Elek Benedek strana 4 z 10

Benedek Elek meséi azokban a régi korokban gyökereznek, amikor még voltak királyok és királynék, királyfik és királykisasszonyok, jóindulatú szolgák és rosszindulatú, fondorlatos, gyáva cselszövők. A mesék végén a a királyfi elnyerte csodaszép szíve-választottjának igaz szerelmét és a gonosz ezzel egyetemben méltó büntetését. A Többsincs királyfi és a többi, a kötetben fellelhető történet is ebbe a nem is olyan régen múlt világba kalauzol el bennünket, és nyújt szórakozást nem csak kicsiknek.

Benedek Elek születésének 160. és halálának 90. évfordulója alkalmából a Scolar Kiadó különleges mesekönyvvel tiszteleg a „mesemondók mesemondója” előtt. „Elek apó” leghíresebb és legkedveltebb meséit gyűjtöttük csokorba, azokat az emblematikus műveket, melyek ma már klasszikussá nemesedtek, s nemzedékek meseélményének lettek meghatározó darabjaivá – noha talán nem is tudjuk, hogy ezeket a népmeséket Benedek Elek ízes székely nyelvezete tette maradandóvá A mesekönyvet úgy állítottuk össze, hogy családi olvasókönyvvé válhasson, azaz a legkisebb mesehallgatóktól íveljen át a mondák iránt is érdeklődő nagyobbacska gyerekekig, sőt akár felnőttekig. Így együtt szerepel a könyvben a legkülönbözőbb mesetípusok: a kisebbeknek való állatmesék, a tündérmesék, a tréfás mesék, majd a mondavilágba bevezető történetek, pl. Az égig érő fa. A válogatás összességében 25 mesét tartalmaz – ez a szám is „mesei” most, hiszen a könyvet a Scolar Kiadó alapításának 25. évfordulójára tervezzük megjelentetni.

Az összességében 37 nép 120 meséjét tartalmazó Csodalámpa négy kötetét egykoron az Athenaeum Kiadó jelentette meg: a Kék mesekönyvet 1911-ben, a Piros mesekönyvet 1912-ben, az Arany mesekönyvet 1913-ban és az Ezüst mesekönyvet 1914-ben. A kötetek sikere azóta is töretlen, és az első megjelenésük óta számtalanszor szereztek már örömet a kis mesehallgatóknak, -olvasóknak. Az Arany, az Ezüst, a Kék és a Piros mesekönyv illusztrációit, tipográfiáját Kapala Györgyi képzőművész készítette. A színes és fekete-fehér képek igazi mesevilágba, a tündérek, pillék, mesemanók és fehér paripás királyfiak csodaországába repítik – persze meseszőnyegen – a gyerekeket.

A mesesorozat érdekessége, hogy Benedek Elek mesegyűjtéseinek legjavát, a világ legszebb népmeséit tartalmazza. Megtalálhatók benne a német népmeséktől az angol meséken át a japán vagy a magyar mesékig a legkülönfélébb népek mesekincséből származó művek, melyek Benedek Elek mesélésében a mai gyerekeknek is élményt jelentenek. A világ számos vidékéről származó mesék megismerése közelebb viszi már a legkisebb korosztályt is a különféle kultúrák megismeréséhez, elfogadásához – ennek jelentőségét a kiadó különösen fontosnak tartja. Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója alkalmából (2009-ben) a Scolar Kiadó különleges mesesorozattal tisztelgett a „mesemondók mesemondója” előtt. A sorozatban „Elek apó” leghíresebb válogatását, a világ legszebb meséit összegyűjtő Csudalámpa négy kötetét: az Arany, Ezüst, Kék és Piros mesekönyvet kezdte el újra megjelentetni. Az összességében 37 nép 120 meséjét tartalmazó Csudalámpa négy kötetét egykoron az Athenaeum Kiadó jelentette meg: a Kék mesekönyvet 1911-ben, a Piros mesekönyvet 1912-ben, az Arany mesekönyvet 1913-ban és az Ezüst mesekönyvet 1914-ben. A gyermeki fantáziát igazi szárnyalásra készteti a klasszikus-titokzatos mesekönyvek világát felidézni kívánó sorozat. E mesekönyv-sorozattal a kiadó vállaltan törekszik mind a tartalmat, mind a küllemet tekintve szemben úszni az árral és igazi értéket adni – már kisgyermekkortól. S egyben bemutatja, miképpen újítható meg egy mára klasszikussá nemesedett kötet úgy, hogy megőrizze a múlt értékeit, s mégis modern, a mai szülőknek és gyermekeknek is tetsző formában jelenjék meg.

Benedek Elek a legszebb klasszikus magyar meséket válogatta össze az Óriások és a törpék kapcsolatáról. Olyan mesék elevenednek meg újra, mint a Fadöntő, a Babszem Jankó, a Zöld király, a Szélike királykisasszony.

A kiadványban olvasható mondák: - A csodaszarvas - Isten kardja - A hadak útja - Atilla földje - Lehel kürtje - Botond

A kötet tartalma: - Hogyan születtek az Ezeregyéj meséi - Aladdin csodalámpája - A vak Abdallah és a kötélverő Hasszán - A tudománykedvelő szultán - A halász és a gonosz szellem - Az egyiptomi Ali története - A tengerjáró Szindbád - Egy kereskedő balszerencséje. Reprint kiadás.

A kötet tartalma: - Ali Baba és a negyven rabló - Az ébenfa-ló - Dzsuder ben Ómár - Hasszán - A kereskedő és a gonosz szellem - A telhetetlenek. Reprint kiadás.

