András Berkesi strana 3 z 3

Berkesi András tudatosan vállalja, hogy társadalmi regényei mellett idonként ennek a ?láthatatlan világnak? a harcát, összefüggéseit is ábrázolja, és megismertesse az olvasókkal. Ebben a regényében is arra hívja fel a figyelmet, hogy a múlt mennyire szervesen összefügg a jelennel, s hogy a múltban elkövetett gyengeségeinket és hibáinkat ? ha nem számoljuk fel ? az ellenség szándékainak és céljainak megfeleloen felhasználhatja, s ebbol emberi tragédiák születhetnek. A Sello a pecsétgyurun kalandregény, de Berkesi sajátos, szenvedélyesen moralizáló írói alkata ebben a mufajban is megtalálja az új kifejezési formát. A sodró áradatú események, kalandok közben alakjait igyekszik minél árnyaltabban ábrázolni, cselekedeteik érzelmi és lélektani rugóit csakúgy, mint a társadalmi-politikai összefüggéseket minél világosabban feltárni. Ezzel a módszerrel nemcsak lebilincseloen izgalmas, érdekfeszíto olvasmányt nyújt regényével, hanem tisztán és világosan hangsúlyozza legfobb mondanivalóját, nevezetesen azt, hogy hite szerint a legnagyobb bun a nép, a társadalom ellen elkövetett buncselekmény, a szocialista haza elárulása.

Berkesi András irodalmi riportokkal, novellákkal eloször 1957 után jelentkezett. A hatvanas években sorra jelentek meg Berkesi újabb regényei: kémtörténetek, illetoleg a huszadik századi magyar történelmet megeleveníto muvek. Ezekben az években lesz rendkívül népszeru, regényei nem egy esetben százezren fölüli példányszámban látnak napvilágot. Igen termékeny író, az 1956 utáni idoszak egyik legterjedelmesebb életmuvét alkotta meg. A kritika általában a szórakoztató irodalom közelebbrol meg nem határozott kategóriájába sorolta muveit. A 20. századi magyar történelem az író átírásában számos vonatkozásban más, mint a valóságos, különösen az egykori uralkodó osztályok viselkedését, gondolkodásmódját ismeri kevéssé, ezeket a figurákat démonikusra torzított vonásaikkal ábrázolja. A regények világképe a gonosz és a jó polarizáltan szembeállított értékei szerint épül fel: valaki vagy gazember, vagy pedig öntudatos szocialista hos, illetoleg az igaz út felé haladó tévelygo. Poétikai szempontból Berkesi regényei az elbeszélés múlt századi konvencióját követik, valóságfelfogása a klasszikus realizmussal rokon. Az elbeszélésmód megszokottsága, áttekinthetosége, a krimiszeruség és világképének egyszerusége feltehetoen nagymértékben hozzájárulnak népszeruségéhez.  ,Egy elbeszélést, egy kisregényt és egy regényt fuz össze ebben a kötetben a mufaji hasonlóság: mindhárom az ?izgalmas olvasmány? kategóriájába tartozik, amelynek a ?60-as, ?70-es évek Magyarországán Berkesi András volt az egyik legjobb muveloje. Minden írásában politizál, a szereplok politikai tevékenységének konspiratív, illegális jellege, a szükségképpen rejtvényszeru cselekmény adja természetes módon az izgalom ?keretét?. A ?Hídavatás? , ? egy cattarói matróz rövid története ? mintegy intonálja a kötet élén mindazt a szemléletbeli újdonságot, amit a két utána következo Berkesi-történet tartogat az olvasó számára?

?A nappalitól a tölgyfa lépcson lement a garázsba, hogy felhozza a porszívót. A vasajtót tárva-nyitva találta. Felkattintotta a villanyt. A Kadett a helyén állt, tisztán, mintha nemrégen mosták volna le. A kazánházban is tökéletes volt a rend. Amikor belépett a barkácsmuhelybe, azt hitte, hogy menten szívszélhudést kap az eléje táruló látványtól. Még arra sem futotta erejébol, hogy felsikoltson. Tarczali Tibor a satupad elott, a muanyag padlón feküdt, homlokán véres lyuk tátongott, feje körül száradt vértócsa. A muhely jobb falánál a vasállvány félre volt húzva, mögötte a falban egy nyitott páncélszekrényt vett észre??

