Richard Dawkins

Born to parents who were enthusiastic naturalists, and linked through his wider family to a clutch of accomplished scientists, Richard Dawkins was bound to have biology in his genes. But what were the influences that shaped his life? And who inspired him to become the pioneering scientist and public thinker now famous (and infamous to some) around the world? In An Appetite for Wonder we join him on a personal journey from an enchanting childhood in colonial Africa, through the eccentricities of boarding school in England, to his studies at the University of Oxford's dynamic Zoology Department, which sparked his radical new vision of Darwinism, The Selfish Gene. Through Dawkins' honest self-reflection, touching reminiscences and witty anecdotes, we are finally able to understand the private influences that shaped the public man who, more than anyone else in his generation, explained our own origins.

RICHARD DAWKINS könyve életének első éveitől kezdve oxfordi kibontakozásáig kíséri a világhírű tudós pályáját, miközben megismerhetjük Az önző génig vezető utat is. Dawkins élénk színekkel ecseteli Afrikában töltött, idilli gyermekkorát, és bemutatja hétköznapinak korántsem nevezhető őseit és elbűvölő szüleit. Noha diákkorában Elvis Presley hatására még mélyen vallásos volt, a gimnáziumban már nem volt hajlandó letérdelni a templomban. Az általános és középiskolában is kiváló képzésben részesült , de Oxford hozta el számára az igazi szellemi beteljesülést. Dawkins az ősi angol diákváros egyedülálló oktatási rendszerének tulajdonítja tudományos ébredését. Ez a rendszer arra tanítja a diákokat, hogy kérdezzenek, kételkedjenek, ne vizsgaorientá ltan és ne tankönyvekből tanuljanak, hanem kutatási eredményekből, beszélgetésekből és vitákból. Oxfordi tanári és kutatói karrierjében komoly változást hozott az 1973-as év, amikor hosszú áramszünetek sújtották Nagy-Britanniát, így Dawkins hosszabb időre kényszerből szüneteltette a számítástechnikára alapozott kutatásait. Mivel akkoriban általános félreértés övezte a természetes kiválasztódás és a csoportszelekció fogalmát, ezért több tudós műveinek hatására nekilátott ahogyan ő önironikusan ne vezte saját bestsellere megírásának. Ez volt Az önző gén. RICHARD DAWKINS 1976-ban üstökösként robbant be a köztudatba Az önző gén című művével, amelyet további, kimagaslóan népszerű könyvek követtek, közülük több magyarul is megjelent. Dawkins nemcs ak a brit Királyi Természettudományos Társaság tagja, hanem a Királyi Irodalmi Társaságé is. Munkásságáért számos rangos kitüntetésben részesült. 2008-ban vonult nyugdíjba az oxfordi Charles Simonyi Intézetben betöltött professzori állásából, de tová bbra is tagja maradt az ugyancsak oxfordi Új Egyetemnek. A Prospect Magazin olvasóinak szavazata alapján a világ első számú gondolkodójának választot Dawkins első könyve, Az önző gén alapjaiban rengette meg a biológiai kutatások világát. Dawkins ebbe n a kötetben használta először a mém szót a kulturális evolúció alapegységére, a mémelmélet pedig azóta is a kortárs kultúra egyik alappillére. A csoda iránti vágy közelebbi betekintést nyújt a tudós személyes világába, és nyomon követhetjük, milyen élmények és állomások vezettek a 20. század egyik legmeghatározóbb művének megszületéséig. ,,Az isteni téveszme megjelenése óta Richard Dawkins neve egyet jelent a szigorú kételkedéssel és a briliáns, szenvedélyes, világos, nem köntörfalazó vitával. (San Francisco Chronicle))

