Born to parents who were enthusiastic naturalists, and linked through his wider family to a clutch of accomplished scientists, Richard Dawkins was bound to have biology in his genes. But what were the influences that shaped his life? And who inspired him to become the pioneering scientist and public thinker now famous (and infamous to some) around the world? In An Appetite for Wonder we join him on a personal journey from an enchanting childhood in colonial Africa, through the eccentricities of boarding school in England, to his studies at the University of Oxford's dynamic Zoology Department, which sparked his radical new vision of Darwinism, The Selfish Gene. Through Dawkins' honest self-reflection, touching reminiscences and witty anecdotes, we are finally able to understand the private influences that shaped the public man who, more than anyone else in his generation, explained our own origins.

Keď známy britský evolučný biológ Richard Dawkins vydal v roku 2006 knihu The God Delusion, okamžite tým rozpútal živú diskusiu v masmédiách aj na internete. Tento vedec už predtým napísal mnoho diel o vzťahu filozofie a vedy, v ktorých okrem iného usvedčoval vieru v B oha z iracionálnosti a poukazoval na jej negatívny vplyv na spoločnosť. V tejto poslednej knihe sa však tejto téme venoval naplno, aby zvýšil sebavedomie ateistu a podporil všetkých, ktorí by chceli odvrhnúť náboženstvo, a ukázal im, že i bez neho sa dá žiť plnohodnotný, mravný a šťastný život. Dawkinsova kniha sa dá v zásade rozdeliť na tri časti. V prvej sa autor sústreďuje na tzv. hypotézu Božej existencie, podľa ktorej „existuje akýsi nadčlovek, nadprirodzená inteligencia, ktorá úmyselne vyprojektovala a stvorila vesmír a všetko v ňom, vrátane nás“. Dawkins ukazuje, že hypotéza o existencii takejto inteligentnej bytosti je vedeckou hypotézou, ktorú je potrebné analyzovať ako každú inú, a že existujú len chabé dôvody pre jej prijatie, zatiaľ čo dôvody na jej odmietnutie sú obrovské. „Ilúziu dizajnu v živom svete oveľa úspornejšie a neporovnateľne elegantnejšie a bez potreby nejakého inteligentného konštruktéra vysvetľuje darvinovský prirodzený výber.“ V druhej časti knihy sa autor snaží nájsť prirodzené dôvody, prečo je náboženstvo všadeprítomné, a či je náboženské presvedčenie nevyhnutné pre našu morálku. V závere potom vysvetľuje, aké sú jeho dôvody pre nekompromisný postoj k náboženstvu – ako pre náboženské dogmy umierajú tisícky ľudí v krajinách tretieho sveta na pohlavne prenosné choroby, ako je deťom vnucovaná viera ich rodičov často krát na základe fyzického i psychického teroru, ako náboženský fundamentalizmus bojuje proti vede, genetickému výskumu a vyučovaniu evolučnej teórie na školách a ako náboženský fanatizmus stojí v pozadí terorizmu.

The million copy international bestseller, critically acclaimed and translated into over 25 languages. As influential today as when it was first published, The Selfish Gene has become a classic exposition of evolutionary thought. Professor Dawkins articulates a gene's eye view of evolution - a view giving centre stage to these persistent units of information, and in which organisms can be seen as vehicles for their replication.

This imaginative, powerful, and stylistically brilliant work not only brought the insights of Neo-Darwinism to a wide audience, but galvanized the biologycommunity, generating much debate and stimulating whole new areas of research. Forty years later, its insights remain as relevant today as on the day it was published. This 40th anniversary edition includes a new epilogue from the author discussing the continuing relevance of these ideas in evolutionary biology today, as well as the original prefaces and foreword, and extracts from early reviews.

Oxford Landmark Science books are 'must-read' classics of modern science writing which have crystallized big ideas, and shaped the way we think.

V tomto svižném uvedení do moderního ateismu nám jeden z nejvýznamnějších vědců dneška vysvětluje, proč bychom neměli věřit v boha. Argumenty, které rozvíjel v dosavadní práci, představuje ve své nejnovější knize stručně, přehledně a působivě, se zřetelem na čtenáře, kteří nejsou zběhlí v soudobé evoluční biologii. Sám Dawkins byl v mládí natolik ohromen krásou a spletitostí stvoření, že věřil, že za ním musí stát nějaký tvůrce. Když se však seznámil s teorií evoluce, představu boha zavrhl. Ve své knize dává čtenářům možnost znovu promyslet zásadní otázky o životě a vesmíru.

The God Delusion caused a sensation when it was published in 2006. Within weeks it became the most hotly debated topic, with Dawkins himself branded as either saint or sinner for presenting his hard-hitting, impassioned rebuttal of religion of all types. His argument could hardly be more topical. While Europe is becoming increasingly secularized, the rise of religious fundamentalism, whether in the Middle East or Middle America, is dramatically and dangerously dividing opinion around the world. In America, and elsewhere, a vigorous dispute between 'intelligent design' and Darwinism is seriously undermining and restricting the teaching of science. In many countries religious dogma from medieval times still serves to abuse basic human rights such as women's and gay rights. And all from a belief in a God whose existence lacks evidence of any kind. Dawkins attacks God in all his forms. He eviscerates the major arguments for religion and demonstrates the supreme improbability of a supreme being. He shows how religion fuels war, foments bigotry and abuses children. The God Delusion is a brilliantly argued, fascinating polemic that will be required reading for anyone interested in this most emotional and important subject.