Nyolc év telt el azóta, hogy Kerényi Imre, a tehetséges, fiatal ügyész a legsúlyosabb büntetés kiszabását kérte egy közfelháborodást kiváltó gyilkosság elkövetojére. Minden, ami akkor egyértelmunek, világosnak látszott, annyi év után összezavarodik ? az ügyész élete eddigi legsúlyosabb dilemmája elé kerül. Ha a lelkiismeretére hallgat, újra meg kell vizsgálnia, valóban gyilkolt-e az életfogytiglanra ítélt Varga Béla. Magánnyomozásával ellentétbe kerül a közvéleménnyel és hivatali fonökei állásfoglalásával, de vállalnia kell azt is, hogy a régen lezárt ügy poros aktái tönkretehetik karrierjét, magánéletét. A már-már dokumentális hitelességu regény nemcsak megdöbbento gyilkosságok és izgalmas nyomozások története, az író arra keresett választ elsosorban, lesz-e ereje Kerényi Imrének, hogy szembenézzen önmagával, még akkor is, ha kiderülne, hogy az akták igazsága csak látszólagos, és a véletlenek furcsa összjátéka végzetes tévedéshez vezetett.

 ,?? Most nyisd ki a széfedet! Ne makacskodj! Dobrovits megvonta a vállát, görnyedten felállt. A falon elmozdította a képet, és kinyitotta a széfet. Tétován kotorászott benne, aztán kivett belole két borítékot. ? Az egyikben a térképvázlat van, a másikban a Pap Péter haláláról készült orvosi jelentés, a véleményemmel, de ne gondold? ? még akart valamit mondani, de már nem jutott ideje rá. Kálnitz hatalmas tenyerével hátraszorította a fejét, és egyetlen vad mozdulattal átvágta a nyakát. Kálnitz vigyázott, hogy a ruhája ne legyen véres. Dobrovits már nem élt, amikor hanyattfektette a szonyegre, nézte egy darabig, aztán a kést egy eros mozdulattal a halott ember szívébe szúrta? Ki a bunös, és ki az áldozat??

Igazi, vérbeli politikai kriminek indul Berkesi András új regénye. 1942 karácsonyán a kémelhárítók letartóztatnak egy csendes, istenfélő, szorgalmas könyvkötőmestert, és brutálisan megkínozzák. Eközben tűnik el értékes gyűrűje és később maga az iparos is, akiről elterjed a hír, hogy agyonlőtték. No, de ne vágjunk az események elébe, ne rontsuk meg a krimikedvelők örömét. A politikainak induló történet szinte észrevétlenül alakul át, és a rendőrségen belül kibontakozó bűnügyi kalandregénnyé válik – aminek izgalmát és feszültségét ezúttal az szolgálja, hogy nem kopók és bűnözők, hanem becsületes és becstelen rendőrök küzdenek egymással.

"Persze sok mindent nem érthetsz. Ez természetes, hiszen még sok dolog nem világos előtted. Nem is tudom, hol kezdjem a továbbiakat, hogy teljesen érthető legyen a kép. Valószínűleg még azzal sem vagy tisztában, hogy miért lettem Pista felesége, ha Koltai Pétert ennyire szerettem. Nem tagadom, hosszú ideig magam sem tudtam. De már azon a bizonyos májusi beszélgetésen éreztem, hogy Péter iránt érzett szerelmem átalakult, és úgy tűnt fel, hogy az ő érzelmei is megváltoztak. Amikor erről beszélgettünk, furcsa magyarázatot adott. Nagyon szeret, úgy érzi, sohasem fog mást megszeretni, de mivel jövője teljesen bizonytalan, nem akarja sorsomat a magáéhoz kötni. Lehet, hogy nem bírja sokáig azt a lelkiismereti nyomást, amely alatt áll, és jelentkezik. Biztosan börtönbe zárnák. És akkor mi történne velem? Higgyem el, ezért nem vesz el feleségül, és ezt szerelemből teszi. Megnyugtatott, hogy mást sem vesz el, mert nagyon jól tudja, hogy hazugságra nem szabad boldogságot építeni. Vitatkoztam vele."