Elek Benedek strana 3 z 10

Ezt írja Benedek Elek: "Bokrétát ?kötöttem a székely népballada-költészet legszebb virágaiból és szeretettel nyújtom át nektek, magyar testvérek… Lássátok, milyen gazdaglelkű nép ez s a világ minden népe közül a legszomorúbb.. Vidámsága fölött is ott borong az egetverő zord hegyek közé szorult, életét, földjét, házát védő székelység mélabúja." 

A Magyar Mese- és Mondavilág kötetei sok ezer példányban forognak a magyar ifjúság és a nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a magyar nép meseköltése közkinccsé váljék, máris teljesült. Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat. Benedek Elek

Benedek Elek az elsők között gyűjtötte és dolgozta fel a magyar mesekincs színét-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúbizonyságot, a magyar kultúra örökbecsű darabjai. “Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsik gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok" – írta Benedek Elek, a székely író, mesemondó. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek falun és városban, élnek a könyvekben, és ma is terjednek élőszó útján is. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, tündérek, szegényemberek, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a csodás, felejthetetlen világot.

Benedek Elek Petőfi életrajza. - Pályája kezdetén Petőfit az irigyei azzal akarták lefokozni, hogy népköltőnek minősítették. Petőfi büszke volt e lekicsinylő minősítésre, mint ahogy büszke volt népi eredetére... De talán maga sem gondolta, hogy több, mint hetvenesztendővel e végtelen Mindenségbe tünése után, lekicsinylett népdalaival aratja a legnagyobb sikereket.

A nagy mesemondó Benedek Elek ismét szűkebb pátriájának, Erdélyországnak a kultúrkincséből válogat. Mondák-e vagy mesék ezek? Elek apó ajkain a mondák mesékké színesednek. Rövid történetek ezek, melyek meseként és a magyar mondakincs részeként felnőttnek-gyermeknek egyaránt élményt hoznak.  Ajánljuk napi meseadagként is, hiszen a történetek rövidek, néhány perces meseként is szórakoztatók, lefekvés előtt beragyogva a gyermek estéjét, fölgyújtva fantáziáját

A félelmetes erejű vitéz dicső tetteiről szóló történet évszázadokon keresztül hagyományozódott apáról fiúra, vagy énekmondók sora vitte hírét Lajos király hű alattvalójának. Az igazáért, szerelméért, hazájáért lovagi becsülettel küzdő Toldi Miklós alakja Ilosvayt, majd Arany Jánost ihlette meg. Benedek Elek a trilógia nyomán kapott kedvet a legendás hős történetének feldolgozásához.  Ez az alig ismert könyv egyaránt érdekes lehet annak is, aki már olvasta Arany Toldiját, és annak is, aki még tanulmányai során most ismerkedik vele.

A világ legszebb meséit összegyűjtő meseválogatás.

A Magyar Mese- és Mondavilág kötetei sok ezer példányban forognak a magyar ifjúság és a nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a magyar nép meseköltése közkinccsé váljék, máris teljesült. Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat. Benedek Elek

A magyar irodalom Nagy Mesemondója, Benedek Elek meséi a legkisebbek számára nyújtanak várhatóan felejthetetlen élményeket. A magyar népmese-irodalom ismert alakjai és motívumai mellett Elek apó ízes nyelvezetű meséi a csodaszarvas-mondától kezdve a magyar királyok legendáin át a szabadságharcig a magyar történelem legismertebb alakjait is felelevenítik.

A magyar irodalom Nagy Mesemondója, Benedek Elek meséi a legkisebbek számára nyújtanak várhatóan felejthetetlen élményeket. A magyar népmese-irodalom ismert alakjai és motívumai mellett Elek apó ízes nyelvezetű meséi a csodaszarvas-mondától kezdve a magyar királyok legendáin át a szabadságharcig a magyar történelem legismertebb alakjait is felelevenítik.

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”. Benedek Elek hatalmas életművet hagyott maga után, az életmű legnagyobb része a meseirodalomhoz kapcsolódik, itt találunk általa gyűjtött és írt meséket, de akad közöttük fordítás és átdolgozás is, mint például a Grimm testvérek gyűjteménye. Azon kívül néprajzi gyűjtések eredményei és egyéb irodalmi munkák is szép számmal. Jelen kötete a „Mondák és legendák” címet viseli, zömében a középkori Magyarország történeteit dolgozta fel az író. Akad közöttük tündérmese, a török basáról szóló történet, a három arkangyal vagy Szűz Mária keresztlánya, de az ördög köve címet viselő történet is. Mindez Benedek Elek ízes magyar nyelvezetével átadva a becses Olvasó kezébe.

