Béla Hamvas strana 2 z 4

Az életműsorozat 33. kötete Hamvas Béla 1945-50 között írt esszéit tartalmazza. Az írások több mint fele most jelenik meg először nyomtatásban.

"Tegnap Szentendrén, délben fél 1-kor, befejeztem azt a munkámat, amit még szabadságom alatt kezdtem... Nagy lépést tettem most. Majd meglátod, ha a kis művet elküldöm. Címe: Unicornus" - számol be írásáról Hamvas Béla 1948. szeptember 28-án barátjához intézett levelében. A mű, amely 110 gépelt lap terjedelemben, Hamvas Béla kézírásos javításaival és oldalszámozásával maradt fenn hagyatékában, mintegy három hónap alatt készült el, többek között olyan, szintén készülő művek társaságában, mint a Regényelméleti fragmentum, vagy a Karneval. A kezdetben "Unicornus" vagy a múzsai beavatás könyve címen megjelölt tervezetbe - a kéziratos jegyzetek tanúsága szerint - Hamvas Béla néhány, már korábban felvázolt munkatervének anyagát is beillesztette. E tekintetben talán az egyik legfontosabb az Ez vagy te (Részben profán, részben hieratikus értekezés) munkacímen kidolgozott feljegyzései voltak, amelyeknek "muzikálisan megkomponált" átdolgozása később az Unicornus végleges szövegének második, Feljegyzések című szakasza alá rendeződött. A mű gépiratában eredetileg szereplő három fejezetcím (Beszélgetések - Feljegyzések - Epilegomena) közül jóllehet Hamvas Béla az utólagos javítások során a második szakasz címét törölte, azonban az Epilegomena fejezetének szövegében az erre történő utalások változatlanul megmaradtak. A jelen kiadásban a sajátos szóhasználatot és központozást figyelembe véve az eredeti gépirat Hamvas Béla által javított és véglegesített szövegét követtük.

Az irodalomtörténet által gyakran a XX. századi magyar - és bátran mondhatjuk: európai - irodalom egyik legfontosabb regényének is nevezett Karneval Hamvas Béla legfontosabb és legnagyobb szabású műveinek egyike, a "tízezer bőrű tűzgyermek", vagyis a Lélek átvalósulásának története, "sorskatalógus", avagy - miként Hamvas mondja - a "nagy tükör, amelyben önmagam teljességét megnézem és lemérem a derű és a humor jegyében. Teljes önlátomás, világ-, sors-, életlátomás, és teljes felszámolás." Ez a karnevál tehát utazás lényünk középpontja felé, s mint ilyen, a mítosz, mese és az eposz hagyományos toposzait eleveníti föl a hajóra szállás, vándorlás, pokoljárás képeiben. Nemcsak az eposz elevenedik meg ezekben az alakzatokban, hanem a különböző regénytípusok szerkezeti-kompozíciós váza, struktúrája is: a Karneval megidézi például a hagyományos családregény, a fejlődésregény és a detektívregény cselekményszövését, ugyanakkor ez a besorolás, meghatározási kísérlet sem meríti ki e szöveg maximális körülírhatóságát. A Karneval szövevényes regényvilága, fugato-története olyan mondattal kezdődik, aminek hiányzik az eleje, utolsó mondata pedig félbemaradt. Vagyis időtlen, le nem záruló beszélgetés ez, amely a szétszóródás helyett jelenlétet és találkozást hozó személyes szót remél. A Karneval mind a nyelvhez, mind a mítoszhoz való viszonyulása tekintetében a James Joyce utáni regényírás jelentős állomása. Humoros és szellemes, váratlan fordulatokban gazdag, ugyanakkor mély és elgondolkodtató, önvizsgálatra ösztönző. A regény világa, minden felhőtlennek tűnő könnyedsége ellenére többszörösen összetett (társadalomrajz, groteszk paródia, szimbolikus jelentésréteg) - a különböző rétegek között azonban tökéletes egyensúlyt és megfelelést találunk. A mű alapmotívuma és egyben legfontosabb szála az önkeresés. Ezzel pedig a Karneval még egy lényeges funkciót lát el: segít eligazodni a létezés zűrzavarában. Értelmet ad mindazoknak a dolgoknak, amelyek a világban történnek - mindannyiunkkal. A regény befejezése óta (1950) eltelt mintegy hetven év alatt egyszer sem kapta meg azt a rangjához méltó lehetőséget, hogy a Hamvas Béla által megálmodott egykötetes, klasszikus formában jelenhessen meg. Kiadónk ezt a több mint fél évszázados hiányt szeretné most pótolni. A könyv két különböző borítóval készült. Konkrét borítóra nem áll módunkban rendelést elfogadni. A különböző borítók véletlenszerűen kerülnek a rendelésekbe.