"Megpillantja Rókáné komámasszony a kalácsot, s mondja Farkas komának: -Ejnye, komámuram, egyet mondok, kettő lesz belőle. -Hadd hallom, kedves komámasszony. -Lopjuk el ezt a kalácsot. -Nem bánom én, komámasszony, csak aztán meg ne csaljon kend az osztozásnál. -Ugyan, ugyan, komámuram, mit nem gondol rólam? - szenteskedett Rókáné komámasszony. Bezzeg hogy egykettőre elemelték a kalácsot, aztán - uccu neki, vesd el magad! - szaladtak árkon-bokron át, s meg sem álltak, míg az erdőbe nem értek."

Hej, volt nagy öröm reggel, amikor jött a király az üveghintaján! Ihol jött elejbe a királykisasszony s vele János vitéz. Mindjárt csaptak olyan lakodalmat, hogy hét országra ment a híre. Egy este, mikor legjobban vigadtak, beállít a palotába az ősz öregember, s kérdi a fényes gála úri népektől: hol van János vitéz?

"Eltelik a nap, beesteledik, a királyfi lefekszik, a addig nézte a kék liliomot, hogy elnyomta az álom. De bezzeg nem aludt el Jancsi! Várta, hogy leánnyá váljék a liliom. Hiszen egy fertályóra sem telt belé, a liliom megrázkódott, leány lett belőle, leült az asztal mellé, megette a vacsorát, aztán szépen a királyfi fölé hajolt, cirókálta-marókálta az arcát, s még meg is csókolta. Na, csak ez kellett Jancsinak! Ahogy a csók cuppant, megragadta a leányt, az meg akkorát sikoltott, hogy a királyfi egyszeriben fölébredt. Nézi, nézi a királyfi a leányt, dörzsöli a szemét, hogy még jobban lássa, s egyszerre csak azt mondja lelkes szóval: -Hallod-e, te leány! Sok országot-világot bejártam, de hozzád hasonlatos szépet nem láttam. Te az enyém, én a tied! A leány bizony egy szóval sem mondta, hogy nem, s még abban a minutában elmátkásodtak. Másnap meg a királyfi kihirdette ország-világ előtt, hogy házasodik, négy hét múlva lesz a lakodalom, aki jöhet, ne jöjjön, aki nem jöhet, jöjjön el a vendégségbe, mert lesz ott minden, ami jó, enni- s innivaló, csak hozzanak magukkal a vendégek."

Zágoni Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós és Széchenyi István életrajzai kaptak helyet ebben a kötetben, nagy mese- és mondaírónk, Benedek Elek tolmácsolásában.

A lánggal égő tollú, csodálatos tűzmadár a szegény ember kertjének legszebb virágait cseni el éjjelente, amíg a szegény ember három deli fia meg nem szerzi a tűzmadarat és vele a tündérszép királykisasszonyt is. Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a felejthetetlen világot.

A félelmetes ereju magyar vitéz dicso tetteirol szóló történet évszázadokon keresztül szállott szájról szájra, apáról fiúra, vagy énekmondók sora vitte hírét Lajos király hu alattvalójának. Az igazáért, szerelméért, hazájáért lovagi becsülettel küzdo Toldi Miklós alakja elsok között Arany Jánost ihlette meg, Benedek Elek a trilógia nyomán kapott kedvet a legendás hos történetének feldolgozásához. #Ez az alig ismert könyv egyaránt érdekes lehet annak is, aki már olvasta Arany Toldiját, és annak is, aki még tanulmányai során most ismerkedik vele.

Hogy szabadság, egyenlőség, testvériség forrasztotta egybe a honfoglaló magyart: ezt már nemcsak a hagyomány őrizte meg. Följegyezték a régi krónikások; a jelenkor tudós történetírói is ezt vallják, ezt bizonyítják. S a 48-iki törvényhozás, midőn a föld népét bevette az alkotmány sánczai közé; midőn egységes nemzetté tette ennek az országnak mindenrendű és nyelvű lakosságát: valóképpen visszaadta azt a Szentháromságot, melynek zászlaja alatt indúlt honszerző útjára a magyar, amely zászló azonban - alig száz esztendővel a honfoglalás után - sárba hullott. Csaknem ezer esztendő véres küzdelme s csöndes munkálkodása tudta fölemelni e zászlót a sárból s a honfoglalás ezer éves ünnepe mellett a legnagyobb s legszebb ünnepünk most következik: ünnepelvén a népszabadság, a szegény, elnyomott nép fölszabadulásának ötven éves fordulóját.

Ha önkéntelen feltámad lelkünkben a kíváncsi kérdés: mely népek lakták hazánk földjét a magyarok bejövetele elott, még természetesebb abbeli kíváncsiságunk: hol, merre volt oseink bölcsoje, s mely népekkel volt atyafiságban. A régi krónikák szerint, Kelet-Ázsia pusztaságain volt a magyarnak oshazája, s a mongol vagy török-tatár népcsaládnak vérbeli ivadéka a magyar. Ezt a rokonságot vallja történetünk több jeles búvára ma is. Viszont több tudós vitatja a finn-ugor népcsaláddal való rokonságot, a nyelvi hasonlatosság alapján. Némelyek legújabban a mai Baskiriát, mely az Erdos-Urál és a Káma, s Bjelala folyók közé eso terület, tartják a magyarok oshazájának s vallják, hogy a magyar a baskírral egyazon nép.Íme, tehát többféle a vélekedés a magyarok eredetérol, atyafiságáról, bölcsojérol. Tökéletes, világos bizonyosságunk nincs sem ebben, sem abban az irányban.