András Berkesi strana 2 z 3

?? Mit akarsz apámtól? ? Nem tartozik rád! ? Goldmayer elovette a heroinos cigarettát. Elhúzta az orra elott. ? Két adag van benne. Nos? Megkapom a kulcsokat? Emoke a cigarettát nézte, szája sarkából alig észrevehetoen nyál szivárgott, nagyokat nyelt. Táskájából elovette a lakáskulcsokat és az asztalra tette, aztán szinte ugyanazzal a mozdulattal a cigarettáért nyúlt. Goldmayer hagyta, hogy a lány elvegye tole a cigarettát. Emoke lázasan kutatott a táskájában az öngyújtója után, de nem találta. A férfi elovette az öngyújtóját, felkattintotta, de nem gyújtotta meg a lány cigarettáját. ? Kérlek, ne kínozz! Nem bírom tovább. ? Bekapcsolom a magnót. Üzenj apádnak, hogy teljesítse a kérésemet, mert különben nem kapsz tolem több drogot, és akkor véged. Világos? A lány bólintott. ? Mindent elmondok, csak adj már tüzet!?

?...Bárdi kényelmesen elobbre lépett, tovább rágta a gyufaszálat. Robi bosszankodott, hogy miért boszíti fel Bárdi a fegyvereseket. ? ?Felesleges hosködés? ? gondolta. A géppisztolyos a szakállasra nézett, aki egy dossziéból papírlapokat szedett elo. Horváth ? arcán a részegek bárgyú mosolyával ? nekitámaszkodott az ajtófélfának, és dudorászott. A fegyveres férfi arcáról eltunt a mosoly. Ingerülten Bárdi elé lépett. A szakállas, mintha álomból ébredt volna, elfordult. ? Mi van, bajtársam? ? kérdezte halk, fuvolázó hangon. ? Ez a nyomorult már megint kötekedik ? válaszolt a géppisztolyos, aztán ismét Bárdi felé fordult. ? Köpd ki a szádból! Robi már nem bírta idegekkel. ? Százados elvtárs! Ne, minek csinálja? ezt? a? Bárdi a fiúra nézett, majd ismét a felkelo felé fordította fejét, s anélkül, hogy a szemét levette volna a fegyveres arcáról, a lába elé köpte a gyufaszálat? A fegyveres olyan mozdulatot tett, mintha meg akarná ütni, de a szakállas megfogta a karját...?

Mondja, monsieur Kovácsy, hogyan tudna ön Magyarországra utazni? – kérdezte Legrand.– Csakis illegálisan, felügyelő úr. A saját nevemen nem utazhatok. Nagyon jó volna tudni, vajon mi szerepel rólam a magyar határőrség fekete mappájában.– Mi az a fekete mappa?– Ez egy kézikönyv féleség, ami ott van minden útlevelet vizsgáló határőrnél. Megnézi az útlevelet, aztán a könyvet, hogy szerepel-e benne a beutazó neve.– Akkor is ha az útlevelébe bele van pecsételve az érvényes vízum?– Azt, hogy jelenleg hogy van, nem tudom… De akárhogyan is változott az ellenőrzés, nekem át kell mennem. Van még másféle törlesztenivalóm is…

Holub professzor nagy jelentoségu új gyógyszerét ? az FB-86-ot mindenáron meg akarják szerezni a nyugati hírszerzok. A professzor közvetlen munkatársát próbálják eszközül felhasználni a mindenre elszánt kalandok, de o élete kockáztatásával végül is megvédi a találmányt?

Buda 1945-ös ostromának utolsó napjaiban, egy romba dolt ház pincéjében hat ember húzódik meg: egy német ornagy, négyen a ház lakói közül és egy szökött munkaszolgálatos. A leomlott falak elzárták oket a külvilágtól, s a pince halálfélelemtol, idegességtol vibráló, forró légkörében metszo élességgel üköznek ki emberi és világnézeti ellentéteik. A napokig tartó összezártság alatt leolvad róluk az udvariasság és jólneveltség máza, s ott állnak egymás elott porén, szörnyu bunökkel terhelten. Kint a városért folyó ostrom utolsó ütközetei dúlnak, ok meg odalent vívják elkeseredett harcukat, és végül is már csak ketten várják, hogy majd az ostrom befejezodése után megmentsék oket.

