Nicolas Barreau

Nicolas Barreau A nő mosolya című világsikerű regénye majd egy évtizede lett a magyar olvasók kedvence, azóta még 8 könyve jelent meg a Park Kiadónál. A tízedik Fények a Szajna felett című kötete egy hamisítatlan karácsonyi történet. "Albert bácsira gondoltam, és az útravalóra, amit kaptam tőle. Két kézzel ragadom meg a boldogságot, nem szalasztom el a sorsdöntő pillanatot. És a sorsdöntő pillanat éppen most jött el." Joséphine Beauregard-nak elege van a családjából. Kiváltképp az anyjából és a nővéreiből, a sikeres családanyákból, akik mindenáron meg akarják mondani, hogyan élje az életét. Pedig Joséphine-nek esze ágában sincs beállni a sorba, és pontosan tudja, mit akar: továbbra is finn regényeket fordítani szobája magányában szerény fizetségért, és a következő karácsonyi vacsoránál végre bemutatni a családnak a szeretőjét, aki addigra egész biztosan beszél a feleségével - hiszen megígérte. Joséphine tehát vár. És ahogy vár, egyszer csak valami váratlan történik: kiderül, hogy örökölt egy, a Szajna partján ringatózó lakóhajót, és vele együtt egy egész ismeretlen múltat és talán egy egész ismeretlen jövőt... "Sokáig szerettem a karácsonyt. A karácsonyfánk, amelyet a papa minden évben a szalonban díszített fel, zárt ajtó mögött, nekem soha nem volt elég nagy, és már novemberben jártam a fényfüzérekkel kivilágított várost, a feldíszített utcákat és üzleteket, és ajándékokra vadásztam. Három éve azonban már nem olyan szép és ígéretes számomra az ünnepek ünnepe, az évnek e békés végpontja, látszólagos célja, amely családokat hoz össze és haragosokat békít ki. Őszintén szólva utálom a karácsonyt, és erre jó okom van. Idén novemberben azonban történt valami, ami - a szó szoros értelmében - új irányt adott az életemnek."

Nicolas Barreau A nő mosolya című világsikerű regénye majd egy évtizede lett a magyar olvasók kedvence, azóta még 8 könyve jelent meg a Park Kiadónál. A tízedik Fények a Szajna felett című kötete egy hamisítatlan karácsonyi történet.  "Albert bácsira gondoltam, és az útravalóra, amit kaptam tőle. Két kézzel ragadom meg a boldogságot, nem szalasztom el a sorsdöntő pillanatot. És a sorsdöntő pillanat éppen most jött el."  Joséphine Beauregard-nak elege van a családjából. Kiváltképp az anyjából és a nővéreiből, a sikeres családanyákból, akik mindenáron meg akarják mondani, hogyan élje az életét. Pedig Joséphine-nek esze ágában sincs beállni a sorba, és pontosan tudja, mit akar: továbbra is finn regényeket fordítani szobája magányában szerény fizetségért, és a következő karácsonyi vacsoránál végre bemutatni a családnak a szeretőjét, aki addigra egész biztosan beszél a feleségével - hiszen megígérte. Joséphine tehát vár. És ahogy vár, egyszer csak valami váratlan történik: kiderül, hogy örökölt egy, a Szajna partján ringatózó lakóhajót, és vele együtt egy egész ismeretlen múltat és talán egy egész ismeretlen jövőt...  "Sokáig szerettem a karácsonyt. A karácsonyfánk, amelyet a papa minden évben a szalonban díszített fel, zárt ajtó mögött, nekem soha nem volt elég nagy, és már novemberben jártam a fényfüzérekkel kivilágított várost, a feldíszített utcákat és üzleteket, és ajándékokra vadásztam. Három éve azonban már nem olyan szép és ígéretes számomra az ünnepek ünnepe, az évnek e békés végpontja, látszólagos célja, amely családokat hoz össze és haragosokat békít ki. Őszintén szólva utálom a karácsonyt, és erre jó okom van. Idén novemberben azonban történt valami, ami - a szó szoros értelmében - új irányt adott az életemnek."

