Elek Benedek strana 2 z 10

Benedek Elek saját meséi.

Árpád fejedelem alkaja a történeti és mondai hagyomány tükrében.

Történelmünk kiválóságainak rövid portréja 48-as szellemben.

Népdalainknak és népballadáinknak hatalmas, szinte teljes gyűjteménye Benedek Elek összeállításában.

Kis válogatás a világirodalom meséiből. Benedek Elek igen tág körből válogat, a keleti nmeséktől az izlandi mesékig.

A tatárjárás idejének történelti anyagát a nép szenvedéseinek tükrében mutatja be.

Néphagyományunk és történetírásunk legendás alakja elsődlegesen Arany trilógiája alapján jelenik meg a szerző remek előadásában.

Bátor hercegek, világszép szultánkisasszonyok, táltos fiúk, tűzokádó sárkányok és bűvös állatok kelnek életre Benedek Elek szavára e gyönyörű mesekönyv lapjain, s igazi klasszikus mesevilágba repítenek bennünket. Van itt többek közt spanyol, indiai, arab, zsidó, török, izlandi, japán, cseh, szerb és magyar mese is, hiszen Elek apó messze földön híres, négykötetes Csodalámpa sorozatának (Arany, Ezüst, Kék, Piros mesekönyv) legcsillogóbb gyöngyszemeit gyűjtöttük össze. Kezdődjék hát a mese: "Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, az üveghegyeken innét, volt egyszer egy..."

A Magyar Mese- és Mondavilág kötetei sok ezer példányban forognak a magyar ifjúság és a nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a magyar nép meseköltése közkinccsé váljék, máris teljesült. Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat. Benedek Elek

Benedek Elek ebben a könyvben összefoglalja a magyr történelmet és bemutatja a magyarok életét a 19-ik század végén.

Fekete-tengernek a hetvenhetedik szigetjében vagyon három nádszál, a középsőben van a világszép királykisasszony, a két szélsőben a két szobaleánya. De ezen a a szigeten olyan nagy sötétség van, hogy a kardodat felakaszthatod rája. Aztán ha odatalálsz is, egy vén boszorkány őrzi a házat…" Ezt a világszép királykisasszonyt szerzi meg a királyfi, azt a királyfi, aki a Óperenciás-tengeren is túl, de még az Üveghegyen is egy sánta arasszal túl élt hajdanában, amikor az öreganyám öreganyja sem élt már. Benedek Elek első között gyűjtögette és dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találélkonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot, és örökbecsű darabjai a magyar kultúrának.

„Megáll a koldusasszony a bölcsek előtt, s mondja: -Olyan nevet akarnak adni a királyfinak, amilyen nincs több a világon? No, bizony kár azon törni a fejüket. A királynak egyetlenegy fia van, akkor annak Többsincs az illendő neve. Összenéztek a bölcsek, elmosolyodnak, hajtogatják a fejüket, s mondják: -Ez bizony jó név. Mondja a király is: -Szívem szerint szóltál, te koldusasszony, legyen a fiam neve Többsincs. Annyi aranyat s ezüstöt adott nagy örömében a koldusasszonynak, hogy holtig urasan élhetett belőle.” Így kapta nevét a hős királyfi, aki a többi mese ifjaival együtt bátran megküzd ezer veszéllyel és bebizonyítja, hogy érdemes nevére.

Ezt írja Benedek Elek: "Bokrétát ?kötöttem a székely népballada-költészet legszebb virágaiból és szeretettel nyújtom át nektek, magyar testvérek… Lássátok, milyen gazdaglelkű nép ez s a világ minden népe közül a legszomorúbb.. Vidámsága fölött is ott borong az egetverő zord hegyek közé szorult, életét, földjét, házát védő székelység mélabúja." 

A Magyar Mese- és Mondavilág kötetei sok ezer példányban forognak a magyar ifjúság és a nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a magyar nép meseköltése közkinccsé váljék, máris teljesült. Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat. Benedek Elek

Benedek Elek az elsők között gyűjtötte és dolgozta fel a magyar mesekincs színét-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúbizonyságot, a magyar kultúra örökbecsű darabjai. “Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsik gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok" – írta Benedek Elek, a székely író, mesemondó. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek falun és városban, élnek a könyvekben, és ma is terjednek élőszó útján is. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, tündérek, szegényemberek, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a csodás, felejthetetlen világot.

Benedek Elek Petőfi életrajza. - Pályája kezdetén Petőfit az irigyei azzal akarták lefokozni, hogy népköltőnek minősítették. Petőfi büszke volt e lekicsinylő minősítésre, mint ahogy büszke volt népi eredetére... De talán maga sem gondolta, hogy több, mint hetvenesztendővel e végtelen Mindenségbe tünése után, lekicsinylett népdalaival aratja a legnagyobb sikereket.