Nagyméretu vállalkozás Berkesi András regénytrilógiája, a Siratófal, a Huség és a Különös osz. A korábbi, nagy sikeru Siratófal-ból megismert hosök a két utóbbi regényben az ötvenes évek közepének jelentos emberi, társadalmi sorsfordulóján új, nehezebb, mélyebb konfliktusokkal kerülnek szembe.Különösen igaz ez a regény kommunista hoseinek sorsára: hiszen az igazsághoz hunek maradni a rendszer börtönében, a legnehezebb megpróbáltatások ellenére is különbséget tenni az eszme és az eszmét a gyakorlatban megtagadók között: hihetetlenül kemény próbatétel.Ezt a nehéz próbát kétszeresen is kiállják a regény hosei: a koncepciós perek üldözötteiként, a börtönökben, majd az ellenforradalom elszabadult indulatainak poklában? Ez az a kettos próbatétel, amely szorosabb egységbe fuzi a trilógia jelen két részét.A szerzo hu önmagához. Méltán népszeru fordulatos, izgalmas cselekményszövése, egymással élethalálharcot vívó hoseinek összecsapásai lebilincselik olvasóját. A hiteles történelmi eseményekre épülo cselekmény során oszinte rokonszenvvel kísérhetjük hozzánk is közel kerülo hoseit, Terézt, Iványi Pétert, Keserut, Miticset és a többieket azon a nehéz úton, amely a számvetéstol a belso tisztázáson keresztül a huség újravállalásáig vezet?

Szerelmes regényt tart kezében az olvasó, amely emellett mindazokat a történelem teremtette izgalmakat, fordulatokat is kínálja, amelyek meghatározták az 1940-tol 1950-ig terjedo évtizedet. Több nagy sikeru Berkesi-regény foglalkozott már az ellenállás hoseinek kalandjaival, a Horthy-börtönök és Gestapo-akciók, a hírszerzés bemutatásával. De szólt már a szerzo a felszabadulás utáni Magyarország problémáiról, a kommunisták és ellenfeleik küzdelmérol, a koncepciós perek idejének buneirol, a tisztességes emberek belso meghasonlásáról. Ez a regény is beszél minderrol, de ez az izgalmas, feszültségekkel teli történelmi korszak csak a keretét, hiteles hátterét adja egy tragikusan szép szerelem történetének. Szerelem ? három tételben. Háromszor szakítja el egymástól Gábort és Szulitát a vonzalmuknál erosebbnek látszó külso ero. Eloször a leleplezett hazugság ? a társadalmi különbség. Másodszor a Gestapo, harmadszor a törvénysérto perek. De ez már maga a történet, amelyet érdemes elolvasni.

Berkesi András hosei nem akármilyen emberek. Gyermekkori barátságuk kiállta az ellenállási mozgalom, a börtön, a felszabadulás utáni nehéz feladatok, a rendcsinálás, a kitelepítések, az újjáépítés próbáját. Mégis szembekerülnek, sot egyikükre ? úgy tunik ? börtön vár, nemi eroszak, összeférhetetlenség és rágalmazás súlyos vádjai alapján. Vagy talán mégsem a két ember került az évek múlásával egymással szembe? Talán a helytelenül felfogott alternatíva, a ?megyei vagy országos? érdek állította szembe oket? Errol szól a regény négy évtizedet átfogó izgalmas, fordulatos, oszinte története.

A regény hose, Jutka mondja el élete regényét, két szerelmének történetét. Nem szokványos szerelmi történetrol van szó, hiszen az o életébe beleszól a történelem és a politika, amikor elso szerelme kegyetlen gyilkosság áldozata lesz 56-ban, a forradalom ? Berkesinél még: az ellenforradalom ? napjaiban. Berkesi erkölcsi kérdéseket boncolgat, a Játék a tisztességgel mégis társadalmi regény, amely a személyi kultusz örökségével is foglalkozik.

