Elek Benedek strana 5 z 10

Ha egy magyar népmesét olvasunk, szinte biztos, hogy azt Benedek Elek írta, az ő hangján szólal meg. Hiszen mesegyűjtőként nemcsak szolgaian lejegyezte a hallott történeteket, hanem formát adott nekik, tökéletesre csiszolta őket. Egészen kicsi gyerek volt, amikor egy zsellérlány mesemondása megigézte: ,,az első mese után kisírtam-könyörögtem belőle a másodikat, a harmadikat, a negyediket, aztán a jó Isten tudja, hányadikat - nem volt többé nyugodalma tőlem." Már diákként gyűjteni kezdte szűkebb szülőhazája, a székelyföldi Kisbacon és környéke kincseit. Pályafutása csúcsán, a Millennium évére jelent meg az ezer mesét tartalmazó hatalmas gyűjteménye, a Magyar mese- és mondavilág. Könyvünk második, nagyobbik felében ebből a kincsestárból válogattunk talán kevésbé ismert népmeséket, melyeknek főhőse legtöbbször Krisztus, egy megejtően hétköznapi figura, aki - magunk közt szólva - inkább tűnik székely góbénak, mintsem az Isten fiának. A könyv első felében pedig Benedek Elek mint budapesti újság- és regényíró jelenik meg, aki gyermekkora ünnepeit emlegeti szívfacsaró honvággyal, vagy éppen a nagyvárosi felnőttek jellemzően karácsonyi problémáit veti papírra. Humor és emelkedettség, székelyföldi falu és dübörgő nagyváros, nosztalgia és örökkévalóság - ez Benedek Elek titka, amivel még ma is nagy hatással van ránk, lelkes olvasóira.

Ha egy magyar népmesét olvasunk, szinte biztos, hogy azt Benedek Elek írta, az ő hangján szólal meg. Hiszen mesegyűjtőként nemcsak szolgaian lejegyezte a hallott történeteket, hanem formát adott nekik, tökéletesre csiszolta őket. Egészen kicsi gyerek volt, amikor egy zsellérlány mesemondása megigézte: "az első mese után kisírtam-könyörögtem belőle a másodikat, a harmadikat, a negyediket, aztán a jó Isten tudja, hányadikat - nem volt többé nyugodalma tőlem." Már diákként gyűjteni kezdte szűkebb szülőhazája, a székelyföldi Kisbacon és környéke kincseit. Pályafutása csúcsán, a Millennium évére jelent meg az ezer mesét tartalmazó hatalmas gyűjteménye, a Magyar mese- és mondavilág. Könyvünk második, nagyobbik felében ebből a kincsestárból válogattunk talán kevésbé ismert népmeséket, melyeknek főhőse legtöbbször Krisztus, egy megejtően hétköznapi figura, aki - magunk közt szólva - inkább tűnik székely góbénak, mintsem az Isten fiának. A könyv első felében pedig Benedek Elek mint budapesti újság- és regényíró jelenik meg, aki gyermekkora ünnepeit emlegeti szívfacsaró honvággyal, vagy éppen a nagyvárosi felnőttek jellemzően karácsonyi problémáit veti papírra. Humor és emelkedettség, székelyföldi falu és dübörgő nagyváros, nosztalgia és örökkévalóság - ez Benedek Elek titka, amivel még ma is nagy hatással van ránk, lelkes olvasóira.

Az Aranykapu mesekönyv sorozat részeként Benedek Elek saját gyűjtésű meséiből és mondáiból válogat e kötet, melyekben felelevenednek a Székelyföld nevezetes helyeinek, csodás lényeinek, a régmúlt személyeknek a történetei. Az ördögszántotta vidékek, sziklák és várak, titokzatos folyók és tavak, mesebeli üveghegyek és selyemrétek csodálatos világában a hős királyfik, világszép királykisasszonyok, gonosz és jó tündérek történetein keresztül a jó és a rossz örök harcának lehetünk követői. Mi sem természetesebb, hogy ezeket a felejthetetlen történeteket éppen a mesés, hol volt, hol nem volt marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum kisdiákjainak rajzaival illusztráljuk. dr. Tamási Zsolt-József

Legkedveltebb mesemondónk, Benedek Elek leghíresebb meséit gyűjtöttük össze ebbe a csodálatos kötetbe. A könyv olvasása közben a szülők újra átélhetik gyermekkoruk legszebb történeteit, a gyerekek pedig olyan jelentős magyar mesekincsekkel ismerkedhetnek meg, mint például a Kis gömböc vagy a Három kívánság.

