Robert Graves

„A történelmi regény műfajának egyik nagy klasszikusa, a tények és a képzelet ötvözete briliáns kivitelezésben.” – The New York Times A római császárkori történetírók munkái rendkívül gazdag forrásanyagot mentettek át korunk számára. Robert Graves, a világhírű szerző erre az anyagra, de különösen Suetonius könyvére támaszkodva írta meg e rendkívül érdekes és sok esetben még párbeszédeiben is történelmi hitelességű művet. Az Én, Claudius önéletrajzi formában írott mű, amelyben Graves Claudiusszal mondatja el élete első öt évtizedének történetét. Ez az ötven esztendő felöleli Augustus, Tiberius és Caligula, az első római császárok uralkodásának időszakát, és egészen addig tart, amíg a Caligula megöletését követő zűrzavarban Claudiust váratlanul császárrá kiáltják ki. Az izgalmakban, rejtélyekben bővelkedő történet élénk színekkel kelti életre a császári udvar fülledt, intrikákkal, szörnyű bűnökkel teli életét a római császárság leghíresebb időszakában. A szerző Tiberius Claudius életéről szóló kétrészes elbeszélésének első kötete.

„A Claudius-kötetek izgalmas rekonstrukciói az ókori Rómának, belülről láttatva egy váratlanul bölcs uralkodót.” – The Washington Post Graves, a világhírű szerző történetírók munkáira támaszkodva írta meg Claudiusról szóló műveit. Én, Claudius című kötetében a szerző első személyben mesélteti el Claudiusszal élete első öt évtizedének történetét. Claudius, az isten és felesége, Messalina című folytatásában pedig császári méltóságának éveiben ábrázolja hősét. A megaláztatásokba belefáradt, immár ötvenéves Claudius csodával határos módon császárrá lesz. Sok jót azonban a császárkodás se hoz neki: undok hadjáratokat, állandó csetepatét a szenátussal, de legfőképp szörnyeteg feleségeket: Messalinát, aki rútul megcsalja, így hát – mit is tehetne Claudius? – kénytelen kivégeztetni, majd pedig Agrippinát, aki a saját fiát akarja a trónon látni, így hát – mi mást tehetne a nő? – mérget ad be totyakos férjének. Graves műve nemcsak egy színes történelmi pillanat nagyszerű újraalkotása, hanem a zavart és fanyar császár szemén keresztül az emberi természet lenyűgöző és ironikus beszámolója is. A szerző Tiberius Claudius életéről szóló kétrészes elbeszélésének második kötete.

Sergeant Roger Lamb is in a prison camp near Boston with 3,000 other soldiers in General Johnny Burgoyne''s army who surrendered at the Battle of Saratoga. Lamb is a non-commissioned officer in the British Army who served in America during the American War of Independence. But the American Congress refuses to ratify a repatriation agreement and Lamb plans an escape. He manages to make his way through General Washington''s lines and rejoins Cornwallis in the Carolinas, fighting with him until Yorktown. Then he makes another remarkable escape to rejoin the British in New York. The second in a two-book series, this account is inspired by the real-life Sergeant Lamb''s personal memoirs. Renowned poet, classicist, and novelist Robert Graves traces the sergeant''s harrowing time in military service, providing a compelling, only barely fictionalized eyewitness account of a crucial point in American history.

Řecké mýty seznamují moderního čtenáře s největšími příběhy, které položily základ evropskému písemnictví. Připomeňme si dvanáct Herkulových prací, dobrodružnou plavbu Argonautů za zlatým rounem, Théseův boj s Minótaurem, krále Midase a jeho oslí uši, trojskou válku, Odysseův návrat na rodnou Ithaku – to vše zkomponované do jednoho nezapomenutelného celku. Gravesovo převyprávění je moderní, ale látka sama není zmodernizovaná: jasně si uvědomujeme odlišnost doby, kterou kniha evokuje. Zažíváme vstup každého nesmrtelného boha a bohyně do smrtelného světa a dozvídáme se podrobnosti o jejich zrození, povaze a činech. Podmanivé podání je založeno na antických pramenech i zprávách z jiných kulturních oblastí a podává pestrý a provázaný výklad bájí, včetně jejich méně známých variant. Knihu lze číst jako napínavé líčení, ovšem díky podrobným komentářům a obsáhlému jmennému rejstříku je nepostradatelná pro ty, kdo hledají autoritativní a podrobný popis velkolepých příběhů, jež tvoří základ západní literatury. Přečtěte si Iliadu a Odysseiu s Gravesovým výkladem, čtěte je s radostí – a budete okouzleni! "Daidalos si však zhotovil pár křídel pro sebe a druhý pár pro Ikara. Jejich brka byla sešita dohromady nití a malá pírka přilepena voskem. Připevnil Ikarovi jeho pár křídel a řekl mu se slzami v očích: „Synáčku, varuji tě! Nevznášej se příliš vysoko, aby ti slunce neroztavilo vosk, ani se nesnes příliš nízko, aby ti peří nezvlhlo mořskou vodou.“ Pak vklouzl rukama do svých křídel a odlétli. „Drž se těsně za mnou,“ volal, „neleť na vlastní pěst.“ A jak mávali křídly a nesli se rychle od ostrova na severovýchod, rybáři, pastýři a oráči zírali vzhůru a považovali je za bohy…"

Autor zde sleduje další osudy Tiberia Claudia Caesara, který se stal římským imperátorem za pomoci svého přítele Agrippy a vládl až do své násilné smrti v roce 54 n. l. Svoje osudy vypráví ústy autora v čtivém románu, v němž naprosto objektivně a bez samolibosti seznamuje čtenáře nejen se svými drobnými i závažnými státotvornými úspěchy, ale hlavně s celkovou atmosférou doby, v níž se zrodilo křesťanství jako další z historických epoch ve vývoji lidstva.

Nejbližší okolí jej považovalo za neškodného blázna, slaboduchého a méněcenného. Člověk, který po prodělané dětské mozkové obrně trpěl třasem rukou i hlavy, kulhal, byl nahluchlý a v rozrušení koktal, byl tím nejnepravděpodobnějším kandidátem na císařský trůn – a přesto na něj jako poslední dospělý žijící příslušník julsko-klaudijské dynastie usedl. Celé jeho jméno zní Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanicus, většině smrtelníků je však znám pouze jako Claudius, a to i díky nejslavnějšímu románu britského historika a plodného romanopisce Roberta Gravese Já, Claudius.