Aurélie a André jsou šťastný milenecký pár a zdá se, že se jim právě daří i profesně. Na naléhání svého nakladatele uspořádá André s velkým úspěchem autorské čtení. Jeho publikum, především ženské, mu leží u nohou. André si užívá pozornosti, ve skutečnosti ho ale zaměstnává něco úplně jiného. Chtěl by požádat Aurélii, ženu svého života, v den svatého Valentýna o ruku. Právě toho dne ale dostane Auréliina restaurace nečekaně michelinskou hvězdu. Malá restaurace čelí nečekanému náporu hostů. Mladá kuchařka při vší radosti neví, kde jí hlava stojí. O to větší je její zklamání, když se následně zjistí, že existuje ještě další restaurace s názvem Le Temps des Cerises nedaleko Paříže, které to ocenění ve skutečnosti náleží. Když Aurélie zanedlouho s rozzářenýma očima a zrudlými tvářemi vypráví o svém setkání s hvězdným kuchařem Jeanem-Marie Marronnierem, zmocní se Andrého žárlivost…

Aurélie a André jsou šťastný milenecký pár a zdá se, že se jim právě daří i profesně. Na naléhání svého nakladatele uspořádá André s velkým úspěchem autorské čtení. Jeho publikum, především ženské, mu leží u nohou. André si užívá pozornosti, ve skutečnosti ho ale zaměstnává něco úplně jiného. Chtěl by požádat Aurélii, ženu svého života, v den svatého Valentýna o ruku. Právě toho dne ale dostane Auréliina restaurace nečekaně michelinskou hvězdu. Malá restaurace čelí nečekanému náporu hostů. Mladá kuchařka při vší radosti neví, kde jí hlava stojí. O to větší je její zklamání, když se následně zjistí, že existuje ještě další restaurace s názvem Le Temps des Cerises nedaleko Paříže, které to ocenění ve skutečnosti náleží. Když Aurélie zanedlouho s rozzářenýma očima a zrudlými tvářemi vypráví o svém setkání s hvězdným kuchařem Jeanem-Marie Marronnierem, zmocní se Andrého žárlivost…

„Kto miluje, musí dôverovať.“ Čas čerešní je krásny príbeh lásky medzi francúzskou kuchyňou a svetom kníh a literatúry. Krásna Aurélie Bredinová, šéfkuchárka so špeciálnym „Menu d’amour“, a redaktor André Chabanais sú spolu už rok. Blíži sa sviatok svätého Valentína, dokonalý čas požiadať Aurélie o ruku. Lenže prv než sa André rozhýbe, stane sa čosi nečakané: Auréliinej reštaurácii udelia michelinskú hviezdu. Mladá kuchárka je celá bez seba. Až kým nevysvitne, že sa stal omyl. Michelinskú hviezdu v skutočnosti udelili vétheuilskej reštaurácii s rovnakým menom a jej arogantný šéf o tom Aurélie okamžite informuje. Čoskoro sa stretnú aj osobne a Aurélie žasne: jej rivalom je očarujúci, modrooký, šarmantný muž. Úspechmi a ženami rozmaznaný André po prvý raz v živote na vlastnej koži spozná horkú príchuť žiarlivosti… V tomto románe opäť stretávame hrdinky a hrdinov Úsmevu ženy a spolu s nimi prežívame úžasné dobrodružstvá v Paríži a v dedinke Vétheuil (neďaleko Giverny, kde mal Claude Monet kedysi krásnu záhradu so slávnymi nymfami). Román si však nepochybne vychutnáte aj v prípade, že ste Úsmev ženy nečítali – hoci ak vám autorov prvý príbeh unikol, určite si ho budete chcieť prečítať.

