Andrea Illés strana 2 z 2

Csizma az asztalon. Furcsa látvány, metaforában megfogalmazva, mégis éppen ez szakácskönyvünk célja: az olasz csizma tartományaira jellemző ételeket terítékre rakni. A könyv nem egyszerűen receptek gyűjteménye: számos érdekességgel, gasztronómiai-kulturális jellegzetességgel, régiónként eltérő hagyománnyal ismerkedhetünk meg lapozgatása során. Északról dél felé haladva veszi sorra a húsz olaszországi régiót, s mindenhol komplett menüsorokat kínálva mutatja be a sajátos helyi konyhát. A klasszikus minestronén, spaghetti alla carbonarán, vagy tiramisun kívül számos izgalmas lekvárról, borkülönlegességről is szó esik, sőt a likőrkészítés fortélyai szintén helyet kapnak e különleges illusztrációkkal díszített "kulturális szakácskönyvben". Hogyan kerül hát a csizma az asztalra? Forgassa a könyvet, és meglátja!

Minden országnak, minden népnek vannak olyan természeti szépségei, varázslatos tájai, ódon műemlékei, amelyekre büszke. Így vagyunk ezzel mi, magyarok is. S külön öröm, hogy megóvásra érdemes természeti, kulturális értékeinket az UNESCO Világörökség Bizottsága is annak ítélte. Így került fel 1987-ben elsőként a világörökségi listára Budapest Dunaparti panorámája és a Várnegyed, valamint Hollókő, legutóbb pedig 2002 nyarán a budapesti Andrássy út a zsinagóganegyeddel és Tokaj-Hegyalja történelmi borvidéke. A közbeeső tizenöt évben még öt magyarországi helyszínt tüntettek ki páratlan értéke miatt a világöröség része címmel: az Aggteleki-karszt cseppkőbarlangjait, a pannonhalmi bencés főapátságot, a Hortobágyot, a pécsi ókeresztény festett sírkamrákat és a Fertő-vidéket.

Melyik kislányt ne érdekelnének a királynők? Ki ne öltözött volna hercegkisasszonynak a farsangon, vagy álmodozott volna fényes esküvőről? A nagyobbacska lányoknak, kamaszoknak szóló kötet a történelem valós és legendás királylányait mutatja be. A mezopotámiai, az egyiptomi, az itáliai, indiai, a japán vagy épp az amerikai civilizációba repít, miközben szórakoztatva tanít a kultúra színességéről, a divat világáról, a szépítkezés mesterségéről és a szerelemről. A történelem varázslatos kifutóján tíz pompás uralkodónő vonul fel: Szemiramisz babiloni királyné; Nofretete egyiptomi fáraónő; Dzsangu japán császárnő; Theodelinda longobárd királyné; Árpád-házi Szent Erzsébet; Börte, Dzsingisz kán főfelesége; I. Erzsébet angol királynő; Mahat Mahal, India legszeretettebb asszonya; Pokahontasz indián hercegnő; és az imádott Sisi, minden idők legszebb királynéja.

A Madeleine-ben a sokat szenvedett édesanya vall kislánya, a három és fél éves Madeleine eltűnésének körülményeiről, az azóta eltelt évek küzdelméről, a gyermek keresésére tett erőfeszítésekről, az igaztalan támadások sokaságáról, amelyet a szerencsétlen családnak el kellett szenvednie. A megrázó beszámolót nehéz száraz szemmel olvasni – nincs ennél megindítóbb, őszintébb és erőteljesebb vallomás a szeretetről, a veszteségről és a soha meg nem szűnő reményről. Belepillanthatunk egy átlagos család mindennapjaiba, s ráérezhetünk, miként fordult egy angol orvosházaspár élete egy felhőtlennek ígérkező nyaralás alkalmával rémálommá: amikor is kislányuk eltűnt. A kötet nemcsak egy rettenetes bűntény hatásos és jól megírt krónikája, hanem kihagyhatatlan olvasmány, mert segítheti Madeleine keresését. „Nagyon nehéz szívvel szántam rá magam e könyv kiadására. Mielőtt eldöntöttük volna, hogy közreadjuk a történetünket, férjemmel, Gerryvel sok mindent kellett igen alaposan megfontolnunk, nem utolsó sorban, hogy miként befolyásolja majd három gyermekünk életét. Az ok, ami miatt megírtam, egyszerű: be akarok számolni az igazságról. Mindig is szándékomban állt, hogy gyermekeink, Madeleine, Sean és Amelie számára maradéktalanul papírra vessem azt, ami a családunkkal történt; azt akartam, hogy ha majd egyszer készen állnak rá, hogy elolvassák az általam feljegyzett tényeket, a rendelkezésükre álljon. Gondoskodni akartam arról, hogy írott krónikájuk legyen a történtekről – tekintet nélkül arra, hány esztendő múlik el addig. Már így is túl sok mindenen mentek keresztül, és további kihívások várnak rájuk. Bármilyen megpróbáltatás elé állítja is őket az élet, ezekkel úgy birkózhatnak meg a legjobb eséllyel, ha ismerik a múltunkat… Nincs fontosabb dolog számunkra, mint hogy megtaláljuk a kislányunkat.”