Richard Dawkins, akit Stephen Pinker által "az egyik legjobb tényírónak", a Nature pedig "rettenthetetlen harcosnak" nevezett, néha derűsen, máskor hamiskás mosollyal tekint vissza élethosszig tartó intellektuális kalandozásaira és harcaira. Dawkins rendkívüli műve, Az önző gén megjelenése után került a tudományos érdeklődés középpontjába. Legújabb kötetében kedves, féltő szeretettel korholja a tudományos világ hiányosságait. A könyv lapjain szórakoztató történeteket ad elő ismerőseiről, és mesél azokról az eseményekről, eszmékről, amelyek arra ösztönözték, hogy figyelmét a kultúra, a vallás és a tudomány határterületeire irányítsa. Közben beavat minket tíz legnagyobb hatású műve eredetébe, keletkezésének körülményeibe és a közöttük levő kapcsolatokba. Tizedik könyvével, az Isteni téveszmével minden korábbinál nagyobb sikert aratott. A kötet Matt Ridley szerint "harsogó trombitaszóló az igazságért", amely szerzőjét az "egyszerű" intellektuális közismertség állapotából a leghíresebb világi gondolkodók körébe repítette - "az új ateisták" közé, ahol Dawkins Christopher Hickensszel, Sam Harrisszel és Daniel Dennett-tel került egy társaságba. A Gyertyaláng a sötétben lapjain Dawkins megosztja velünk a természet világa iránt érzett csodálatát, fogékonyságát az abszurd emberi tettekben rejlő humorra, továbbá az élet rövidségének egyre jobban érzett tudatát. Gondolatai nemcsak az olvasóra gyakorolnak mély hatást, hanem az egyetemes kultúrára is.

Keď známy britský evolučný biológ Richard Dawkins vydal v roku 2006 knihu The God Delusion, okamžite tým rozpútal živú diskusiu v masmédiách aj na internete. Tento vedec už predtým napísal mnoho diel o vzťahu filozofie a vedy, v ktorých okrem iného usvedčoval vieru v B oha z iracionálnosti a poukazoval na jej negatívny vplyv na spoločnosť. V tejto poslednej knihe sa však tejto téme venoval naplno, aby zvýšil sebavedomie ateistu a podporil všetkých, ktorí by chceli odvrhnúť náboženstvo, a ukázal im, že i bez neho sa dá žiť plnohodnotný, mravný a šťastný život. Dawkinsova kniha sa dá v zásade rozdeliť na tri časti. V prvej sa autor sústreďuje na tzv. hypotézu Božej existencie, podľa ktorej „existuje akýsi nadčlovek, nadprirodzená inteligencia, ktorá úmyselne vyprojektovala a stvorila vesmír a všetko v ňom, vrátane nás“. Dawkins ukazuje, že hypotéza o existencii takejto inteligentnej bytosti je vedeckou hypotézou, ktorú je potrebné analyzovať ako každú inú, a že existujú len chabé dôvody pre jej prijatie, zatiaľ čo dôvody na jej odmietnutie sú obrovské. „Ilúziu dizajnu v živom svete oveľa úspornejšie a neporovnateľne elegantnejšie a bez potreby nejakého inteligentného konštruktéra vysvetľuje darvinovský prirodzený výber.“ V druhej časti knihy sa autor snaží nájsť prirodzené dôvody, prečo je náboženstvo všadeprítomné, a či je náboženské presvedčenie nevyhnutné pre našu morálku. V závere potom vysvetľuje, aké sú jeho dôvody pre nekompromisný postoj k náboženstvu – ako pre náboženské dogmy umierajú tisícky ľudí v krajinách tretieho sveta na pohlavne prenosné choroby, ako je deťom vnucovaná viera ich rodičov často krát na základe fyzického i psychického teroru, ako náboženský fundamentalizmus bojuje proti vede, genetickému výskumu a vyučovaniu evolučnej teórie na školách a ako náboženský fanatizmus stojí v pozadí terorizmu.

The God Delusion caused a sensation when it was published in 2006. Within weeks it became the most hotly debated topic, with Dawkins himself branded as either saint or sinner for presenting his hard-hitting, impassioned rebuttal of religion of all types. His argument could hardly be more topical. While Europe is becoming increasingly secularized, the rise of religious fundamentalism, whether in the Middle East or Middle America, is dramatically and dangerously dividing opinion around the world. In America, and elsewhere, a vigorous dispute between 'intelligent design' and Darwinism is seriously undermining and restricting the teaching of science. In many countries religious dogma from medieval times still serves to abuse basic human rights such as women's and gay rights. And all from a belief in a God whose existence lacks evidence of any kind. Dawkins attacks God in all his forms. He eviscerates the major arguments for religion and demonstrates the supreme improbability of a supreme being. He shows how religion fuels war, foments bigotry and abuses children. The God Delusion is a brilliantly argued, fascinating polemic that will be required reading for anyone interested in this most emotional and important subject.