„Sokan ?úgy vélik, azért nevezte el a nép Alkonydombnak, mert ezen a vidéken, bárhonnan nézi is az ember a nap járását, mindig a domb mögött tűnik el. De van olyan legenda is, hogy a Rákóczi-felkelés idején azon a vidéken zsellérlázadás volt. Ezek a lázadók csatlakoztak Vak Bottyán dunántúli hadseregéhez. Később a császáriak elfogták a lázadó zsellérek vezérét, és azon a dombon kínozták halálra. Vallatás közben a lázadó, hogy kínjait feledje, valami népdalt gajdolt… Egyik sora, ha jól emlékszem úgy szólt valahogyan: "Bealkonyult már énnekem, édes hazám, érted éltem.” Azóta hagyomány a megyében, hogy a lázadókat az Alkonydombon végzik ki, és ott is kaparják el őket a domb aljában." Berkesi Andrásnak a felszabadulás 25. évfordulójára kiadott új regénye a Zala megyei Alkonydomb körüli legendákat a közelmúlt évtizedei emlékeivel, az emlékekben élő emberek legendás múltjának idézésével egészíti ki. Itt, az Alkonydomb aljában végeztek ki 1919-ben harminc vöröskatonát, abban a reményben, hogy kivégzésük a proletárdiktatúra alkonyát is jelenti. Csakhogy megfeledkeztek arról: sokan, rengetegen lesznek, akik megérik az alkonydombi virradatot is, és ott fognak állni azok mellett, akik mint utódok 1945-ben folytatták apáik, elődeik küzdelmét a szabadságért. Berecz Sándor, a regény egyik központi alakja is itt, az alkonyomb alján találja meg soha nem ismert édesapját, igaz emberré magasult emlékét, de el kell veszítenie ennek ellenében édesanyját, aki iszonyatos bűnének terhével a tisztább, emberségesebb életet ígérő felszabadulás után már amúgy sem tudott volna élni… A végig izgalmas, feszült légkörű regényben Berkesi András egy rendkívül jelentős történelmi korszakot mutat be. A gyorsan pergő cselekménysorral bizonyítja: 1945 szinte törtvényszerű következménye volt mindannak, ami 1919-ben kezdődött. Egyúttal olyan belső, lelki folyamatokat is érzékeltet, különösen az anya súlyos tragédiába torkolló életútjának végigkísérésével, amelyek nagyon sok ember sorsának lettek meghatározói.

Berkesi András tudatosan vállalja, hogy társadalmi regényei mellett idonként ennek a ?láthatatlan világnak? a harcát, összefüggéseit is ábrázolja, és megismertesse az olvasókkal. Ebben a regényében is arra hívja fel a figyelmet, hogy a múlt mennyire szervesen összefügg a jelennel, s hogy a múltban elkövetett gyengeségeinket és hibáinkat ? ha nem számoljuk fel ? az ellenség szándékainak és céljainak megfeleloen felhasználhatja, s ebbol emberi tragédiák születhetnek. A Sello a pecsétgyurun kalandregény, de Berkesi sajátos, szenvedélyesen moralizáló írói alkata ebben a mufajban is megtalálja az új kifejezési formát. A sodró áradatú események, kalandok közben alakjait igyekszik minél árnyaltabban ábrázolni, cselekedeteik érzelmi és lélektani rugóit csakúgy, mint a társadalmi-politikai összefüggéseket minél világosabban feltárni. Ezzel a módszerrel nemcsak lebilincseloen izgalmas, érdekfeszíto olvasmányt nyújt regényével, hanem tisztán és világosan hangsúlyozza legfobb mondanivalóját, nevezetesen azt, hogy hite szerint a legnagyobb bun a nép, a társadalom ellen elkövetett buncselekmény, a szocialista haza elárulása.

Berkesi András irodalmi riportokkal, novellákkal eloször 1957 után jelentkezett. A hatvanas években sorra jelentek meg Berkesi újabb regényei: kémtörténetek, illetoleg a huszadik századi magyar történelmet megeleveníto muvek. Ezekben az években lesz rendkívül népszeru, regényei nem egy esetben százezren fölüli példányszámban látnak napvilágot. Igen termékeny író, az 1956 utáni idoszak egyik legterjedelmesebb életmuvét alkotta meg. A kritika általában a szórakoztató irodalom közelebbrol meg nem határozott kategóriájába sorolta muveit. A 20. századi magyar történelem az író átírásában számos vonatkozásban más, mint a valóságos, különösen az egykori uralkodó osztályok viselkedését, gondolkodásmódját ismeri kevéssé, ezeket a figurákat démonikusra torzított vonásaikkal ábrázolja. A regények világképe a gonosz és a jó polarizáltan szembeállított értékei szerint épül fel: valaki vagy gazember, vagy pedig öntudatos szocialista hos, illetoleg az igaz út felé haladó tévelygo. Poétikai szempontból Berkesi regényei az elbeszélés múlt századi konvencióját követik, valóságfelfogása a klasszikus realizmussal rokon. Az elbeszélésmód megszokottsága, áttekinthetosége, a krimiszeruség és világképének egyszerusége feltehetoen nagymértékben hozzájárulnak népszeruségéhez.  ,Egy elbeszélést, egy kisregényt és egy regényt fuz össze ebben a kötetben a mufaji hasonlóság: mindhárom az ?izgalmas olvasmány? kategóriájába tartozik, amelynek a ?60-as, ?70-es évek Magyarországán Berkesi András volt az egyik legjobb muveloje. Minden írásában politizál, a szereplok politikai tevékenységének konspiratív, illegális jellege, a szükségképpen rejtvényszeru cselekmény adja természetes módon az izgalom ?keretét?. A ?Hídavatás? , ? egy cattarói matróz rövid története ? mintegy intonálja a kötet élén mindazt a szemléletbeli újdonságot, amit a két utána következo Berkesi-történet tartogat az olvasó számára?