„Kto miluje, musí dôverovať.“ Čas čerešní je krásny príbeh lásky medzi francúzskou kuchyňou a svetom kníh a literatúry. Krásna Aurélie Bredinová, šéfkuchárka so špeciálnym „Menu d’amour“, a redaktor André Chabanais sú spolu už rok. Blíži sa sviatok svätého Valentína, dokonalý čas požiadať Aurélie o ruku. Lenže prv než sa André rozhýbe, stane sa čosi nečakané: Auréliinej reštaurácii udelia michelinskú hviezdu. Mladá kuchárka je celá bez seba. Až kým nevysvitne, že sa stal omyl. Michelinskú hviezdu v skutočnosti udelili vétheuilskej reštaurácii s rovnakým menom a jej arogantný šéf o tom Aurélie okamžite informuje. Čoskoro sa stretnú aj osobne a Aurélie žasne: jej rivalom je očarujúci, modrooký, šarmantný muž. Úspechmi a ženami rozmaznaný André po prvý raz v živote na vlastnej koži spozná horkú príchuť žiarlivosti… V tomto románe opäť stretávame hrdinky a hrdinov Úsmevu ženy a spolu s nimi prežívame úžasné dobrodružstvá v Paríži a v dedinke Vétheuil (neďaleko Giverny, kde mal Claude Monet kedysi krásnu záhradu so slávnymi nymfami). Román si však nepochybne vychutnáte aj v prípade, že ste Úsmev ženy nečítali – hoci ak vám autorov prvý príbeh unikol, určite si ho budete chcieť prečítať. O autorovi Nicolas Barreau je autor viacerých veľmi úspešných románov, z ktorých sa v Európe predalo už niekoľko miliónov výtlačkov. Jeho život je spätý s Parížom: tu sa narodil v roku 1980, vyštudoval romanistiku a literatúru na Sorbonne a v tomto krásnom meste aj píše svoje knižky. Po úspešných tituloch Úsmev ženy, Paríž je vždy dobrý nápad a Ľúbostné listy z Montmartre vychádza v slovenčine ďalší z jeho „parížskych“ bestsellerov. Recenzie „Pre romantikov a všetkých, ktorí milujú Paríž...“ (Bild)

Aurélie, a Le Temps des Cerises gyönyörű női séfje és André, a kiadói szerkesztő már egy éve együtt vannak. Közeledik a Valentin-nap – tökéletes időpont a lánykérésre. Mielőtt azonban André „akcióba léphetne", váratlan dolog történik: Aurélie kis étterme Michelin-csillagot kap. A fiatal szakácsnő úszik a boldogságban. Egészen addig, míg kiderül, hogy tévedésről van szó. A Michelin-csillagot valójában egy azonos nevű vétheuil-i étterem kapta, melynek arrogáns sztárséfje, Jean-Marie Marronnier nem is késlekedik erről telefonon gúnyosan felvilágosítani Aurélie-t. Amikor nem sokkal később személyesen is találkoznak, Aurélie elámul: a riválisa egy jóképű, kék szemű, elbűvölő férfi. André, akit addig elkényeztetett a siker és a nők, életében először tapasztalja meg, mi is az a féltékenység...

Aurélie, a Le Temps des Cerises gyönyörű női séfje és André, a kiadói szerkesztő már egy éve együtt vannak. Közeledik a Valentin-nap - tökéletes időpont a lánykérésre. Mielőtt azonban André "akcióba léphetne", váratlan dolog történik: Aurélie kis étterme Michelin-csillagot kap. A fiatal szakácsnő úszik a boldogságban. Egészen addig, míg kiderül, hogy tévedésről van szó. A Michelin-csillagot valójában egy azonos nevű vétheuil-i étterem kapta, melynek arrogáns sztárséfje, Jean-Marie Marronnier nem is késlekedik erről telefonon gúnyosan felvilágosítani Aurélie-t. Amikor nem sokkal később személyesen is találkoznak, Aurélie elámul: a riválisa egy jóképű, kék szemű, elbűvölő férfi. André, akit addig elkényeztetett a siker és a nők, életében először tapasztalja meg, mi is az a féltékenység... "- Mit keres magánál a barátnőm lakáskulcsa? - ordítottam magamból kikelve. - Hé, hé, hé, csak lassan a testtel, főszerkesztő úr! - Két kezét védekező mozdulattal emelte maga elé. - Nem kell átmennie Rambóba! Nem loptam el, rendben? Amikor együtt voltunk Givernyben, Aurélie a kulcsait... Ennél tovább nem jutott. Lendületet vettem, és az öklömmel belepancsoltam gyűlölt riválisom arcába. Marronnier egy pillanatra meglepődött, majd úgy koppant a földön, akár a lehullott gesztenye. - Ezt a kulcsokért, te rohadék! - kiabáltam, miközben a kezemet dörzsöltem."