At a time when science can seem complex and remote, it has a greater impact on our lives, and to the future of our planet, than ever before. It really matters that its discoveries and truths should be clearly and widely communicated. That its enemies, from the malicious to the muddled, the self-deluding to the self-interested, be challenged and exposed. That science should be brought out of the laboratory, taken into the corridors of power and defended in the maelstrom of popular culture. No one does this better than Richard Dawkins.

In bringing together his forewords, afterwords and introductions to works by some of the leading thinkers of our age - Carl Sagan, Lawrence Krauss, Jacob Bronowski, Lewis Wolpert - and a selection of his reviews, both admiring and critical, of a wide range of scientific and other works, Books do Furnish a Life celebrates the writers who communicate the ideas of science and the natural world in both fiction and non-fiction. It celebrates the courage of those who write about their experiences of escaping religion and embracing rationality, of protecting the truths of science and analytical rigour against charlatanry and obfuscation.

A világhírű brit tudós egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen - gyakran ironikusan - száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődést, a molekuláris genetikát és a mai tudomány számos más területét lebilincselő formában mutatja be az olvasónak.

RICHARD DAWKINS könyve életének első éveitől kezdve oxfordi kibontakozásáig kíséri a világhírű tudós pályáját, miközben megismerhetjük Az önző génig vezető utat is. Dawkins élénk színekkel ecseteli Afrikában töltött, idilli gyermekkorát, és bemutatja
hétköznapinak korántsem nevezhető őseit és elbűvölő szüleit. Noha diákkorában Elvis Presley hatására még mélyen vallásos volt, a gimnáziumban már nem volt hajlandó letérdelni a templomban. Az általános és középiskolában is kiváló képzésben részesült
, de Oxford hozta el számára az igazi szellemi beteljesülést. Dawkins az ősi angol diákváros egyedülálló oktatási rendszerének tulajdonítja tudományos ébredését. Ez a rendszer arra tanítja a diákokat, hogy kérdezzenek, kételkedjenek, ne vizsgaorientá
ltan és ne tankönyvekből tanuljanak, hanem kutatási eredményekből, beszélgetésekből és vitákból. Oxfordi tanári és kutatói karrierjében komoly változást hozott az 1973-as év, amikor hosszú áramszünetek sújtották Nagy-Britanniát, így Dawkins hosszabb
időre kényszerből szüneteltette a számítástechnikára alapozott kutatásait. Mivel akkoriban általános félreértés övezte a természetes kiválasztódás és a csoportszelekció fogalmát, ezért több tudós műveinek hatására nekilátott ahogyan ő önironikusan ne
vezte saját bestsellere megírásának. Ez volt Az önző gén. RICHARD DAWKINS 1976-ban üstökösként robbant be a köztudatba Az önző gén című művével, amelyet további, kimagaslóan népszerű könyvek követtek, közülük több magyarul is megjelent. Dawkins nemcs
ak a brit Királyi Természettudományos Társaság tagja, hanem a Királyi Irodalmi Társaságé is. Munkásságáért számos rangos kitüntetésben részesült. 2008-ban vonult nyugdíjba az oxfordi Charles Simonyi Intézetben betöltött professzori állásából, de tová
bbra is tagja maradt az ugyancsak oxfordi Új Egyetemnek. A Prospect Magazin olvasóinak szavazata alapján a világ első számú gondolkodójának választot Dawkins első könyve, Az önző gén alapjaiban rengette meg a biológiai kutatások világát. Dawkins ebbe
n a kötetben használta először a mém szót a kulturális evolúció alapegységére, a mémelmélet pedig azóta is a kortárs kultúra egyik alappillére. A csoda iránti vágy közelebbi betekintést nyújt a tudós személyes világába, és nyomon követhetjük, milyen
élmények és állomások vezettek a 20. század egyik legmeghatározóbb művének megszületéséig. ,,Az isteni téveszme megjelenése óta Richard Dawkins neve egyet jelent a szigorú kételkedéssel és a briliáns, szenvedélyes, világos, nem köntörfalazó vitával. (San Francisco Chronicle))

