Géza Hegedűs strana 3 z 3

Két korábban megjelent történelmi regény új kiadása egy kötetben."A fekete ember históriája" 1570-ben játszódik. Mohács után akad egy parasztvezér, Karácsony György, aki győzni tudott a török ellen. A belső harcoktól hangos ország megrémült „az új Dózsától”, összefogtak ellene, s végül Debrecenben halálra ítélték.A kötet másik regénye a „Hajnal a tárnák fölött” 45 évvel korábban játszódik: Besztercebányán 1525-ben. Magyarország történetének ez volt a legkorábbi bányászmegmozdulása, az első magyar munkássztrájk. Az író mindkét regényben gyér számú hiteles adatot kerekít felidézett korképpé, összefüggő, érdekes történetté. A két regény Győry Miklós illusztrációval jelenik meg.

János, ?a patmoszi látnok, A Jelenések Könyvében „A nagy parázná”-nak nevezi Rómát, amelynek szörnyűséges hírei az akkori ismert világ valamennyi táján utálkozást és borzalmat keltettek. Erről, ugyanerről a Rómáról, császári udvarának bűneiről és paráznaságáról írta Tacitus halhatatlan történelmi híradását, és ennek a kornak bűnöző, olykor elmebeteg császárairól jegyezte fel nem sokkal később Suetonius nevezetes pletyka- és anekdotagyűjteményének hol mulatságos, hol hátborzongató történeteit. – Nos, a mai író – aki a klasszikus remekműveknek is a klasszikus mendemondáknak is lelkes olvasója, Szent János apokalipszisének, Tacitus történelmi műveinek, Suetonius életrajzainak és mellettük a kor divatos filozófiai műveinek újraolvasása után, megpróbált kitalálni egy alakot, aki annak az időszaknak bűneit és paráznaságait saját szemével, közelből láthatta, de szerencsésen túlélte, hogy utána felidézhesse mindazt, aminek tanúja volt. Ez a szemtanú olyan ember, aki jól lát, de őt nem veszik észre; jelentéktelen külsejű, csúnya kis írnok a császári palota hivatalában. Szerencsétlen külseje a szerencséje. A szépek, a daliásak, a látványosak – akár bűnösök, akár ártatlanok – belepusztulnak a történelem kavargásába. Az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek; ők a túlélők, ők a szemtanúk. Az ő „alulnézetében”, mint politikai, bűnös és erotikus kalandok sorozata vonul itt az olvasók elé Caligula, Claudius és Nero vérgőzös és cselszövényes orgiákkal és tömeggyilkosságokkal teljes két évtizede.

A gazdagon illusztrált kötetből nemcsak azt tudja meg az olvasó, hogyan élt és harcolt Dózsa György az 1514-es magyar parasztháborúban, hanem azt is, hogyan élt tovább neve és szelleme a magyar irodalomban – Taurinus, Petőfi, Jókai, Ady, Illyés, Szabó Pál, Gergely Sándor, Juhász Gyula, Kiss József,Várnai Zseni, Rónay György, Juhász Ferenc írásaiban, Derkovits Gyula rajzaiban.