Aurélie, a Le Temps des Cerises gyönyörű női séfje és André, a kiadói szerkesztő már egy éve együtt vannak. Közeledik a Valentin-nap – tökéletes időpont a lánykérésre. Mielőtt azonban André „akcióba léphetne”, váratlan dolog történik: Aurélie kis étterme Michelin-csillagot kap. A fiatal szakácsnő úszik a boldogságban. Egészen addig, míg kiderül, hogy tévedésről van szó.A Michelin-csillagot valójában egy azonos nevű vétheuil-i étterem kapta, melynek arrogáns sztárséfje, Jean-Marie Marronnier nem is késlekedik erről telefonon gúnyosan felvilágosítani Aurélie-t. Amikor nem sokkal később személyesen is találkoznak, Aurélie elámul: a riválisa egy jóképű, kék szemű, elbűvölő férfi. André, akit addig elkényeztetett a siker és a nők, életében először tapasztalja meg, mi is az a féltékenység…„– Mit keres magánál a barátnőm lakáskulcsa? – ordítottam magamból kikelve.– Hé, hé, hé, csak lassan a testtel, főszerkesztő úr! – Két kezét védekező mozdulattal emelte maga elé. – Nem kell átmennie Rambóba! Nem loptam el, rendben? Amikor együtt voltunk Givernyben, Aurélie a kulcsait…Ennél tovább nem jutott. Lendületet vettem, és az öklömmel belepancsoltam gyűlölt riválisom arcába.Marronnier egy pillanatra meglepődött, majd úgy koppant a földön, akár a lehullott gesztenye.– Ezt a kulcsokért, te rohadék! – kiabáltam, miközben a kezemet dörzsöltem.”

A nő mosolya című kötet előzménye. Amikor az ábrándos természetű irodalom szakos diák, Henri Bredin menthetetlenül beleszeret az életvidám Valérie Castelbe, a lány olyan elérhetetlennek tűnik számára, akár a Hold. Bármire képes lenne azért, hogy meghódítsa a tengerkék szemű teremtést, de a dolog reménytelennek tűnik. Ám egy napon a Szajna parti könyvárusok ládáiban keresgélve Henrinak egy ütött-kopott, vérvörös bőrbe kötött könyvecskén akad meg a szeme: a 16. századi kis kötetben egy szerelmi bájital receptje is szerepel. Vajon hat-e?

Amikor az ábrándos természetű irodalom szakos diák, Henri Bredin menthetetlenül beleszeret az életvidám Valérie Castelbe, a lány olyan elérhetetlennek tűnik számára, akár a Hold. Bármire képes lenne azért, hogy meghódítsa a tengerkék szemű teremtést, de a dolog reménytelennek tűnik. Ám egy napon a Szajna parti könyvárusok ládáiban keresgélve Henrinak egy ütött-kopott, vérvörös bőrbe kötött könyvecskén akad meg a szeme: a 16. századi kis kötetben egy szerelmi bájital receptje is szerepel. Vajon hat-e?  „Azon az éjszakán a Mouffetard utcai lepukkant ház kis, megsárgult tapétájú manzárdlakásába beköltözött a boldogság. Később laktam nagyobb, szebb lakásokban is. Aludtam szélesebb, puhább ágyakban is. De soha nem voltam boldogabb, mint ott, ahol szorosan összeölelkezve feküdtünk a keskeny matracon, hallgattuk a tetőn doboló esőt, és egészen elcsendesedtünk a szerelemtől. Akkor még nem tudtam, hogy az élet még két egymást szerető embernek sem mindig tartogat hosszú időt. Nem tudtam, hogy később nyitok egy éttermet a Saint-Germainben, hogy lesz egy kislányom, aki úgy hasonlít majd az édesanyjára, hogy az már fáj, és akinek egyszer majd elmagyarázom: nem az számít, hány évig él az ember, hanem hogy azalatt mi történik vele."

Julien Azoulay žije spolu so svojím synčekom v Paríži a živí sa písaním romantických komédií. Po smrti milovanej manželky Hélene stráca jeho život zmysel a pomaly, ale isto sa prepadáva do hlbokej depresie. Len proti svojej vôli splní Hélenino posledné želanie. Píše jej na druhý svet listy. 33 ľúbostných listov, za každý rok jej neúplného života jeden, nosí Julien do tajnej schránky na jej hrobe v nádeji, že raz na ne dostane odpoveď. A tá jedného dňa naozaj príde. A s ňou i hádanka: kto mu posiela tajuplné odkazy a symbolické predmety, ktoré vnášajú do jeho navonok prázdneho života novú nádej a dokonca aj lásku?

