György Gyarmati

A huszadik század második felében – a hidegháború évtizedeiben – Magyarország egy szuverenitásában korlátozott kisállam volt. Ez messzemenően kihatott titkosszolgálatainak felépítésére, működésére is. Mindennapjaiban meghatározó volt a "nagy testvér", a szovjet állambiztonsági szervek közvetlen befolyása. Mivel Magyarország viszont néhány más szovjet szatellitállamhoz képest is csak mérsékelt stratégiai jelentőséggel bírt, a honi társadalom ügynökökkel való behálózása is lazább volt, mint például Romániában vagy Kelet-Németországban. Nemzetközi összevetésben még az állambiztonság magyar hivatásosai is megengedhették maguknak bizalmasabb – "egymás között vagyunk, elvtársak" – pillanataikban, hogy saját cégüket ne tartsák többre annál, ami volt, s amelynek a külhoni kamerádok is tekintették: jelentéktelen kis "szatócsboltnak". Az más kérdés, hogy külföldi sorstársaikhoz képest a magyar "titkos szolgák" ténykedését elszenvedő kortársak egy jottányival sem érezték magukat kevésbé kiszolgáltatottnak – s nem is voltak azok. A meghurcoltak tízezrei napi sanyargatásaikat nem történeti perspektívában mérlegelték. Mi okuk lett volna szenvedéseiket aszerint méricskélni, hogy annak helyszíne a mátrabeli Recsk, a román Duna-delta vagy éppen a GULAG valamelyik tábora volt. S azt a különbséget is csak visszatekintő történeti összehasonlításban van mód érzékeltetni, hogy a Rákosi-korszak terroruralma idején az ÁVH valóban "a párt ökleként" kegyetlenkedett velük, míg az 1956-os megtorlások után fokozatosan szorosabb pórázra fogott Kádár-kori politikai rendőrség ügyködése egyre inkább a "párt szeme-füle" információs szolgálatra redukálódott. Ugyancsak a múltfeltárás segítségével gyarapodó ismeret hozza felszínre azt a tanulságot, hogy – függetlenül a rendszer kisebb-nagyobb változásaitól – a titkosszolgálatok menetrendszerű balfogásainak is rendre a gyanúba kevert közemberek viselték a következményeit.

Száz szó/kifejezés a világháborús hétköznapok szótárából: Appelplatz, atombomba, Auschwitz-jegyzőkönyv, árja-párja, Árpád-vonal, áruhiány, Bakahumor, bárisnya, behívó, beszállásolás, bevagonírozás, bérleti jog, bombatölcsér, bunker, CiklonB, csajka, "Csak keresztényeket szolgálunk ki!", csodafegyver, "csuklóztat", Davajgitár, Don-kanyar, Elhurcolás, enigma, erődítmény, erőltetett menet, evakuálás, Fegyveres semlegesség, fejadag, frontharcos, frontzóna, furcsa háború, Gázálarc-gyakorlat, gettósítás, gyorshadtest, Hadipengő, hadifogoly, hadirokkant, hadisegély, halálkaraván, hamisgulyás, hátország-parancsnokság, Hitler-szalonna, honosság-igazolás, hontalan, igazoltatás, iparigazolvány, jegyrendszer, Kamerád, kápó, kenyérjegy, keretlegény, kiigénylés, kikeresztelkedés, kiürítés, kollaboráns, Levente, mozgósítás, munkaszolgálat, Nyílt város, országos jármű, óvóhely, "őrségváltás", Partizán, partraszállás, pártszolgálatos, pótkávé, propagandaminiszter, Razzia, rámpa, rekvirálás, repesz, rugalmas elszakadás, SAS-behívó, sárga csillag, Schutzpass, stróman, stuka, Sztálin orgona, szőnyegbombázás, szükségkórház, szűrőtábor, Tábori posta, tengelyhatalmak, totális háború, új európai rend, Védett házak, védlevél, végső megoldás, villámháború, visszacsatolás, Zabrálás, zárótűz, zuhanóbombázás, zsidóbérenc, zsidótlanítás. "Háborús hétköznapok a hátországban és a hadszíntéren, 1939-1945 címmel rendezett konferenciát a Magyar Történelmi Társulat 2013 októberében Szegeden. A kötet e társulati vándorgyűlés előadásainak - a prezentáció időkorlátai miatt - utólag bővített, többségében tanulmánnyá szerkesztett változatait adja közre. (...)" (részlet az Előszóból)

