Günter Grass strana 2 z 3

Günter Grass předložil na prahu osmdesátky autobiografii, která je — jak u tohoto rozeného fabulátora není ani jinak představitelné — umělecky komponována a stylizována a neustále osciluje na hranici autentického dokumentu a fikce, dokládajíc i otevřeně přiznávajíc, že každé vzpomínání je i při nejupřímnější snaze o pravdivost vždy tvorbou příběhu a postav, nikoli jejich pouhou „věrnou“ reprodukcí. Autor tu revokuje skutečné události, lidi a zážitky, z nichž většina později vstupovala do jeho uměleckých textů (především „gdaňské trilogie“: Plechového bubínku, Kočky a myši, Psích roků), jako by obracel směr uměleckého procesu: jestliže dříve proměňoval životní materii na umělecký tvar, nyní se zpětně — a s přiznanou nejistotou na každém kroku — snaží rekonstruovat životní a historickou realitu, z níž jeho umělecké příběhy a postavy vznikaly. Výsledkem tohoto pokusu je ovšem zase výsostně umělecké dílo, poutavé vyprávění s výraznými postavami, pointovanými příběhy a grassovsky hravým stylem, ale současně i dílo jako vážné, upřímné a reflektované svědectví o době a společnosti, v níž autor žil. Tyto hodnoty díla byly bezprostředně po vydání překryty vzrušenými diskusemi, jež se soustředily na jediný bod celé knihy: na Grassovo pozdní přiznání, že jednotka, do níž byl jako dobrovolník na sklonku války přidělen, patřila k divizi SS. Nezaujatý čtenář se přesvědčí, že to není zdaleka jediný důvod, proč toto pozdní dílo velkého autora číst.

Günter Grass 1999-ben kapott irodalmi Nobel-díjat, s 2002-ben megrázó kisregénnyel, egyes kritikusok szerint életműve egyik legkiemelkedőbb darabjával "hálálta meg" a kitüntetést. Óvatos, tapogatózó lépésekkel, "mint a rák" közelít meg egy második vi lágháborús tabu témát: a német lakosság, a keleti területek menekültjeinek egyik nagy tragédiáját. Az évtizedekig agyonhallgatott esemény 1945. január 30-án történt, ekkor süllyesztette el egy szovjet torpedó Danzig közelében a Wilhelm Gustloff-ot, a mely főleg asszonyokkal és gyerekekkel a fedélzetén biztonságos kikötő felé tartott. Az áldozatok számát kilencezerre becsülik. Grass mégsem pusztán dokumentumregényt írt. Több síkon futtatja a cselekményt, egyik főszereplője Paul, a menekülő Tulla P okriefke fia, aki a tragédia éjszakáján született. Az ötvenes újságíró kötelességének érzi, hogy felidézze a történteket, emléket állítson az áldozatoknak, az őszinte ki- és megbeszélés eszközével vegye fel a harcot az ifjú neonácikkal, akiknek egyik honlapján a tulajdon fia nevével is találkozott.

Egy jó barát kattintgat pillanatfelvételeket a neves író hozzátartozóiról az 1960-as évektől az 1990-es évekig varázslatos, ódon fotómasinájával. A szerkezetnek ritka bája már az is, hogy átvészelte a második világháborút, ráadásul többet mutat meg, mint amit közönséges halandó szeme látni képes. Bepillantást nyújt a múltba és a jövőbe, kivetíti a vágyait, fantáziáit azoknak, akik a lencséjébe tekintenek. Jóval később összeül a nagynevű szerző időközben felnőttkorba ért nyolc gyermeke, és egymá st kiegészítve, egymással vitatkozva elevenítik fel a múltat. Azazhogy cseles objektívjén keresztül Günter Grass ábrázolja regényhőssé gyúrt családtagjait: önvallomás helyett gyerekeit beszélteti, belőlük formálja élete fontos szereplői, tanúi, művei krónikáját. Az előző Grass-regény, a nagy port kavaró és nagy sikerű, "Hagymahántás közben" címet viselő visszaemlékezés azzal ért véget, hogy elfogyott a "hagyma". A mese azonban, íme, folytatódik. Ugyanahhoz a tárgyhoz -a szerző életéhez- merőben újszerűen közelít most, egyszerre dokumentumregény és mesekönyv is A doboz. A mesebeli apa regénye; az apáé, aki írói mindenhatósággal tükrözteti magát az utódok szemében.