Hénok apokalipszise egy Kr. e. II. század elején keletkezett, nem kanonizált írás, amely csak görög és etióp változatban maradt fenn. Közvetlenül kapcsolódik a Bibliához, a Mózes I. könyvének 6. részében leírtakhoz. A mű beszámol arról, hogy Isten teremtményei, a Felvigyázók leszállnak a földre, megkívánják az emberek lányait, és gyermekeket nemzenek velük, majd az asszonyokat titkos tudásra tanítják. Ezután elszaporodik a bűn és a gonoszság, így az Úr elhatározza, hogy özönvízzel pusztítja el a földi életet. Hénok személyesen jár Istennél, hogy a bukott angyalok érdekében szóljon, ám az Úr nem tesz le a büntetésről. Angyalai segítségével megmutatja Hénoknak a túlvilágot, kik hogyan fognak bűnhődni vagy felmagasztosulni az utolsó ítéletkor, és látni engedi neki az Ember Fiát. Az ítélet beteljesedik, ami után egyedül a feddhetetlen Noé menekül meg. A mű Hamvas Béla fordításában és előszavával kerül az olvasók kezébe.

Különös és nehéz feladat áttekinteni egy életművet abból a szempontból, hogy az író miként vélekedik a nőkről, a női eszményképről, a szerelemről és hogyan ír róluk. Ugyanakkor mégis izgalmas kihívás, hiszen nem lehet nem észrevenni, hogy a nők lépten-nyomon felbukkannak Hamvas írásaiban. Hol metafizikai magasságokba emeli a női nemet, hol csábító, szánalmas és egyszerre titokzatos érzéki lényekként mutatja be őket. Kötetünkben Hamvas Béla e témakörből származó írásaiból és második felesége, szellemi társa, Kemény Katalin, kettejük kapcsolatára vonatkozó írásaiból válogattunk. A könyv érdekessége, hogy egyes Hamvas és Kemény Katalin szövegeket QR-kód segítségével meg is hallgathatja az olvasó, Fekete Ernő és Fullajtár Andrea színművészek tolmácsolásában. A kötet mellékleteként pedig elolvashatják Kemény Katalin átfogó tanulmányát is, amelyet férje, Hamvas Béla munkásságáról írt 1977-ben, Élet és életmű címmel. A Szépség istennői című válogatásunkban Hamvas Béla a nőkről, a női nemről, a női eszményről és a szerelemről írott gondolataiból nyújtunk széleskörű válogatást, valamint feleségével, Kemény Katalinnal való kapcsolatának egyes dokumentumai és Kemény Katalin Hamvasról írott nagyívű tanulmánya (Élet és életmű) is szerepelnek a könyvben. QR-kód formájában színészek tolmácsolásában hallgathatunk részleteket a hamvasi és a Kemény Katalin által írott esszékből, versekből, levelekből.

Kratšie filozofické texty maďarského spisovateľa a filozofa. V humorom okorenených reflexiách sa zameriava na rôzne duchovné, spoločenské a estetické témy. Uvažuje o priateľstve, o význame klauna v umeleckých dielach, ale aj o poetike Williama Wordswortha či významných sakrálnych dielach ľudstva ako je napríklad Stonehenge. Titulný, najrozsiahlejší text možno považovať za akýsi autoportrét či prierez životnou i spirituálnou múdrosťou (a skúsenosťou) tohto na dlhé roky umlčaného autora.

Filosofie vína, tato "modlitební knížka pro ateisty" je apologií vzácných, slavnostních chvil života, jakými jsou uvolnění, hry a bezstarostný jas. Je to svět dionýsovského, středozemního opojení, napůl bdělé a napůl snové meditace v srpnovém odpoledni pod ořechem...

A magyar Hyperion 1936-ban keletkezett első, mindeddig kiadatlan változata Hamvas Béla első alkotói korszakának egyik legjelentősebb szépirodalmi írása. A levélregény formájában megfogalmazott költői ihletésű és szépségű műve mintegy foglalata annak a világos, szenvedélyes és magával ragadó "aranykori" látásmódnak, amely Hamvas egész életművének összetéveszthetetlen alaphangját és sajátos izzását adja. A magyar Hyperion 55 fiktív levélből áll, címzés nélkül, mégis minden mondata közvetlen és sürgető megszólítás. Hamvas itt a közfigyelemtől elhagyatva, egyszerre keserűségében és mégis idilli nyugalmából fogalmazza meg gondolatait.