Az ember olyan, mint a rugó: ha nagyon lenyomják, egyszer csak visszarúg. Azrael, ez a bibliai hangulatú névvel megáldott fiatalember azonban másféle jellem. Mindig mosolyog, lefegyverzően udvarias, nincsenek hátsó szándékai és született optimista. A világról vallott felfogását a bizalom tartja egyben. Igent már tud mondani, a nemet még meg kell tanulnia. Olyan fiú, aki többet is adna, mint amije van, ha volna kinek; akinek mindig szüksége lesz valakire, aki érzi azt, amit ő, és tudja azt, amit ő nem. Lehet-e egy naivitásig jószándékú, ártatlan és ambiciózus fiatalember csupán passzív nézője annak a világnak, amelybe két hónapra belecsöppen? Vagy őt is magával sodorja, részvételre kényszeríti a valóság?

Minden országnak, minden népnek vannak olyan természeti szépségei, varázslatos tájai, ódon műemlékei, amelyekre büszke. Így vagyunk ezzel mi, magyarok is. S külön öröm, hogy megóvásra érdemes természeti, kulturális értékeinket az UNESCO Világörökség Bizottsága is annak ítélte. Így került fel 1987-ben elsőként a világörökségi listára Budapest Dunaparti panorámája és a Várnegyed, valamint Hollókő, legutóbb pedig 2002 nyarán a budapesti Andrássy út a zsinagóganegyeddel és Tokaj-Hegyalja történelmi borvidéke. A közbeeső tizenöt évben még öt magyarországi helyszínt tüntettek ki páratlan értéke miatt a világöröség része címmel: az Aggteleki-karszt cseppkőbarlangjait, a pannonhalmi bencés főapátságot, a Hortobágyot, a pécsi ókeresztény festett sírkamrákat és a Fertő-vidéket.

Csizma az asztalon. Furcsa látvány, metaforában megfogalmazva, mégis éppen ez szakácskönyvünk célja: az olasz csizma tartományaira jellemző ételeket terítékre rakni. A könyv nem egyszerűen receptek gyűjteménye: számos érdekességgel, gasztronómiai-kulturális jellegzetességgel, régiónként eltérő hagyománnyal ismerkedhetünk meg lapozgatása során. Északról dél felé haladva veszi sorra a húsz olaszországi régiót, s mindenhol komplett menüsorokat kínálva mutatja be a sajátos helyi konyhát. A klasszikus minestronén, spaghetti alla carbonarán, vagy tiramisun kívül számos izgalmas lekvárról, borkülönlegességről is szó esik, sőt a likőrkészítés fortélyai szintén helyet kapnak e különleges illusztrációkkal díszített "kulturális szakácskönyvben". Hogyan kerül hát a csizma az asztalra? Forgassa a könyvet, és meglátja!

A 8 hónapos kortól ajánlott lapozó a babák alapszavait és az ezeket megjelenítő bájos képek gyűjteményét tartalmazza. A kb. 150 szavas szótár az első szavaktól az egyre nyitottabb külvilág leírása felé halad. A képek nézegetése, a szavak ismétlése, a közös játék a szülőkkel nagyban segíti a gyermekek beszédjének, kommunikációjának és vizualitásának a fejlődését. A családtagok, a napszakok, a napszakokhoz kapcsolódó tevékenységek és tárgyak, az étkezések, a közvetlen (otthon) és a tágabb környezet (pl. játszótér, járművek világa), az emberi test szavainak gyűjteménye külön-külön oldalpárakon, tematikus jelleggel jelenik meg. Nem csak beszédtanulásra használható: a szavak a magyar mellett angolul is szerepelnek, így angol anyanyelvű gyerekeknek is hasznos, sőt a nagyobbacska óvodás testvérkék is használhatják nyelvtanulásra.

„Ha háború lenne nálunk” című esszéjében Janne Teller ferde tükröt tart az elkényelmesedett európaiak elé, akik sokszor nem tudják beleképzelni magukat mások helyzetébe. A menekültekről folyó közbeszéd durva hangneme ihlette az első~sorban fiataloknak szóló, tanulságos, mégsem szájbarágós politikai tanmesét. Mi lenne, ha nekünk, európaiaknak kellene például Egyiptomba menekülnünk egy hazánkban dúló háború elől? Mi lenne, ha magyarok és osztrákok civakodnának az afrikai menekülttáborokban? Mi lenne, ha a tizenéves kamaszok legnagyobb gondja nem az lenne, hogy nem kapták meg a legmenőbb mobiltelefont, hanem mondjuk az, hogy miként szerezzenek hamis papírokat a családnak, amivel aztán elmenekülhetnek a szörnyűségek elöl? A történet egyes szám második személyben megszólított főhőse tizennégy éves fiú. Nevét nem tudjuk – bárki lehet. „Veled is megtörténhet. Te is lehetsz szegény, üldözött, kirekesztett“ – ez az útlevélre emlékeztető~, gondolatébresztő~ kis kötet fő üzenete. A dán és a magyar fiatalok világa nem fedi egymást teljesen. De a mai európai fiatalok közös élménye, hogy békében nőttek fel, s nincs fogalmuk róla, mit jelent éhezni és nélkülözni. Ráadásul Janne Teller a magyar viszonyokra szabta a történetet: a könyvecskében felmerülő fiktív konfliktus Magyarország, Ausztria és Szlovénia között éleződik ki, mert a két előbbi ország meg szeretné szerezni a szlovén tengerpartot. A vázlatosan, csak mellékmondatokban vázolt összeütközés adja a keretet, úgymond az útlevelet az olvasó kezébe, amellyel beléphet a fordított világba.