?A nappalitól a tölgyfa lépcson lement a garázsba, hogy felhozza a porszívót. A vasajtót tárva-nyitva találta. Felkattintotta a villanyt. A Kadett a helyén állt, tisztán, mintha nemrégen mosták volna le. A kazánházban is tökéletes volt a rend. Amikor belépett a barkácsmuhelybe, azt hitte, hogy menten szívszélhudést kap az eléje táruló látványtól. Még arra sem futotta erejébol, hogy felsikoltson. Tarczali Tibor a satupad elott, a muanyag padlón feküdt, homlokán véres lyuk tátongott, feje körül száradt vértócsa. A muhely jobb falánál a vasállvány félre volt húzva, mögötte a falban egy nyitott páncélszekrényt vett észre??

Nyolc év telt el azóta, hogy Kerényi Imre, a tehetséges, fiatal ügyész a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte egy közfelháborodást kiváltó gyilkosság elkövetojére. Minden, ami akkor egyértelmunek, világosnak látszott, annyi év után összezavarodik ? az ügyész élete eddigi legsúlyosabb dilemmája elé kerül. Ha a lelkiismeretére hallgat, újra meg kell vizsgálnia, valóban gyilkolt-e az életfogytiglanra ítélt Varga Béla. Magánnyomozásával ellentétbe kerül a közvéleménnyel és hivatali fonökei állásfoglalásával, de vállalnia kell azt is, hogy a régen lezárt ügy poros aktái tönkretehetik karrierjét, magánéletét. A már-már dokumentális hitelességu regény nemcsak megdöbbento gyilkosságok és izgalmas nyomozások története, az író arra keresett választ elsosorban, lesz-e ereje Kerényi Imrének, hogy szembenézzen önmagával, még akkor is, ha kiderülne, hogy az akták igazsága csak látszólagos, és a véletlenek furcsa összjátéka végzetes tévedéshez vezetett.

 ,?? Most nyisd ki a széfedet! Ne makacskodj! Dobrovits megvonta a vállát, görnyedten felállt. A falon elmozdította a képet, és kinyitotta a széfet. Tétován kotorászott benne, aztán kivett belole két borítékot. ? Az egyikben a térképvázlat van, a másikban a Pap Péter haláláról készült orvosi jelentés, a véleményemmel, de ne gondold? ? még akart valamit mondani, de már nem jutott ideje rá. Kálnitz hatalmas tenyerével hátraszorította a fejét, és egyetlen vad mozdulattal átvágta a nyakát. Kálnitz vigyázott, hogy a ruhája ne legyen véres. Dobrovits már nem élt, amikor hanyattfektette a szonyegre, nézte egy darabig, aztán a kést egy eros mozdulattal a halott ember szívébe szúrta? Ki a bunös, és ki az áldozat??

Igazi, vérbeli politikai kriminek indul Berkesi András új regénye. 1942 karácsonyán a kémelhárítók letartóztatnak egy csendes, istenfélő, szorgalmas könyvkötőmestert, és brutálisan megkínozzák. Eközben tűnik el értékes gyűrűje és később maga az iparos is, akiről elterjed a hír, hogy agyonlőtték. No, de ne vágjunk az események elébe, ne rontsuk meg a krimikedvelők örömét. A politikainak induló történet szinte észrevétlenül alakul át, és a rendőrségen belül kibontakozó bűnügyi kalandregénnyé válik – aminek izgalmát és feszültségét ezúttal az szolgálja, hogy nem kopók és bűnözők, hanem becsületes és becstelen rendőrök küzdenek egymással.