A szovjet protektorátussá lett/tett Magyarországon a sztálinizmus első számű építőmester Rákosi Mátyás volt. A korszakban érvényesített gazdaságpolitika évtized-hosszan sem reparálható nemzeti összveszteséget hagyott maga után. Noha regnálása harmadannyi ideig sem tartott, mint Sztáliné, terroruralma modernkori tatárjárást jelentett a korabeli magyar társadalom részére.

A Magyarország története című sorozat történelmünk kezdeteitől napjainkig összefoglalja a legfontosabb eseményeket, bemutatja a kiemelkedő történelmi személyiségeket. Ez a kitűnő, átfogó tudásanyagot nyújtó történelmi alapmű nélkülözhetetlen segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A neves szerzők a sorozat anyagát a legújabb kutatási eredmények felhasználásával állították össze. A kötetek rendkívül gazdag forrásanyagból merítve, eredeti dokumentumok felhasználásával készültek.  „A Kossuth Kiadó magyar történelmi sorozata a honfoglalástól napjainkig terjedő több mint ezer év történetét mutatja be. Ilyen jellegű munka ekkora terjedelemben és magyar nyelven még soha nem jelent meg. A szerzők, az adott korszak avatott ismerői közérthető, ám egyben szakszerű összefoglalást nyújtanak mindazoknak, akik múltunk megismerésére törekszenek. A kiváló történészek magas színvonalú munkái páratlan élménnyel ajándékozzák meg azokat, akik elolvassák e köteteket.” – Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője   A sorozat kötetei:    1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970–1038 3. Válság és megerősödés 1038–1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301–1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387–1437 7. A Hunyadiak kora 1437–1490 8. Mohács felé 1490–1526 9. A három részre szakadt ország 1526–1606

A bûnbak az emberiség közösségi identitásteremtésének terméke, egyszersmind cselekvésinspiráló elem. Úgy szerves része a földi civilizáció egészének, hogy ahhoz hasonlóan idõvel maga is változik. A dolog történeti bája-borzalma leginkább idõtlenségében ragadható meg: a bûnbakkeresõ (és találó) gondolkodás nemhogy töretlenül, hanem szerteágazóan és megizmosodva él tovább a modern társadalomszervezés egymást követõ idõszakaiban is. A földi modernizáció idõ- és térbeli különbözõsége a bûnbakképzés elburjánzó sokféleségével "gazdagította a történelmet", s lassan ide sorolható a - posztmodern - közéleti "karaktergyilkosság" is. A bûnbak a civilizáció hajnalától kezdõdõen tetten érhetõ elõítéletes gondolkodás (egyik) korai idoljaként született, hogy azután mindent túlélve az egyre inkább racionális öntudatú modern közértelmesség közepette is töretlenül, idõnként tobzódva, virágozzék. Kötetünk negyven tanulmánya a bûnbakképzés eseteinek sorát eleveníti fel a középkortól a rendszerváltásig, Magyarország és a nagyvilág történetébõl, Ukrajnától Németországon, Franciaországon és Spanyolországon át az Amerikai Egyesült Államokig. Az olvasó épp úgy találkozhat bûnbakként személyekkel, társadalmi csoportokkal, mint a nagybirtokkal és szobrokkal. S a konkrét esetek értelmezéséhez történeti és pszichológiai útmutatót is kaphat.