Když známý britský evoluční biolog Richard Dawkins vydal v roce 2006 knihu The God Delusion, okamžitě tím rozpoutal živou diskusi ve sdělovacích prostředcích i na Internetu. Tento vědec již předtím napsal hodně děl o vztahu filozofie a vědy, v nichž kromě jiného usvědčoval víru v Boha z iracionality a poukazoval na její negativní vliv na společnost. V této poslední knize se však tomuto tématu věnoval naplno, aby zvýšil sebevědomí ateisty a podpořil všechny, kdož by chtěli odvrhnout náboženství, a ukázal jim, že i bez něj je možné žít plnohodnotný, mravní a šťastný život. Dawkinsovu knížku lze v zásadě rozdělit do tří částí. V první se autor soustřeďuje na tzv. hypotézu Boží existence, podle níž „existuje jakýsi nadčlověk, nadpřirozená inteligence, která úmyslně vyprojektovala a stvořila vesmír a všechno v něm včetně nás“. Dawkins ukazuje, že hypotéza o existenci takové inteligentní bytosti je vědeckou hypotézou, kterou je nutno analyzovat jako kteroukoli jinou, a že existují jen chabé důvody pro její přijetí, kdežto důvody pro její odmítnutí jsou obrovské. „Iluzi dizajnu v živém světě mnohem úsporněji, nesrovnatelně elegantněji a bez potřeby nějakého inteligentního konstruktéra vysvětluje darwinovský přirozený výběr.“ V druhé části knížky autor usiluje o nalezení přirozených důvodů, pro které je náboženství všudypřítomné, a odpovídá na otázku, zda je náboženské přesvědčení nevyhnutelné pro naši morálku. V závěru vysvětluje, jaké důvody má pro svůj nekompromisní postoj k náboženství – jak kvůli náboženským dogmatům tisíce lidí v zemích třetího světa umírají na pohlavní přenosné nemoci, jak je dětem vnucována víra jejich rodičů mnohdy na základě fyzického i psychického teroru, jak náboženský fundamentalismus bojuje proti vědě, genetickému výzkumu a vyučování evoluční teorie ve školách a jak náboženský fanatismus stojí v pozadí terorizmu.

Proč se básníci a jiní umělci tak často vyjadřují o vědě s pohrdáním? Proč bývá tak často vědecká literatura nudnější než telefonní seznam? Opravdu Newton svým slavným experimentem se skleněným hranolem a lomem světla zbavil duhu poetického kouzla? Biolog Richard Dawkins si podobné otázky ohledně smyslu, krásy a záhad našeho světa a lidské povahy kladl řadu let a své odpovědi na ně shrnul v hluboce humanistické knize Rozplétání duhy. Věčný skeptik provádí čtenáře světem přírodních věd i kultury s přesvědčením, že „v nejlepší vědě by mělo zbýt místo i pro poezii“ a „záhady neztrácejí své kouzlo tím, že je vyřešíme, ale často se ukáže, že řešení je krásnější než záhada sama“.

Dawkins tudatosan provokatív, szellemes és fölényes eleganciával megírt, a tudományos tisztesség elveit mindvégig szem előtt tartó könyve magától értetődő természetességgel, a legkülönbözőbb szakterületeken széleskörű tájékozottsággal és lenyűgöző tudással vet fel evidens alapkérdéseket és javasol rájuk a tudomány színvonalának megfelelő válaszokat. Miközben ellenállhatatlan, sokszor ironikus stílusával magával ragadja az olvasót, egyúttal rá is pirít, amiért eddig kétkedés nélkül megelégedett a konvenció által diktált tapintatos mellébeszéléssel. Az evolúció gondolatát nem egyszerűen szembesíti a vallással, hanem az ember vallásos viselkedésére, tekintélytiszteletére, erkölcsi magatartására is evolúciós magyarázatot kínál.

Richard Dawkins, akit Stephen Pinker által "az egyik legjobb tényírónak", a Nature pedig "rettenthetetlen harcosnak" nevezett, néha derűsen, máskor hamiskás mosollyal tekint vissza élethosszig tartó intellektuális kalandozásaira és harcaira.
Dawkins rendkívüli műve, Az önző gén megjelenése után került a tudományos érdeklődés középpontjába. Legújabb kötetében kedves, féltő szeretettel korholja a tudományos világ hiányosságait.
A könyv lapjain szórakoztató történeteket ad elő ismerőseiről, és mesél azokról az eseményekről, eszmékről, amelyek arra ösztönözték, hogy figyelmét a kultúra, a vallás és a tudomány határterületeire irányítsa. Közben beavat minket tíz legnagyobb hatású műve eredetébe, keletkezésének körülményeibe és a közöttük levő kapcsolatokba.
Tizedik könyvével, az Isteni téveszmével minden korábbinál nagyobb sikert aratott. A kötet Matt Ridley szerint "harsogó trombitaszóló az igazságért", amely szerzőjét az "egyszerű" intellektuális közismertség állapotából a leghíresebb világi gondolkodók körébe repítette - "az új ateisták" közé, ahol Dawkins Christopher Hickensszel, Sam Harrisszel és Daniel Dennett-tel került egy társaságba.

A Gyertyaláng a sötétben lapjain Dawkins megosztja velünk a természet világa iránt érzett csodálatát, fogékonyságát az abszurd emberi tettekben rejlő humorra, továbbá az élet rövidségének egyre jobban érzett tudatát. Gondolatai nemcsak az olvasóra gyakorolnak mély hatást, hanem az egyetemes kultúrára is.

Van-e Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről?
Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen?
Mennyi idős a világegyetem?
Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz?
Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"?
Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig?

Ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, Az önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője Isteni téveszme című kötetében, amellyel világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki nézeteit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézis­ként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási címkékkel megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni"

E világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó "vak égi órásmester" maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az "élet tudományának" mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja.