József Békési

Ez a mérvadó lovaglási kézikönyv a világszerte elismert Brit Lovastársasággal együttműködésben jelent meg. A könyv szakértő útmutatást nyújt a lovaglás minden részletével kapcsolatban, a lovasiskola kiválasztásától kezdve az ugratás alapjain át a lovastúrákra való felkészülésig. Az olvasó megtudhatja, mit kell tennie, ha valami rosszul alakul, és megismerheti képességei fejlesztésének és csiszolásának lehetséges módszereit. A kiváló minőségű színes fényképekkel illusztrált kézikönyv felbecsülhetetlen értékű segédeszköz minden lovas és lószerető ember számára, korra és tapasztalatra való tekintet nélkül.

Róma alapításának 1127. évében az egykori világbirodalom két részre szakadva próbálja útját állni a határait ostromló barbár népeknek. Balambér hun nagykirály Theodosius kelet-, és Gratianus nyugatrómai császár viszályát kihasználva egyre nyugatabbra tolja a Hun Birodalom határait. Miközben seregei a Duna-Tisza közén megvetve lábukat Pannónia végső meghódítására készülnek, messze, a Volga partján Tas, a magori tudók tanítványa hozzásegít egy kovácsot szerelme beteljesüléséhez... de segítségének ára van: magának kéri a kovács majdan megszülető hetedik gyermekét. Fonyódi Tibor történelmi regénytrilógiájának első kötetében Torda, a táltos élettörténetén keresztül az európai történelem talán legvéresebb évszázadának eseményeit mutatja be. A fordulatokban gazdag, lebilincselő, egyedi hangvételű regényben a magyar őshagyomány legszebb elemei és a történelmi tények ötvözése révén nyerhet betekintést az olvasó a Hun Birodalom fénykorába és legnagyobb királya, Atilla életébe.

Az Úr ezerháromszáznegyvenedik esztendejében, az idős Anjou Károly Róbert király uralkodásának őszén a Magyar Királyság erős, szilárd állam. Az uralkodó hosszas küzdelmek után megerősítette a központi hatalmat, felszámolta a főnemesi "kiskirályok" uralmát, és a felvirágzás útjára vezette az országot. Zétényfi András, az ifjú kőfaragó és kőművesmester a királyné egyik kegyencének zaklatásai miatt kénytelen elhagyni szülőhelye várát és biztos megélhetését. A Zemplén és a Bükk környékén vándorolva előbb a szentléleki kolostor pálos szerzeteseivel ismerkedik meg, majd az upponyi Dede-vár megerősítésénél kap munkát, ám hamarosan innen is mennie kell. Perényi Bulcsú, Szád-vár ura, az ifjú kisnemes leghőbb vágya, hogy a király lovagjává váljon, és miközben szerény birtokait igazgatja, izgatottan készül a hamarosan megrendezésre kerülő vitézi tornára és a trónörökös, Lajos herceg váratlanul bejelentett vadászatára. Mindeközben húga, a szép Villő sorra utasítja el nemesi kérőit, bírva betegeskedő édesanyjuk ígéretét, hogy maga választhatja meg jövendőbelijét. Bebek László, Csorba-kő ura súlyos adóságokkal küzd, és végső kétségbeesésében a Rudabányáról a királyi kincstárba útnak indított ezüstrudakra veti szemét. És mindeközben a sűrű erdők mélyén ott rejtőzik egy könyörtelen haramia, aki csak ura parancsára vár, hogy beteljesítse annak a gyermek trónörökösök életére törő Zách Felicián és családja kivégzése miatt forralt bosszúját... Bónizs Róbert regénye kiterjedt kutatómunkán alapuló, rendkívül olvasmányos és hangulatos tükre a XIV. századi Magyar Királyság életének. A puszta történelmi tényeken túl élethű képet fest a vidéki nemesség és köznép életéről, szokásairól, hétköznapjairól és ünnepeiről, szerelmeiről és halálos harcairól.

Kárpáthia keleti határain legyőzhetetlennek tűnő idegen sereg tűnik fel, hogy egymás után elpusztítsa a középkori szintre süllyedt királyságokat. A messze délen, Adrion partvidékén élő népek azonban még mit sem sejtenek a közelgő veszedelemről. Mindenki Cresson szigetkirályának küszöbönálló menyegzőjére készül, melyet az uralkodó soha nem látott pompával kíván megünnepelni. Hogy elkápráztassa alattvalóit, sok ezer halálra ítélt rabszolgát kényszerít afféle gigantikus gladiátorjátékban való részvételre. Szerencsétleneknek egy tengeri ütközetet kell megvívniuk Cresson partjainál - olyan ütközetet, melyet bizonyosan nem él túl senki. A pusztulásra szánt foglyok közt hamar feltűnést kelt egy nomád harcos, Kán Morgare, akinek eszében sincs a környék csőcselékét szórakoztatni. A tengeri gladiátorjátékból így hamarosan valódi, vérre menő ütközet lesz, melynek végső célját csak kevesen ismerik. Bán Mór kalandos Kárpáthia-sorozatának talán legizgalmasabb fejezeteit az Adrion-történetek alkotják. A szigetkirály kincse és A Romok Úrnője két sodró lendületű, nagyszerű regény varázslatos helyszínekkel és feledhetetlen karakterekkel.

Az Úr ezerháromszáznegyvenedik esztendejében, az idős Anjou Károly Róbert király uralkodásának őszén a Magyar Királyság erős, szilárd állam. Az uralkodó hosszas küzdelmek után megerősítette a központi hatalmat, felszámolta a főnemesi "kiskirályok" uralmát, és a felvirágzás útjára vezette az országot. Zétényfi András, az ifjú kőfaragó és kőművesmester a királyné egyik kegyencének zaklatásai miatt kénytelen elhagyni szülőhelye várát és biztos megélhetését. A Zemplén és a Bükk környékén vándorolva előbb a szentléleki kolostor pálos szerzeteseivel ismerkedik meg, majd az upponyi Dede-vár megerősítésénél kap munkát, ám hamarosan innen is mennie kell. Perényi Bulcsú, Szád-vár ura, az ifjú kisnemes leghőbb vágya, hogy a király lovagjává váljon, és miközben szerény birtokait igazgatja, izgatottan készül a hamarosan megrendezésre kerülő vitézi tornára és a trónörökös, Lajos herceg váratlanul bejelentett vadászatára. Mindeközben húga, a szép Villő sorra utasítja el nemesi kérőit, bírva betegeskedő édesanyjuk ígéretét, hogy maga választhatja meg jövendőbelijét. Bebek László, Csorba-kő ura súlyos adóságokkal küzd, és végső kétségbeesésében a Rudabányáról a királyi kincstárba útnak indított ezüstrudakra veti szemét. És mindeközben a sűrű erdők mélyén ott rejtőzik egy könyörtelen haramia, aki csak ura parancsára vár, hogy beteljesítse annak a gyermek trónörökösök életére törő Zách Felicián és családja kivégzése miatt forralt bosszúját... Bónizs Róbert regénye kiterjedt kutatómunkán alapuló, rendkívül olvasmányos és hangulatos tükre a XIV. századi Magyar Királyság életének. A puszta történelmi tényeken túl élethű képet fest a vidéki nemesség és köznép életéről, szokásairól, hétköznapjairól és ünnepeiről, szerelmeiről és halálos harcairól.