Když známý britský evoluční biolog Richard Dawkins vydal v roce 2006 knihu The God Delusion, okamžitě tím rozpoutal živou diskusi ve sdělovacích prostředcích i na Internetu. Tento vědec již předtím napsal hodně děl o vztahu filozofie a vědy, v nichž kromě jiného usvědčoval víru v Boha z iracionality a poukazoval na její negativní vliv na společnost. V této poslední knize se však tomuto tématu věnoval naplno, aby zvýšil sebevědomí ateisty a podpořil všechny, kdož by chtěli odvrhnout náboženství, a ukázal jim, že i bez něj je možné žít plnohodnotný, mravní a šťastný život. Dawkinsovu knížku lze v zásadě rozdělit do tří částí. V první se autor soustřeďuje na tzv. hypotézu Boží existence, podle níž „existuje jakýsi nadčlověk, nadpřirozená inteligence, která úmyslně vyprojektovala a stvořila vesmír a všechno v něm včetně nás“. Dawkins ukazuje, že hypotéza o existenci takové inteligentní bytosti je vědeckou hypotézou, kterou je nutno analyzovat jako kteroukoli jinou, a že existují jen chabé důvody pro její přijetí, kdežto důvody pro její odmítnutí jsou obrovské. „Iluzi dizajnu v živém světě mnohem úsporněji, nesrovnatelně elegantněji a bez potřeby nějakého inteligentního konstruktéra vysvětluje darwinovský přirozený výběr.“ V druhé části knížky autor usiluje o nalezení přirozených důvodů, pro které je náboženství všudypřítomné, a odpovídá na otázku, zda je náboženské přesvědčení nevyhnutelné pro naši morálku. V závěru vysvětluje, jaké důvody má pro svůj nekompromisní postoj k náboženství – jak kvůli náboženským dogmatům tisíce lidí v zemích třetího světa umírají na pohlavní přenosné nemoci, jak je dětem vnucována víra jejich rodičů mnohdy na základě fyzického i psychického teroru, jak náboženský fundamentalismus bojuje proti vědě, genetickému výzkumu a vyučování evoluční teorie ve školách a jak náboženský fanatismus stojí v pozadí terorizmu.

Proč se básníci a jiní umělci tak často vyjadřují o vědě s pohrdáním? Proč bývá tak často vědecká literatura nudnější než telefonní seznam? Opravdu Newton svým slavným experimentem se skleněným hranolem a lomem světla zbavil duhu poetického kouzla? Biolog Richard Dawkins si podobné otázky ohledně smyslu, krásy a záhad našeho světa a lidské povahy kladl řadu let a své odpovědi na ně shrnul v hluboce humanistické knize Rozplétání duhy. Věčný skeptik provádí čtenáře světem přírodních věd i kultury s přesvědčením, že „v nejlepší vědě by mělo zbýt místo i pro poezii“ a „záhady neztrácejí své kouzlo tím, že je vyřešíme, ale často se ukáže, že řešení je krásnější než záhada sama“.

V tomto svižném uvedení do moderního ateismu nám jeden z nejvýznamnějších vědců dneška vysvětluje, proč bychom neměli věřit v boha. Argumenty, které rozvíjel v dosavadní práci, představuje ve své nejnovější knize stručně, přehledně a působivě, se zřetelem na čtenáře, kteří nejsou zběhlí v soudobé evoluční biologii. Sám Dawkins byl v mládí natolik ohromen krásou a spletitostí stvoření, že věřil, že za ním musí stát nějaký tvůrce. Když se však seznámil s teorií evoluce, představu boha zavrhl. Ve své knize dává čtenářům možnost znovu promyslet zásadní otázky o životě a vesmíru.

At a time when science can seem complex and remote, it has a greater impact on our lives, and to the future of our planet, than ever before. It really matters that its discoveries and truths should be clearly and widely communicated. That its enemies, from the malicious to the muddled, the self-deluding to the self-interested, be challenged and exposed. That science should be brought out of the laboratory, taken into the corridors of power and defended in the maelstrom of popular culture. No one does this better than Richard Dawkins.In bringing together his forewords, afterwords and introductions to works by some of the leading thinkers of our age - Carl Sagan, Lawrence Krauss, Jacob Bronowski, Lewis Wolpert - and a selection of his reviews, both admiring and critical, of a wide range of scientific and other works, Books do Furnish a Life celebrates the writers who communicate the ideas of science and the natural world in both fiction and non-fiction. It celebrates the courage of those who write about their experiences of escaping religion and embracing rationality, of protecting the truths of science and analytical rigour against charlatanry and obfuscation.

