként, szilveszteri buliban Szegeden, a moszkvai Vörös téren, a Moszkva téri mozgólépcsőn, Horthy Miklós, Micimackó, az Illés zenekar és Slobodan Miloševic´közvetlen közelében. Hátországban és frontvonalban, határokon túl és a határsávban. A tíz epizódból végül egy sajátos 20-21. századi ká-európai freskó áll össze, amely akár a prágai Kehely kocsma mennyezetéről is visszanézhetne az Olvasóra. Švejk idegenvezet és mennybe menetel, keresztül-kasul az évszázadon.

Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor divatjának megfelelően, ő is írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valahogy mindig hátrébb sorolódott az ő könyve. Az első világháború és az azt követő válságos időszak aztán végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el. Kner Piroska kézirata a rákosligeti ház padlására került sok más holmival együtt, míg évtizedekkel később a ház új tulajdonosa ráakadt. A gyomai Határ Győző Városi Könyvtár és a Magvető közös vállalkozásában most végre megjelenik az annak idején gondosan összeállított szakácskönyv, amely ma is tökéletesen használható, a levesektől vezet végig a desszertekig és a befőzésig. Hogy „igazságot szolgáltassunk"" Kner Piroskának, Parti Nagy Lajos egy kísérő könyvben idézi meg élete fontosabb mozzanatait a családi levelezés és más dokumentumok alapján. Az „emlékmondatok"" varázslatos bepillantást adnak az ismeretlenség homályából épp csak kiemelkedő nőalak és családja, a nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába.A két könyvet Kner Antikva betűkből, Kozma Lajos díszítőelemeit felhasználva tervezte Pintér József, és a Gyomai Kner Nyomda nyomtatja, ahogy annak idején történhetett volna.

Félszép? Vagy tán egészen az? A szerző maga válogatta kötetbe 1995 és 2018 között különböző lapokban megjelent írásait. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak gazdagon a Félszép oldalain, melynek elsődleges szövegszervező elve az idő. Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól, láthatjuk, a fikció terepasztalán hogyan születnek meg a beszélő nevű és nyelvünkben élő Parti Nagy-karakterek, hogyan talál rá egy-egy figurára, hogyan vált regisztert és hogyan tömörít össze világokat zsebkendőnyi területen. Ez a hely pillanatnyi hazánk: ahol játszunk, és ahol figyelünk egymásra. Így lesz a Félszép emlékeket és élményeket magába gyűjtő palackposta közös, nem visszaváltható negyedszázadunkról.

Parti Nagy Lajos tizennégy év után jelentkezik újra verseskötettel. A Létbüfé a költészet igazi mesterfoka. Parti Nagy lírai teremtménye, Dumpf Endre létiparos itt van újra. 2000 óta írja verseit a kórházkerttől a létbüféig és tovább. Sorai mögött ott a komplett lírai emlékezet, és Dumpf is ott van minden félrecsúszott fülkefényben. A Létbüfé hatalmas szövegterében minden töredék, és minden egész. Bármerre elindulhat az olvasó, ez a büfé mindig nyitva. Bravúrlíra, az egyik legklasszikusabb műfajnak és beszédmódnak, az elégiának a továbbgondolása; matt-mély vallomás a nyelv végtelen lehetőségeiről, az élet érzéki szépségéről a halál állandó közelében.

Valódi irodalmi csemege Réz Pál és Parti Nagy Lajos könyve, a Bokáig pezsgőben. Az idén 85 éves Réz Pál 1952-től volt a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd 25 éven át a Holmi folyóirat főszerkesztője. A Bokáig pezsgőben nem egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról: írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát. A huszonhárom évvel ezelőtt készített rádióinterjú szerkesztett, kibővített és 2015-ben kiegészített szövegét fényképekkel, könyvdedikációkkal illusztráljuk. A Magvető ezzel a kötettel kezdi meg az 1970-80-as évek népszerű könyvsorozatának, a Tények és Tanúk új folyamának kiadását.

„Mint azt a kötet címéből is láthatni, alanti drámák átiratok, jelentsen ez bármit a szó szűkebb vagy tágabb értelmében. Annyi biztos, nem fordítások és nem is saját művek. Nem fordítások, hisz műfordító nem húzhat a gondjaira bízott szövegből, pláne nem írhat bele, nem mehet a jelenettel >>tovább<< sem a kedve, sem az eredeti mű logikája szerint, nem írhatja, sőt radikálisan nem is hangolhatja át, prózából nem csinálhat verset és fordítva. Hiába, a gúzs az gúzs, a műfaj kötöttfogású. Viszont saját műnek sem ildomos mondani alábbiakat, hisz a cselekmény, a szereplők karaktere és rendszere nem az átirnok, jelen esetben nem az én találmányom - hogy mennyire Moliere-é, az egy másik és minden fülszövegtől messze vezető kérdés. Meg kell mondjam, én eléggé sajátként gondolok minden átiratomra, mondván, ha maguk a művek nem is, a szöveg az enyém. A magyar szöveg - nemcsak nyelvileg, hanem, remélem, szemléletileg is." - Parti Nagy Lajos. A kötet a Tartuffe, az Úrhatnám polgár és a Don Juan átiratait tartalmazza: a klasszikus színdarabok különleges és egyedi nyelve a művek elfeledett, kevésbé ismert rétegeit és mélységeit hozzák (szöveg)közel.

Parti Nagy Lajos emblematikus költeménye, Tettamanti Béla rajzaival. Megjelent a szerző hatvanadik születésnapjára.