Péter Hermann

A Nem, Péter, nem! egy kedves, humoros és tanulságos történet egy kíváncsi kisfiúról, aki rajong az új szavakért – kivéve egyet. A „nem” Péter számára rejtélyes fogalom: hiába mondják neki a szülei, az óvónője vagy az apukája, ő bizony mindig a saját feje után megy. Esőben táncol, titokban autóba bújik, sártócsába ugrik – és rendre meg is tapasztalja döntései következményeit.A történet finoman, szeretettel mutatja meg a határok szerepét a gyerekek életében, miközben nem büntetéssel, hanem pozitív megerősítéssel segíti a megértést. Péter szülei egy egyszerű, de hatásos megoldással segítenek fiuknak felismerni, hogy a „nem” nem ellenség, hanem biztonságot adó iránymutatás. Ez a mesekönyv kiváló alap beszélgetésekhez szülők és gyerekek között szabályokról, következményekről és az együttműködés öröméről. Óvodás korú gyerekek számára különösen ajánlott, hiszen ismerős helyzeteken keresztül tanít empátiára, türelemre és önkontrollra – mindezt játékosan, szerethetően, Péter történetén át.

Kivételes betekintés az alkotóművészet kulisszái mögé, történetek a modern világról - Olga Tokarczuk elsőként megjelent könyve az irodalmi Nobel-díj átvétele után. Készülőben lévő szövegek, könyvek, szereplők laboratóriuma. A kísérletezés fárasztó, de elbűvölő folyamata. A képzelet explóziói. A megszülető történet logikájának és a szereplők belső világának nyomában - a motivációk és a világnézetek feltárásával. Lenyűgöző történetek, olvasmányélmények és személyes tapasztalatok elmesélése. Kitartó törekvés a világ végtelen sokféleségének és bonyolultságának a megértésére és átadására. A tizenkét legfontosabbnak ítélt, válogatott esszé és előadás, amelyek segítségével pillantást vethetünk Olga Tokarczuk alkotóművészetének kulisszái mögé. Kulcsfontosságú és először megjelenő szövegek. Köztük a már sokszor kommentált Nobel-díjátvételi beszéd.

A világot háború dúlja fel. Cirinek, a megjövendölt gyermeknek, nyoma veszett. Miközben barátok és ellenségek keresik, ő közönséges haramia álcáját ölti magára, és életében először az az életet éli, amit szeretne. Körülötte azonban egyre szorul a hurok. Geralt, a vaják összehívja szövetségeseit, hogy megmentse Cirit, akit kegyetlen zsoldosok üldöznek, miután haramiaként elhíresül. Csak egyetlen helyre menekülhet: a Fecske-toronyba. Andrzej Sapkowski 1948-ban született Lengyelországban. Hazája egyik leghíresebb és legsikeresebb szerzőjének számít. A World Fantasy Életműdíjjal kitüntetett szerző Vaják-sorozatával nemzetközi sikert aratott, könyvei alapján képregények és számítógépes játékok is készültek, 2019-ben pedig a Netflix forgatott belőlük sorozatot Henry Cavill főszereplésével.

Reynevant, a medikust ellensége, a boroszlói püspök elítéli bűnei és boszorkányság miatt. A baj, úgy tűnik, mindig a nyomában jár: valaki vagy meg akarja ölni, vagy visszautasíthatatlan ajánlattal keresi meg, szíve hölgyét, Nicolette-et pedig elrabolják. Útja Sziléziába és Bohémiába vezet, ahol véres vallási háború dúl, az őt üldöző sötét erők pedig már nem rejtegetik ördögi természetüket…

Az elmúlt évek egyik leghíresebb és legszélesebb körben vitatott és méltatott nagyregénye. Lengyelországban a Nike-díjat, Nagy-Britanniában a "Man Booker International" díjat nyerte el. A szerző 2019-ben megkapta az Irodalmi Nobel-díjat. Olga Tokarczuk könyvének hősei nomádok, örök utazók. Nők, akik tartalék fogkefét hordanak kézitáskájukban arra az esetre, ha sürgősen útra kell kelniük, és férfiak, akik tíz perc alatt képesek utazásra készen összepakolni minden holmijukat. Saját határaikon túllépő figurák, akikkel együtt a Világegyetem végtelenségét élhetjük át, amíg tart az utazás. Ez a regény egyszerre szól az emberi testről, az életről, a halálról, a mozgásról és a vándorlásról. Szereplői között ott találjuk Philip Verheyent, aki a tizenhetedik században saját amputált lábát boncolta fel és rajzolta meg anatómiai pontossággal. De ott van Angelo Soliman is, az Észak-Amerikában született fekete rabszolga, később Kazinczy Ferenc barátja, akinek holttestét császári parancsra kitömték és kiállították a bécsi Természettudományi Múzeumban. De ott van annak a huszonegyedik századi férfinak a szívszaggató története is, akinek felesége és gyermeke egy horvát szigeten tűnik el rejtélyes körülmények között. Olga Tokarczuk fantáziával és provokációval teli történetei korunk felszíne alá vezetik olvasójukat, emberi létezésünk valódi mélységeibe.