Richard Dawkins brit evolúcióbiológust ez a könyv emelte korunk legismertebb természettudósainak sorába, és tette az egyik legismertebb tudomány-népszerűsítővé a világon.Az önző gén teóriája annyiban különbözik Darwin elméletétől, hogy a kiválasztódás egységének nem a fajokat, hanem a géneket tekinti. Dawkins könyve a neodarwinizmus egyik nagy továbbfejlesztése, eszerint mindannyian túlélőgépek vagyunk, és az a dolgunk, hogy megőrizzük a géneknek nevezett önző molekulákat.A lenyűgöző és szellemes kötet az evolúció génszemléletű felfogásának kifejtésével, az önzés és az önzetlenség biológiájának vizsgálatával arra törekszik, hogy az élettel kapcsolatban minden a helyére kerüljön a szívekben éppúgy, mint az agyakban.Ez az új kiadás az első angol nyelvű megjelenésének 40. évfordulójára készült – ez alkalomból a szerző több, magyarul eddig még meg nem jelent szöveggel egészítette ki.

'Richard Dawkins is a thunderously gifted science writer.' Sunday Times'It may be a collection of shorter parts, but the book is in no sense Dawkins made simple. It amounts to a substantive whole which offers a unitary panoramic view across his entire intellectual life.' SpectatorIncluding conversations with Neil DeGrasse Tyson, Steven Pinker, Matt Ridley and more, this is an essential guide to the most exciting ideas of our time and their proponents from our most brilliant science communicator.Books Do Furnish a Life is divided by theme, including celebrating nature, exploring humanity, and interrogating faith. For the first time, it brings together Richard Dawkins' forewords, afterwords and introductions to the work of some of the leading thinkers of our age - Carl Sagan, Lawrence Krauss, Jacob Bronowski, Lewis Wolpert - with a selection of his reviews to provide an electrifying celebration of science writing, both fiction and non-fiction. It is also a sparkling addition to Dawkins' own remarkable canon of work.Plenty of other scientists write well, but no one writes like Dawkins... here is Dawkins the teacher, the scholar, the polemicist, the joker, the aesthete, the poet, the satirist, the man of compassion as well as indignation, the slayer of superstition and, above all, the scientist. - Areo Magazine

V tomto svižném uvedení do moderního ateismu nám jeden z nejvýznamnějších vědců dneška vysvětluje, proč bychom neměli věřit v boha. Argumenty, které rozvíjel ve své dosavadní práci, představuje ve své nejnovější knize stručně, přehledně a působivě, se zřetelem na čtenáře, kteří nejsou zběhlí v soudobé evoluční biologii. Sám Dawkins byl v mládí natolik ohromen krásou a spletitostí stvoření, že věřil, že za ním musí stát nějaký tvůrce. Když se však seznámil s teorií evoluce, představu boha zavrhl. Ve své knize dává čtenářům možnost znovu promyslet zásadní otázky o životě a vesmíru.

Snívalo sa vám niekedy, že lietate? Predstavovali ste si, aké by to bolo, keby ste boli vtákom a mohli plachtiť po oblohe či sa na krídlach strmhlav vrhnúť k zemi? Lietaním sú deti fascinované už odmalička a Richard Dawkins, mysliteľ a vedec z Oxfordskej univerzity, je z neho rovnako nadšený aj v dospelosti. Vo svojej knihe skúma všetky aspekty letu, zvieracieho, ľudského i mechanického. Keďže zázrak lietania je votkaný do celej našej histórie, kniha vás prevedie príbehmi od bájneho Ikara až po boeing 747. Aké sú rozdiely medzi vtákmi, ktoré sa vyvinuli evolúciou, a lietajúcimi strojmi skonštruovanými ľuďmi? Ako sa ľuďom podarilo prekonať zákony gravitácie? Autor okrem ľudského spoločenstva a živočíšnej ríše skúma aj fascinujúce lety, ktorých je schopná naša myseľ – úniky z reality, a to všetko prostredníctvom vedy a predstavivosti. Táto kniha je výsledkom jedinečnej spolupráce jedného z popredných svetových vedcov a talentovanej umelkyne Jany Lenzovej.Z anglického originálu Flights of Fancy vydaného vo vydavateľstve Head of Zeus v 2021 preložila Jana Lenzová. Vyšlo vo vydavateľstve IKAR, a.s. – v roku 2023