Legkedveltebb mesemondónk, Benedek Elek legszebb meséit gyűjtöttük össze ebben a gyönyörű mesekönyvben. Olvashatunk arról, miféle galibát okozhat egy kis gömböc vagy egy gyémántkrajcár, találkozhatunk Bolond Istókkal vagy a csillagszemű juhásszal, és olyan királyságokban vendégeskedhetünk, ahol a mezőkön kicsi bors ökröcskék és aranyszőrű bárányok legelésznek. A messzi országokat sárkányok és óriások járják, pompás kastélyaikban pedig királykisasszonyok várnak a hős királyfira.

Benedek Elek saját gyűjtésű meséiből és mondáiból válogat e kötet, melyek Székelyföldhöz kötődnek. Nevezetes helyek, régmúlt személyek és csodás lények történetei elevenednek meg a lapokon a jó és a rossz örök harcának tükrében. A nagy mesemondó egyedi előadásmódja hős királyfik, világszép királykisasszonyok, gonosz és jó tündérek, ördög szántotta vidékek, hatalmas várak és sziklák, titokzatos folyók és tavak, mesebeli üveghegyek és selyemrétek csodálatos világát vetíti elénk. A felejthetetlen történeteket Sárkics György hangulatos illusztrációi kísérik.

Ez a könyv betekintést nyújt nagy mesemondónk, Benedek Elek meséinek világába. A kötetben megtalálhatók a nagy klasszikusok, mint például "A Többet ésszel, mint erővel", a "Furulyás Palkó" vagy a kevésbé ismert "Rókáné foga libacombra vágyik" és "A prücsök krajcárja" című mese is. A kiadványt színes illusztrációk teszik teljessé. Olvassátok szeretettel!

Nemzedékek sora nőtt fel Benedek Elek, a nagy mesemondó történetein. A legendás író és mesegyűjtő jóvoltából maradt ránk nemzetünk korábban szájhagyomány útján terjedő kultúrkincse, neki köszönhetően meríthetünk a legtisztább forrásból, a népművészetből. Gazdagon illusztrált kötetünkben százat nyújtunk át Benedek Elek halhatatlan történeteiből, közte olyan ékköveket, mint a Szélike királykisasszony, a Gyöngyike vagy a Fadöntő. A 100 Benedek Elek-mese tökéletes olvasmány az egész család számára: a szülők és nagyszülők újra átélhetik gyermekkoruk legszebb pillanatait, a gyermekek pedig ízelítőt kaphatnak a legnagyobb magyar mesemondó csodálatos világából.

"Isten ellátta természetes határokkal a három halom s négy folyó földjét, s Árpád messze jövendőbe néző bölcsessége e határok között akarta földhöz kötni a magyart." Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli hétköznapok elképzelt, gazdagon, színesen elmesélt történései is. E regékből szőtt csodás történet képiségével, mesés elemeivel minden magyar olvasóhoz eltalálhat, mely függetlenül a tényektől közös és továbbörökítendő élmény lehet mindannyiunk számára, hiszen az irodalom efféle különleges erejének legalább akkora nemzetmegtartó ereje van, mint a tényeknek. A történetben megelevenednek a magyar őstörténet ismert alakjai, helyszínei és máig élő epizódjai, melyek segítségére lehetnek kicsinek és nagynak, hogy megismerje és becsülje magyarságunk múltból fakadó hagyományait, értékeit, s tegye kíváncsivá történelmünk alaposabb megismerésére. E megismerést segítik Szabó Mariann színes, a honfoglaláskori motívumkincsünkből merítő grafikái.

Válogatás Benedek Elek népmese gyűjtéséből.

Benedek Elek az örökké élő írók közé tartozik. Írásai és személyes életének példái kortársává teszik minden, igazságot és jóságot, hűséget és szeretetet becsülő nemzedéknek. Azoknak, akik tudják, hogy a közösségek megmaradásáért, legyen az a családunk vagy a nemzetünk, szüntelenül dolgozni kell. Ehhez a szüntelen munkálkodáshoz - sok esetben még ma is - a mesék teremthetik meg az erőt, hiszen a mesében ott a jó példa, követni kell.