Philip Dick

With a new introduction by Justina Robson Imagine a future where crimes can be detected before they are committed, and criminals are convicted and sentenced for crimes before committing them. This is the scenario of Philip K. Dick's classic story, which was also a major Hollywood blockbuster filmed by Steven Spielberg, starring Tom Cruise. In addition to MINORITY REPORT this exclusive collection includes nine other superb short stories by the twentieth century's outstanding SF master, three of which have been made into feature films.

Addig jó, amíg játszunk. Szegény Pete Garden most vesztette el Berkeley városát. Meg a feleségét is, de abból majd úgyis kap újat, amint gurít egy hármast. Ez mind része a Blöffnek, annak a játéknak, amely a Föld utolsó, egyre fogyatkozó lakóinak már-már a mániája. A Blöff szabályai azonban egyszer csak megváltoznak, drasztikusan és végérvényesen, Pete Garden pedig egy olyan ellenféllel kerül szembe, aki nem is ember, a tét pedig sokkal nagyobb egy városnál. Philip K. Dick ebben a regényben egy olyan világot mutat be, amely egyszerre megjósolhatatlan és perverz módon logikus.

A világ belépett a Hobart-fázisba, aminek hatására az idő visszafordult. A könyvtárak nem gyűjtik a könyveket, hanem megsemmisítik, a nemzés nem az élet elejét, hanem a végét jelenti, a cigaretták csikkből nőnek teljessé, a temetők csendjét pedig a sírban feléledt emberek kiáltásai verik fel. Sebastian Hermes munkája az így életre kelt „öregszülöttek” kiásása és értékesítése, amely szerény megélhetést és feltűnésmentes életet biztosít számára. Egy nap aztán ráakad az újraszületni készülő Anarchista Peakre, a volt vallási vezetőre, akinek szektája azóta meghatározó vallássá nőtt. Csakhogy az Anarchista visszatéréséhez mindenkinek lenne egy keresetlen szava. Philip K. Dick teológiai szempontból talán leginkább embert próbáló regénye az idő, a kapcsolatok és a létezés kérdésével foglalkozik a halál, a vallás és a szeretet természetén keresztül.

Alternatív valóság, valós őrület Az 1960-as évek végén egy tehetségtelen, paranoiás ember jutott be a Fehér Házba, és egész Amerikát gonosz háborúra uszította egy képzelt belső ellenség ellen. Philip K. Dick – aki ezúttal szereplője saját regényének – azon igyekszik, hogy ne legyen ő is a háború áldozata. Közben legjobb barátja, Nicholas Brady egy földönkívüli entitás adását fogja, aki talán maga Isten, és azt akarja tőle, hogy döntse meg az Elnök rémuralmát. Philip K. Dick alternatív történelmi elemeket felvonultató sci-fije fojtogatóan izgalmas, komoran humoros és annyi összeesküvés-elméletet vonultat fel, hogy az még a legedzettebb paranoiást is megbizsergeti.

A holdat őrültek lakják. De azok sem normálisak, akik el akarják foglalni. Az Alfa III M2 holdon elmegyógyintézetből kiengedett telepesek élnek klánokba szerveződve, és mivel az égitest senkit nem érdekel, az emberek skizofrén, paranoiás, mániákus, hebefrén, rögeszmés-kényszeres, depresszív vagy polimorf élete viszonylagos nyugalomban telik. De a látomások most valami kívülről érkező, szörnyű veszély eljövetelét jelzik. Chuck Rittersdorf a CIA ügynökeként dolgozik a Földön. A házassága darabokra hullott, pszichiáter felesége pedig az Alfa III M2 holdra készül utazni. Chuck azonban nem törődik bele ilyen könnyen a helyzetbe, és a saját kezébe próbálja venni az események alakítását. Az eddig békés hold hamarosan pedig nemcsak kettejük ádáz harcának, hanem egy galaktikus összecsapásnak is a helyszínévé válik. Philip K. Dick ezen klasszikusában épelméjűség és őrület feszül egymásnak olyan lebilincselő módon, amire csak a 20. század sci-fi-zsenije volt képes.