Az Európa Könyvkiadó újra megjelentette az irodalmi Nobel-díjas Günter Grass A bádogdob című regényét (840 oldal, 2900 Ft), mely az eredeti szöveg teljes fordítását tartalmazza. A kötet, melyet egy Új kiadás feliratú átkötő szalag különböztet meg az előző kiadásoktól, november 3-tól kapható az üzletekben. A jelen kiadás számára a fordítást az eredeti szöveggel egybevetette és a kötetet szerkesztette: Lendvay Katalin. Günter Grass, a háború után induló német írónemzedék domináns alakja A bádogdob-bal lett egy csapásra világhírűvé, de könyvéről - négy évtized elmúltával - ma már azt is elmondhatjuk, hogy a XX. századi európai irodalom egyik klasszikusa. A film, amelyet Volker Schlöndorf rendezett a műből, annak idején Cannes-ban nagydíjat nyert, és azok számára is felejthetetlenné tette Oskar Mazerath apró alakját, akik a regényt nem olvasták. Grass ebben a különös kis figurában - aki egy nap elhatározza, hogy nem nő tovább, gyerek marad, s bádogdobjával, valamint fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkká zúzó sikításával harcol a nemszeretem jelenségek ellen - szellemi küzdőtársat alkotott magának, hogy felhívhassa a figyelmet a szülőföldjén, Gdansk/Danzigban és környékén élő népek - németek, lengyelek, kasubok - közös történelmére, s hogy kibékítse őket egymással.

Die Box

Once upon a time there was a father who, because he had grown old, called together his sons and daughters - four, five, six, eight in number - and finally convinced them, after long hesitation, to do as he wished. Now they are sitting around a table and begin to talk...' In this More...delightful sequel to Peeling the Onion, G nter Grass writes in the voices of his eight children as they record memories of their childhoods, of growing up, of their father, who was always at work on a new book, al ways at the margins of their lives. Memories contradictory, critical, loving, accusatory - they piece together an intimate picture of this most public of men. To say nothing of Marie, Grass's assistant, a family friend of many years, perhaps even a l over, whose snapshots taken with an old-fashioned Agfa box camera provide the author with ideas for his work. But her images offer much more. They reveal a truth beyond the ordinary detail of life, depict the future, tell what might have been, grant the wishes in visual form of those photographed. The children speculate on the nature of this magic: was the enchanted camera a source of inspiration for their father? Did it represent the power of art itself? Was it the eye of God? The Box is an ins pired and daring work of fiction. In its candour, wit, and earthiness, it is Grass at his very best.

Životní příběh neúspěšného spisovatele a spolupracovníka Státní bezpečnosti před pádem NDR i po něm spojuje autor s příbuznými situacemi dávnější německé historie.

G. Grass, nemecký prozaik, básnik a dramatik, nositeľ Nobelovej ceny za literatúru (1999) v zbierke poviedok Moja zelená lúka predvádza svoj rozprávačský talent. Zbierka čitateľa zaujme a prostredníctvom symbolov, irónie a satiry (s "grassovskými" prvkami narážky, grotesky, karikatúry, parafrázy) osloví stálou aktuálnosťou a pálčivosťou nadčasového problému. V zbierke autor opisuje, pranieruje, zamýšľa sa, hodnotí, fantázia sa prepletá s realitou, absurdné obrázky striedajú idylické. V novele Deň otcov (základ románu Der Blutt - Ploskáč) sa medzi oslavujúcich mužov s pocitom ukrivdenosti vmiešali štyri ženy. Kontrastuje bezohľadne činný, meniaci a nosný mužský princíp so ženským citlivým, milujúcim, nežným. Tragikomické situácie umocňuje absurdita, poníženie sa strieda s výslním... Dielo Güntzera Grass patrí ku klenotom nemeckej i svetovej litertaúry.