A gyermeki fantáziát igazi szárnyalásra készteti a klasszikus-titokzatos mesekönyvek világát felidézni kívánó kötet, mely vállaltan törekszik mind tartalmában, mind küllemében szemben úszni az árral: nem csilivili könyvet, hanem igazi értéket kell adni – már kisgyermekkortól. Az Arany mesekönyv illusztrációit, tipográfiáját Kapala Györgyi képzőművész készítette. A színes és fekete-fehér képek igazi mesevilágba, a tündérek, pillék, mesemanók és fehér paripás királyfiak csodaországába repítik – persze meseszőnyegen – a gyerekeket. Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója alkalmából 2009-ben a Scolar Kiadó különleges mesesorozattal tisztelgett a „mesemondók mesemondója” előtt. A sorozatban „Elek apó” leghíresebb válogatását, a világ legszebb meséit összegyűjtő Csudalámpa négy kötetét: az Arany, Ezüst, Kék és Piros mesekönyvet kezdte el újra megjelentetni. A nagy sikerre való tekintettel az Arany mesekönyv harmadik kiadása jelenik meg 2017 őszén, megújult formában. Az összességében 37 nép 120 meséjét tartalmazó Csudalámpa négy kötetét egykoron az Athenaeum Kiadó jelentette meg: a Kék mesekönyvet 1911-ben, a Piros mesekönyvet 1912-ben, az Arany mesekönyvet 1913-ban és az Ezüst mesekönyvet 1914-ben. A kötetek sikere, különösen az Arany és az Ezüst mesekönyvé azóta is töretlen, és az első megjelenésük óta számtalanszor szereztek már örömet a kis mesehallgatóknak, -olvasóknak. 14 teljes oldalas színes festménnyel és kb. 30 fekete-fehér, klasszikus mesekönyv-illusztrációval

Rövid mesék gyűjteménye, Benedek Elek és mások történetei,meséi a tapsi fülesekről.

"Megáll a koldusasszony a bölcsek előtt, s mondja:-Olyan nevet akarnak adni a királyfinak, amilyen nincs több a világon? No, bizony kár azon törni a fejüket. A királynak egyetlenegy fia van, akkor annak Többsincs az illendő neve.Összenéztek a bölcsek, elmosolyodnak, hajtogatják a fejüket, s mondják:-Ez bizony jó név.Mondja a király is:-Szívem szerint szóltál, te koldusasszony, legyen a fiam neve Többsincs.Annyi aranyat s ezüstöt adott nagy örömében a koldusasszonynak, hogy holtig urasan élhetett belőle." Így kapta nevét a hős királyfi, aki a többi mese ifjaival együtt bátran megküzd ezer veszéllyel és bebizonyítja, hogy érdemes nevére.

Benedek Elek népmesegyűjtőnk vallomása szerint a magyar népmeséket a merész képzelet, a kifogyhatatlan humor, az egészséges észjárás és az elmés ötletek teszik művészileg tökéletessé. A mesék felejthetetlen élményt nyújtanak a gyerekek számára a népies szófordulatoknak és a képzeletet megmozgató történeteknek köszönhetően.

Indítván tollamat, hogy megírjam hazám ifjúságának a magyar nemzet ezer éves történetét, lelkemben egy régi könyvecskének emléke elevenedik meg. A velem egykorúak talán még emlékeznek rája: Erdély versekbe szedett históriája volt e könyvecske, ezt szavaltuk végig, felváltva egymást, a kis székely falu rozoga iskolájában. Ennek a verses históriának négy első sora megmaradt emlékezetemben. Így szólt: Ki s mi laká Erdélyt A dák nemzet előtt: Sötét homály lebeg Még e kérdés fölött. Ha beköltözünk egy házba, melynek nem mi vagyunk első lakói, nem támad-e önkéntelen az a kérdés bennünk: vajon ki s miféle emberek laktak itt előttünk? Járván-kelvén szép magyar hazánk rónáin, hegyei közt, nem támad-e fel lelkünkben a kíváncsi kérdés: miféle népek éltek itt minekelőtte őseink elfoglalták ezt a földet, mely ezer esztendő óta a miénk?