A Vaják világhírű szerzője által írt történelmi fantasytrilógia második kötetében Reynevan még mélyebbre keveredik a tizenötödik századi vallásháborúba. 1427-et írunk, és a prágai huszita eretnekek egymás után nyerik a csatákat Róma seregei ellen. Az inkvizíció kémei azonban mindenütt ott vannak, és a katolikus nemesek Szilézia lerohanására készülnek. Európára a háború árnyéka borul. Amikor a husziták vezetői veszélyes és titkos küldetésre küldik Reynevant, az ifjú orvost, nem csupán a rábízott feladattal kell megbirkóznia, de bosszút akar állni fivére haláláért is, és az egész vidéket tűvé teszi elveszett szerelméért. Ellenségei és a háború kegyetlensége nehéz próbáknak vetik alá, és Reynevan a veszedelmes kémjátszmák és titokzatos erők ellenében fájdalmas döntésre kényszerül.

"Cinikusan szellemes, remek történet, amelyet szinte szétfeszít a szex, a halál, a mágia és az őrület." - Joe Abercrombie A legendás VAJÁK-sorozat szerzőjének vadonatúj történelmi fantasytrilógiája a huszita háborúk idején játszódik. Bielaui Reinmart, akit Reynevannak is neveznek, rajtakapják egy lovag feleségével, és menekülni kényszerül a Sterza fivérek és az Inkvizíció elől. Miközben a husziták és a katolikusok között nő a feszültség, és különös, misztikus erők gyűlnek az árnyak között, Reynevan a Narrenturmban, a Bolondok Tornyában találja magát, abban a középkori őrültekházában, ahová a másként gondolkodókat és lázadókat zárják. Reynevan számára megszökni a toronyból, kikerülni a csávából és megőrizni az ép elméjét nehezebbnek bizonyulhat, mint valaha is hitte...

"Ó, azok a böllérmájak, pacalpörköltek, körömpörköltek, marhapörköltek, reszelt sajttal meghintett rántott szeletek, babgulyások, ecetes csípős paprikák, káposztasaláták, kovászos uborkák! Ó, azok a távozás utáni gyomorégések, amikor lángol az egész emésztőrendszer, és még spriccerrel sem lehet eloltani ezt a nyelőcsőtől a mellkason át a gyomorszájig és a belekig húzódó tűzoszlopot, amikor a belsőnkre nehezedő súlyt még három pohár unikummal sem lehet enyhíteni, amikor egy nagy madár telepszik a vállunkra, beborít szárnyával, enyhülést nem hozó álmot hoz ránk." "Noha a magyar apától és lengyel anyától származó szerző idejekorán figyelmeztet, hogy a Turulpörkölt lengyel felhasználásra, a külhoni közönség Magyarország-képének felfrissítése végett íródott, Krzysztof Varga "így éltek ti"-je a kollektív magyar pörkölt azon mélyrétegéig hatol, mely a hazai olvasókat sem hagyhatja hidegen." (Köves Gábor, Magyar Narancs) "A Turulpörkölt a magyar melankólia regénye. Nyolc fejezetre, nyolc fogásra bontva mondja el a határtalan magyar pesszimizmus, kicsinyesség és düh történeteit. A fejezetek címei eszmetörténeti ihletettségű fantázianevek: a mindenkori magyar közhangulatot egy-egy jelentős (meghatározó, vagy csupán jelen pillanatban jelentős) történelmi személyiség nevébe sűrítette a szerző, majd a nevekből egyedülálló gasztronómiai fogalmakat teremtett. Így került egymás mellé a Kádár-paprikás és a Horthy-pecsenye, a Szent István-szalámi és a Gyurcsány-Orbán-lecsó. A kulináris invenció azonban csupán a tartalomjegyzékben mutatkozik sokszínűnek, a narrátor monomániájának köszönhetően a magyar létezésmód banális eseményekre vetített ábrázolása meglehetősen homogén. Akármerre indul el Varga, a végén ugyanoda jut, a feneketlen magyar bánathoz. Ám a hamar kiszámíthatóvá váló végeredmény ellenére a kifejtés módja, az útvonal páratlanul leleményes." (Ficsor Benedek, litera.hu) Fordította: Hermann Péter Krzysztof Varga (1968) Varsóban élő író, irodalomkritikus, újságíró, a G azeta Wyborcza szerkesztője. Turulpörkölt című regénye a lengyel és a magyar mellett cseh, szlovák, szerb és bolgár nyelven is megjelent.