„Igazán remélem, gyermekem, hogy egy nap majd találsz egy olyan embert, akivel a magasba szállsz..."  A 25 éves Nelly retteg a repüléstől, hisz a jelekben, és nem az a típus, aki egyszer csak kiveszi minden megtakarított pénzét a bankból, vásárol magának egy méregdrága piros táskát, majd egy hideg januári reggelen hanyatt-homlok otthagyja Párizst, és Velencébe utazik. De olykor történnek dolgok, melyek felborítják az ember életét. Például egy fájdalmas szerelmi csalódás vagy egy régi könyvben olvasott, talányos mondat. Néha el kell veszítenünk a talajt a lábunk alól ahhoz, hogy a hetedik mennyországba jussunk...  „Nelly a régi gránátgyűrűt nézte, melynek kövei szelíden ragyogtak rá a lámpák fényében. Mind ez idáig fogalma sem volt róla, mit visel az ujján. Most már az is világos volt, miért csillogott mindig olyan furcsán az idős hölgy szeme, valahányszor Olaszországról beszélt. Ez persze új megvilágításba helyezte a gyűrűt, a belegravírozott üzenettel.  És a kis kávézó, amelyet Nelly kezdettől fogva olyan furcsán meghittnek érzett, mágikus hellyé változott, ahol éppen egy kisebb csoda történt. A könyv lapjai között, amely még mindig az asztalon hevert, Nelly kizökkent az időből és megtalálta a nagyanyját.  Tehát a könyv az ajánlással, amelyet Párizsban talált, a nagyanyjáé volt. Ez viszont itt, az asztalon alighanem a boldogtalan fiatalemberé lehetett. De az istenért, hogy került a kávézó polcára?"

„Ha becsukódik a boldogság kapuja, kinyílik helyette egy másik." Amikor felesége, Hélene alig harminchárom évesen meghal, Julien Azoulay-t mélyen lesújtja a gyász. A romantikus vígjátékok szerzője és egy kisfiú, Arthur édesapja úgy érzi, kegyetlenül elbánt vele a sors. Kelletlenül teljesíti a Montmartre-i temetőben nyugvó felesége utolsó kívánságát: írjon neki 33 levelet. A kézzel írt leveleket sorra elhelyezi Hélene sírkövének titkos rekeszében, egy nap azonban mindegyik eltűnik, s a helyükön Julien különös dolgokat talál: egy kőszívet, egy Prévert-verset, két mozijegyet az Orfeusz című filmre. Mit jelentsen mindez? Julien a rejtély nyomába ered...

Rosalie egy kis levelezőlapbolt tulajdonosa a párizsi Saint Germainben. Imád rajzolni, és kedvenc színe a kék. Amikor a híres gyermekkönyvíró éppen őt kéri fel, hogy illusztrálja A kék tigris című, új mesekönyvét, Rosalie repes az örömtől. Nem sokkal később egy izgatott New York-i irodalomprofesszor ront be az üzletbe, és magából kikelve plágiummal vádolja meg a könyv szerzőjét. Rosalie felháborodottan utasítja vissza a képtelen vádat. De ahogy múlik az idő, sejteni kezdi, hogy ez a mese valami titkot rejt.

Pre romantikov a všetkých, ktorí milujú Paríž... Aurélie je mladá majiteľka parížskej reštaurácie a je nešťastná: z ni čoho nič ju opustil priateľ. Blúdi Parížom a v malom kníhkupectve objaví román, ktorého prvé vety presne opisujú nielen jej reštauráciu, ale dokonca aj ju samu. Aurélie, očarená knihou, ktorá jej pomohla prekonať smútok z rozchodu, si vezme do hlavy, že musí stretnúť autora a zistiť, odkiaľ ju pozná. Lenže spisovateľ, anglický džentlmen, je čudák a samotár, ako sa Aurélie dozvie od jeho francúzskeho redaktora. Dostať sa k nemu bude, zdá sa, nemožné. Ale Aurélie je ctižiadostivá žena... Ak sa chystáte navštíviť Paríž, nezabudnite si pribaliť tento román. Zavedie vás na miesta, o ktorých sa nedočítate v turistických sprievodcoch. Ak sa vydáte po stopách Aurélie, objavíte Paríž, ako ho vidia jeho obyvateľky. Je romantický a autentický. A na svoje si prídu aj fanúšikovia francúzskej kuchyne.