Svetová vojna zabila milióny ľudí, premenila Zem na nehostinné miesto a vyhnala preživších na iné planéty. Nové svety pomáhajú osídľovať androidi na nerozoznanie od skutočných mužov a žien. Vláda sa však obáva, že by mohli spôsobiť spúšť, a tak ich na Zemi zakáže. Niektorým sa však podarí utiecť z otroctva a ilegálne sa vrátia na Zem. Nájomného lovca Ricka Deckarda poveria úlohou zbehov nájsť a eliminovať. Je však spravodlivé zabíjať humanoidov len preto, že nie sú ľudia?

Ako by vyzeral svet, keby druhú svetovú vojnu vyhrali nacisti? Píše sa rok 1962. Spojené štáty prehrali 2. svetovú vojnu a sú pod nadvládou nacistického Nemecka na východe a Japonska na západe krajiny. Otroctvo je opäť legálne. Zopár Židov, ktorým sa podarilo prežiť, sa skrýva pod falošnými menami. Medzi ľuďmi sa ale začne šíriť nelegálna kniha, ktorá opisuje vojnu a jej výsledok úplne inak. Podľa nej Nemci a Japonci prehrali. Odboj proti teroru silnie – je možné, že by mohol mať šancu na úspech?

Amikor Ted Barton egy megérzésnek engedve visszatér a szülővárosába, az álmos kis Millgate-be, döbbenten látja, hogy az teljesen megváltozott. Nemcsak minden ház és épület más, de egyetlen ismerőst sem talál. A rejtély tovább mélyül, amikor a helyi újság régi számában azt olvassa, hogy a millgate-i Ted Barton tizennyolc éve meghalt. Mivel már elhagyni sem tudja a várost, hiába próbálja, Barton kénytelen-kelletlen nekiáll nyomozni az itt ható titokzatos erők után, és ezzel egy olyan játszmába keveredik, amely messze nem egyetlen emberről vagy akár egy városról szól. Noha ez az 1957-ben megjelent regény a korai művei közé tartozik, ugyanúgy a sötétség és fény, valóság és illúzió problémáját járja körül, mint ahogy azt Philip K. Dicktől megszoktuk és várjuk.

A harmadik világháborút követően egy új, erős hit terjed el a felégett, radioaktív Földön, amely a világméretű pusztítás kiváltóját dicsőíti. A Harag Szolgái istenként tisztelik Carleton Lufteufelt, és a Deus Irae nevet adják neki: a Harag Istene. A Utah állambeli Charlottesville kis közösségében Tibor McMasterst ihletett festőként tartják számon; noha karok-lábak nélkül született, mechanikus toldalékok segítségével kivívta magának az emberek tiszteletét. Amikor az új egyház megbízza, hogy fessen egy nagy, lenyűgöző falfestményt a Harag Istenéről, akit még senki sem látott, Tibor kénytelen elindulni egy veszélyes utazásra, hogy megtalálja azt az embert, aki egyben isten is, és megörökítse a képmását az utókornak. Philip K. Dick és Roger Zelazny közös regénye a hit mibenlétét boncolgatja azzal a kíméletlenséggel, ami Dickre jellemző, ugyanakkor olyan költői képekkel, amely Zelazny írásainak sajátja.

World War Terminus devastated the Earth. Through its ruins, bounty hunter Rick Deckard searches for the renegade replicants he is sent to 'retire', while he dreams of owning a live animal - the ultimate status symbol in a world all but bereft of natural life. The opportunity of a lifetime: kill six Nexus-6 targets, for a huge reward. But in Deckard's world things aren't that simple, and his assignment turns into a nightmare kaleidoscope of subterfuge and deceit - and the hunter becomes the hunted . . . Voted in a Locus poll as one of the 100 pre-1990 SF Novels, Do Androids Dream of Electric Sheep spawned two blockbuster movies. Philip K. Dick won multiple awards for his works, examining human identity, psychology, conspiracy and paranoia, challenging the idea of objective truth in a manner that remains relevant today.

Nexus 6, másolatok, Deckard, Rachel… A nevek ismerősek. A könyv is. Philip K. Dick korszakalkotó regényének új fordítását tartja a kezében az olvasó, amely alapját képezte Ridley Scott kultfilmjének, a Szárnyas fejvadásznak. A kötethez három vezető irodalomtörténész – Bényei Tamás, H. Nagy Péter és Tillman J.A. – írt kísérő szöveget, amelyek segítségével végre a helyére kerülhet Dick legnagyobb hatású alkotása.

