Elek Benedek strana 8 z 10

"A világ teremtése után gyönyörű szép tündérkisasszony szállott le a Firtos hegy tetejére. Vele szállt le sok-sok tündérleány, s elhatározták, hogy várat építenek. A tündér-királykisasszonynak Firtos volt a neve. De volt még egy gonosz leánytestvére, Tartod nevű: irigykedett Firtosra, merthogy az sokkal szebb volt, mint ő. -Hiába fáradtok, én még ma éjfélig sokkal szebb várt építek. Mégpedig a te várad fundamentumkövére építem, akár tetszik neked, Firtos, akár nem - mondta Tartod. Nevetett Firtos ezen a beszéden, nevettek a tündérek is, és aztán serényen munkának láttak. Tartod pedig hazament a Tartod nevű hegyre, s csak azt várta, hogy elkészüljenek; nosza, átrepült tündéreivel a Firtos hegyre, kifeszítették a vár fundamentumkövét, kifúrták, vasrúdra húzták, s úgy repültek vele Tartod hegye felé. Ám amikor éppen Korond fölé érkeztek, a kakasok éjfélt kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett Korond vizébe. Most is ott van. Amikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is. Híre-pora sem maradt." A kötetben többek közt az alábbi mesék olvashatók: A grófkisasszony; Péter és Jancsi; A dicsekedők; Az árvák pénze; A macska meg az egér; A nagyot mondó legény; A három kívánság; A főtt borsó; Toldi Miklós; A kolozsvári bíró; A ló meg az egér; A lompos medve; Az ördög hídja; Fadöntő; A nyulak pásztora; A bíró leánya; Rókáné meg a rák; Kié a bunda?; A bolondok; Pipe kisasszony; A mezei egér; Az egerecske; A tülökvár; A tordai hasadék.

"A világ teremtése után gyönyörű szép tündérkisasszony szállott le a Firtos hegy tetejére. Vele szállt le sok-sok tündérleány, s elhatározták, hogy várat építenek. A tündér-királykisasszonynak Firtos volt a neve. De volt még egy gonosz leánytestvére, Tartod nevű: irigykedett Firtosra, merthogy az sokkal szebb volt, mint ő. -Hiába fáradtok, én még ma éjfélig sokkal szebb várt építek. Mégpedig a te várad fundamentumkövére építem, akár tetszik neked, Firtos, akár nem - mondta Tartod. Nevetett Firtos ezen a beszéden, nevettek a tündérek is, és aztán serényen munkának láttak. Tartod pedig hazament a Tartod nevű hegyre, s csak azt várta, hogy elkészüljenek; nosza, átrepült tündéreivel a Firtos hegyre, kifeszítették a vár fundamentumkövét, kifúrták, vasrúdra húzták, s úgy repültek vele Tartod hegye felé. Ám amikor éppen Korond fölé érkeztek, a kakasok éjfélt kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett Korond vizébe. Most is ott van. Amikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is. Híre-pora sem maradt." A kötetben többek közt az alábbi mesék olvashatók: A grófkisasszony; Péter és Jancsi; A dicsekedők; Az árvák pénze; A macska meg az egér; A nagyot mondó legény; A három kívánság; A főtt borsó; Toldi Miklós; A kolozsvári bíró; A ló meg az egér; A lompos medve; Az ördög hídja; Fadöntő; A nyulak pásztora; A bíró leánya; Rókáné meg a rák; Kié a bunda?; A bolondok; Pipe kisasszony; A mezei egér; Az egerecske; A tülökvár; A tordai hasadék.

Volt egyszer egy szegény ember, s annak három fia. Ennek a szegény embernek az egész gazdagsága egy bika volt, s mikor meghalt, egyebet sem hagyott három fiára... a három fiút majd fölvetette a gond, hogy mármost hogy osztoznak meg a bikán. A(z) Bolond Istók (Könyv) szerzője Benedek Elek.

Volt egyszer egy szegény ember, s annak három fia. Ennek a szegény embernek az egész gazdagsága egy bika volt, s mikor meghalt, egyebet sem hagyott három fiára... a három fiút majd fölvetette a gond, hogy mármost hogy osztoznak meg a bikán. A(z) Bolond Istók (Könyv) szerzője Benedek Elek.

Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több... Eleget mondta nekik, menjenek szolgálatba, de egyik restebb volt a másiknál, mind az apjára tátotta a száját...

Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több... Eleget mondta nekik, menjenek szolgálatba, de egyik restebb volt a másiknál, mind az apjára tátotta a száját...

A kötet tartalma: - A csodaszarvas - Az égig érő fa - Szép Cerceruska - A fekete havas - Erős János - Szép Palkó - A vitéz szőcs A(z) A csodaszarvas (Könyv) szerzője Benedek Elek.

"Ahogy a király megérkezett a palotájába, első dolga volt, hogy elővegye Jankót, s mondja neki: - Na, Jankó fiam, hadd hallom az álmodat! - Felséges királyom - mondá Jankó -, életem-halálom kezedbe ajánlom, nem mondhatom el az álmomat senkinek a világon. Fenyegette a király mindenféleképpen, hogy így felakasztatja, hogy úgy kerékbe töreti, meg amúgy lófarkára kötteti, de mind hiábavaló volt: Jankó nem mondta el az álmot. Megharagudék a király erősen, s mondta: - Na, megállj, Jankó, nem akasztatlak fel, kerékbe sem töretlek, lófarkára sem köttetlek, rettentőbb halált szántam én neked. Egyben behívatott két katonát, s parancsolta, hogy vigyék Jankót a palota legmagasabb tornyára, falazzák be a toronynak ajtaját-ablakát, hogy vesszen ott éhen-szomjan ez a makacs legény."

Réges-régen az oroszlán a vaddisznóval meg a farkassal barátságot kötött, s a három jó barát együtt indult szerencsét próbálni. Amerre csak elhaladtak, jaj volt mindenféle oktalan állatnak. S mert maguknál erősebbre sehol sem akadtak, roppant mód elbizakodtak...

Volt egyszer egy szegény ember, s annak egy leánya. Ez a leány olyan szép volt, hogy messze földről csodájára jártak. A szépségéért el is nevezték Világszép Ilonkának…

"A nagy mesemondó", Benedek Elek generációkon át öröklődő meséiből készült válogatás összesen harminchat mesét tartalmaz, mely híven tükrözi a nép ügyességét, jó kedélyét, s mindezt Benedek Elek a maga eleven és tréfás elbeszélő modorában közvetíti a gyermekolvasók számára.

A Scolar Kiadó különleges mesesorozattal tiszteleg a "mesemondók mesemondója" előtt. A sorozatban Elek apó leghíresebb válogatását, a világ legszebb meséit összegyűjtő Csodalámpa négy kötetét: az Arany, Ezüst, Kék és Piros mesekönyvet adjuk ki; 2011 karácsonyára jelenik meg a Kék mesekönyv. Az összességében 37 nép 120 meséjét tartalmazó Csodalámpa négy kötetét egykoron az Athenaeum Kiadó jelentette meg: a Kék mesekönyvet 1911-ben, a Piros mesekönyvet 1912-ben, az Arany mesekönyvet 1913-ban és az Ezüst mesekönyvet 1914-ben. A kötetek sikere azóta is töretlen, és az első megjelenésük óta számtalanszor szereztek már örömet a kis mesehallgatóknak, olvasóknak.

Az illusztrált kiadvány megidézi a nagy mesemondó, Benedek Elek alakját, meséinek ízes nyelvezetét, eredeti stílusát. A könyv lapjain nemcsak a jól ismert népmesehősökkel, a szépséges királykisasszonnyal, a vasorrú bábával vagy a griffmadárral találk ozhatunk, de megismerhetjük a székely népmesék világának szereplőit is: a huncut kecskét, a kővé vált királyt, a gazdáját éhhaláltól megmentő kiskakast, a csodafarkast és a szegény ember teheneire szemet vető varjak királyát. Az utazást Benedek Elek meséinek varázslatos világába Bányai Éva illusztrációi teszik emlékezetessé.

Benedek Elek meglepően modern meséje egy csúnya királyfiról, akit először kikosaraz a szép királykisasszony. Ám a királyfi furfangos módon, álruhát öltve, mégis elnyeri a királykisasszony kezét.

Megáll a koldusasszony a bölcsek előtt, s mondja - Olyan nevet akarnak adni a királyfinak, amilyen nincs több a világon? No, bizony kár azon törni a fejüket. A királynak egyetlenegy fia van, akkor annak Többsincs az illendő neve. Összenézte k a bölcsek, elmosolyodnak, hajtogatják a fejüket, s mondják: - Ez bizony jó név. Mondja a király is: - Szívem szerint szóltál, te koldusasszony, legyen a fiam neve Többsincs. Annyi aranyat s ezüstöt adott nagy örömében a koldusassz onynak, hogy holtig urasan élhetett belőle. Így kapta nevét a hős királyfi, aki a többi mese ifjaival együtt bátran megküzd ezer veszéllyel és bebizonyítja, hogy érdemes nevére.

"Fekete-tengernek a hetvenhetedik szigetjében vagyon három nádszál, a középsőben van a világszép királykisasszony, a két szélsőben a két szobaleánya. De ezen a szigeten olyan nagy sötétség van, hogy a kardodat felakaszthatod rája. Aztán, ha odatalálsz is, egy vén boszorkány őrzi a házat..." Ezt a világszép királykisasszonyt szerzi meg a királyfi, az a királyfi, aki az Óperenciás-tengeren is túl, de még az üveghegyeken is egy sánta arasszal túl élt hajdanában, amikor az öreganyám öreganyja sem élt már. Benedek Elek dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot, és örökbecsű darabjai a magyar kultúrának. Benedek Elek meséjét az alábbi művészek előadásában hallhatjuk: Barbinek Péter, Beregi Péter, Csuja Imre, Dengyel Iván, Dévai Balázs, Egri Márta, Forgács Gábor, Galbenisz Tomasz, Görög László, Gyabronka József, Harkányi Endre, Harsányi Gábor, Kálid Artúr, Kiss Erika, Kocsis Mariann, Laklóth Aladár, Pálos Zsuzsa, Paudits Béla, Reviczky Gábor, Rosta Sándor, Szacsvay László, Széles Tamás, Tahi Tóth László, Törtei Tünde, Újréti László, Vándor Éva, Várkonyi András, Viczián Ottó. Teljes idő: 712 perc.