Katz und Maus

Nevyčerpatelnou fabulační vynalézavostí, širokou škálou jazykových a stylistických prostředků i hlavním dějištěm navazuje román, vydaný roku 1977, na „gdaňskou trilogii“ z přelomu 50. a 60. let (Plechový bubínek, Kočka a myš, Psí roky). Gdaňská provincie je tentokrát zasazena do groteskně zcizeného rámce světových dějin od mladší doby kamenné do současnosti. Vypravěč vystupuje v několika vtěleních jako jednající postava všech pojednávaných epoch, jejichž počet odpovídá devíti měsícům prenatálního vývoje jeho syna, zplozeného v přítomné době. Prolínání současného osobního příběhu a vyfabulované „historie světa“ ukazuje nadčasovost hlavního tématu, jímž je věčný, ve všech epochách se opakující zápas principu ženského a mužského, popřípadě odvěká ženská snaha o emancipaci. Zárodkem románu je pohádka bratří Grimmů O rybáři a jeho ženě, ovšem ideově obrácená naruby. Dravý, o majetek a moc usilující mužský princip ztělesňuje pohádková postava mluvící ryby — platejse —, umělecky využitá na samé hraně možností magického realismu. Současné ideologické spory reprezentuje trefně karikovaný „feministický tribunál“, který soudí platejse snad za všechny hříchy mužského světa od úsvitu dějin. Zcela vážně je naproti tomu pojat jeden z příběhů současnosti: tehdy ještě nedobojovaný, ale dějinně příkladný zápas polské Solidarity s diktátorským režimem.

Suddenly, in spite of the trials of old age, and with the end in sight, everything seems possible again: love letters, soliloquies, scenes of jealousy, swan songs, social satire, and moments of happiness. Only an aging artist who has once more cheated death can get to work with such wisdom, defiance and wit. A wealth of touching stories is condensed into artful miniatures. In a striking interplay of poetry, lyric prose and drawings, the Nobel Prize-winning author creates his final, major work of art. A moving farewell gift, a sensual, melancholy summation of a life fully lived.

The final work of Nobel Prize-winning writer Günter Grass – a witty and elegiac series of meditations on writing, growing old, and the world. Suddenly, in spite of the trials of old age, and with the end in sight, everything seems possible again: love letters, soliloquies, scenes of jealousy, swan songs, social satire, and moments of happiness. Only an ageing artist who had once more cheated death could get to work with such wisdom, defiance and wit. A wealth of touching stories is condensed into artful miniatures. In a striking interplay of poetry, lyric prose and drawings, Grass creates his final, major work of art. A moving farewell gift, a sensual, melancholy summation of a life fully lived.

Novela Kočka a myš (1961) je druhým dílem a svorníkem Grassovy Gdaňské trilogie, jejíž krajní pilíře tvoří velké romány Plechový bubínek (1959) a Psí roky (1963). Soustřeďuje se na ústřední dějiště trilogie, baltský přístav Danzig/Gdaňsk, dobu těsně předv

Günter Grass a második világháború után induló német írónemzedéknek talán legnagyobb hatású, életművéért 1999-ben Nobel-díjjal is kitüntetett alakja. Ismert szobrász és költő volt már, mikor 1959-ben A bádogdob-bal, első regényével jelentkezett. Azon nyomban hatalmas hazai botrányt és világsikert aratott vele - az eltelt ötven év pedig megpecsételte, hogy klasszikus műve a 20. század európai irodalmának. Volker Schlöndorff 1979-ben cannes-i nagydíjjal jutalmazott filmet forgatott belőle. A főhős, Oskar Matzerath törpe figurája a vászonról is meghódította az értő közönséget. Oskar elhatározza, hogy nem nő tovább, bádogdobjával és fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkra zúzó sikításával szegül a nemszeretem világ ellen, felejthetetlen torzításból, vadul, groteszkül, szuggesztíven ábrázolva egy egész korszak, egy egész generáció életérzését. Grass szellemi küzdőtársát alkotta meg benne, hogy felhívja a figyelmet a szülőföldjén, Gdanskban - Danzigban - és környékén élő népek, németek, lengyelek, kasubok közös történelmére, összebékítésükért. A regény 1973-ban jelent meg először magyarul, Szíjgyártó László fordításában.

Životní příběh neúspěšného spisovatele a spolupracovníka Státní bezpečnosti před pádem NDR i po něm spojuje autor s příbuznými situacemi dávnější německé historie.

Román nositele Nobelovy ceny uzavírá tzv. Gdaňskou trilogii, která patří k základním dílům německé poválečné literatury, vychází česky poprvé. První dva díly této trilogie již česky vyšly: Plechový bubínek (Mladá fronta 1969, Atlantis 2001) a Kočka a myš (Odeon 1968). Autor tu opět líčí krajinu při ústí Visly do Baltu, vypráví o svérázných Kašubech, o jejich dobrodružném existování sice stranou velkého světa , avšak uprostřed dějin. Psí roky jsou co do rozmanitosti a sugestivity literárního tvaru považovány za vrchol spisovatelovy tvorby.