A hidegháború nem ért véget, a fegyverkezési verseny rendületlenül zajlik. Lars Powderdry és Lilo Topchev riválisok, fegyvertervező médiumként dolgoznak a két részre szakadt világ szemben álló oldalán, a Nyugati-blokkban és a Tábor-Keleten. Munkájuk abból áll, hogy bonyolult szerkezeteket vizionálnak transzállapotban, ám ezek csak látszólag halálos fegyverek, valójában mindennapi eszközöket készítenek belőlük. A tömegek erről mit sem tudnak, de örülnek, hogy a kormány „megvédi" őket. Viszont, amikor ellenséges idegen műholdak jelennek meg az égen mindkét tábor felett, a két oldal kétségbeesve összefog, hogy egy olyan igazi fegyver születhessen, amely megmenti a világot. Egy tökéletes fegyver. Philip K. Dick ebben az 1967-es regényében a fegyverkezési versenyt parodizálja maró gúnnyal, olyan látleletet adva a nagyhatalmak vetélkedéséről, ami ma is ugyanolyan érvényes. A kötet korábban Transz címmel jelent meg magyarul, az olvasó most új fordításban tartja a kezében.

A legkegyetlenebb kérdés: élni vagy élni hagyni? A Delmak–O különös telep egy különös bolygón, ahol furcsa társaság verődik össze, eltérő képzettségű és látásmódú emberek, akik nagyrészt elöljáróik utasítására jöttek ide, bár akad olyan is, aki az ima erejével. Amikor a csoport tagjai megpróbálják kideríteni a telep voltaképpeni célját, mégpedig a felettük keringő műhold segítségével, megoldhatatlan technikai problémába ütköznek. Csapdába esnek: sem elmenni nem tudnak, sem segítséget hívni. Végérvényesen magukra maradnak. Hamarosan bizarr, erőszakos események sora veszi kezdetét. Mintha a bolygó puszta légköre paranoiát és pszichózist okozna, minek következtében a kis közösség tagjaiként egymásra utalt emberek ahelyett, hogy összefognának, egymás ellen fordulnak. És ezúttal még az ima sem segít; úgy tűnik, Isten vagy nincs jelen, vagy el akarja pusztítani teremtményeit. Philip K. Dick 1970-es regénye egyszerre metafizikai thriller és az istenség természetéről való elmélkedés.

14 novella a tudományos-fantasztikus irodalom kultikus szerzőjétől. „Egy apró tényt ajánlanék mindenki figyelmébe, aki már teljesen elveszett a modern világ vég nélkül sokasodó valóságaiban. Emlékezzetek: Philip K. Dick járt ott legelőször." Terry Gilliam

Floyd Jones egy mogorva, esetlen és feltehetően őrült fickó, mégis igen rövid idő alatt lesz vásári mutatványos mutánsból egy egész bolygó vezetője. Ezt két hihetetlen képességének köszönheti: hogy előre látja a jövőt, és hogy képes rávenni az embereket az álmodozásra egy olyan világban, ahol be lett tiltva. A posztnukleáris messiás baljós története Philip K. Dick keze alatt épp annyira aprólékosan realista írás, mint amennyire profetikus. A bizarr mutánsok, hermafrodita szexelőadók és csillagközi lények mellett a regény halálos pontossággal ábrázolja azt a vágyunkat, hogy higgyünk: valamiben, bármiben.

Mamlas z maloměsta patří k té méně známé tvůrčí linii autora, který se proslavil svými jedinečnými, mnohokrát zfilmovanými sci-fi příběhy. Je to naturalistický pohled na nižší střední třídu americké společnosti poválečných let a její chování. „Malí“ lidé z rodin, které zásobovaly armádu mladými muži, často z války žili, neboť pracovali pro stát a stát je platil. Po válce však tuto jistotu ztratili a často se ocitli na holičkách, tak jako neslavný hrdina tohoto příběhu Roger Lind. Roger měl však štěstí: za peníze od tchyně si zařídil prodejnu a opravnu televizorů, rodina se jakž takž vzmohla a Rogerova žena Virginia se rozhodla dát syna Grega do lepší školy. Tam Roger potká Liz Bonnerovou, ženu šikovného obchodníka Chika, představitele té lépe situované střední třídy. Když Liz zatouží po Rogerovi a Chic se zakouká do jeho kšeftu s televizory, na rozpad rodiny a ztrátu hodnot a iluzí je zaděláno až sadisticky.