Péter Esterházy strana 3 z 3

Néhány éve Szüts Miklós akvarell naplójegyzeteit látva mondta Esterházy Péter, majd írok hozzájuk gyilkossági történeteket. Nem egészen így lett. A napló ott hevert az írónál, közben megjelent A kardozós változat, A Márk-változat és Az évek iszkolása. Végül egyetlen gyilkosság története született meg, de az mindent überel.

Íme, egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? - írta Esterházy Péter. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény, mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az Egyszerű történet vessző száz oldal kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács - "A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot" -, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. "Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket." Nem volna ez így szerencsés, azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az Esterházy-féle kardozós. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni." (P. D.)

Kniha Jedna žena je veľkým vyznaním lásky aj pohŕdania, filozofickým prieskumom mnohých tvárí a masiek erosa. Autorov charakteristický verbálny ohňostroj je ódou na ženy krásne i škaredé, príjemné aj nevrlé, kypré i kostnaté, monogamné aj promiskuitn é, zvodné, odmietavé, spurné i nenásytné. deväťdesiatich siedmich krátkych kapitolách tohto erotikou sršiaceho románu uvažuje o láske, túžbe, sexe a nenávisti, všetko z pohľadu mužského rozprávača, ktorý sa považuje za úspešného milenca, sukničkára, muža, ktorý môže - no nemusí mať vzťah so všetkými ženami sveta.

Podnetom pre napísanie knihy Pomocné slovesá srdca bola smrť autorovej matky. Ako viacerí pred ním, aj Esterházy sa v mučivých chvíľach po smrti najbližšej bytosti pýta, ako sa vyrovnať s hlboko osobnou, no zároveň aj pre všetkých ľudí spoločnou skúsenosťou. Ako naznačuje podnázov knihy (Úvod do krásnej literatúry), prežívanú a intenzívne vnímanú hranicu medzi privátnym a nadosobným sa rozhodol spracovať prostredníctvom zrkadlenia vlastnej skúsenosti v textoch autorov svetovej literatúry. Prirodzene, text charakterizuje typická spisovateľova hravosť, striedanie rozprávačských perspektív, groteskný zorný uhol, čierny humor, kyprá metaforika, majstrovské narábanie s citáciami, parafrázou či hyperbolou.

Vášnivé i ironické úvahy a útržky všední, společenské, etické či erotické jednoho z nejpřednějších středoevropských spisovatelů. Autor fenomenální rodinné ságy Harmonia Caelestis a obdivné knihy o Bohumilu Hrabalovi "rozpitvává" pornografičnost a spatřuje v ní tragiku každodenní reality i vlastního života.

Žiadne umenie po viac ako dvoch desaťročiach nadväzuje na román o matkinom umieraní Pomocné slovesá srdca tentoraz je to kniha vzkriesenej matky, matky, ktorá pozná pravidlo postavenia mimo hry, a ktorej jazyk, akým sa definuje vzťah k svetu, je jazyk futbalu. Syn, ale aj všetko a všetci ostatní môžu existovať iba vo vzťahu k tomuto materinskému/materskému futbalovému jazyku. Ak čitateľ hľadá v Esterházyho románe líniu „rodinnej histórie“, nájde ju – v jemne napísaných hladkých príbehoch. Ak chce emócie, nájde aj tie: platonickú lásku, manželskú lásku plnú nežnosti, materskú, ale i otcovskú. Nebude sklamaný ani ten, kto sa zaujíma o esterházyovský sebareflexívny textový svet (problém, kde sa začína a kde končí spisovateľ?). Je tu irónia, krása, história, otec, stará mama, teta, strýko, matka, život a smrť, a predovšetkým smrť, ale opísaná naozaj majstrovsky.