Janne Teller

Janne Teller lesz 2025-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, melynek keretében Budapest Nagydíjjal tüntetik ki. Miért vannak előítéleteink? Miért közösítünk ki bárkit, vagy éppen miért emelünk zsarnokká? Miért hatalmaskodunk a kiszolgáltatottak felett? Miért vagyunk erőszakosak? Miért élünk vissza a bizalommal? Janne Teller elsősorban fiataloknak szóló népszerű és sikeres könyvei élénk vitát kavarnak a világban. Elég, ha csak a Semmi körüli nemzetközi botrányokra gondolunk (a ma már kötelező olvasmánnyá avatott regényt először betiltották még a toleranciáról híres Dániában is!). A dán írónő Minden című novelláskötetében ismét olyan konfliktusokat helyez a középpontba, melyek mindnyájunkat érintenek, s életünk folyamán egész biztosan találkoztunk velük. Mi kényszerít például egy fiatalembert arra, hogy erőszakot alkalmazzon? Meg lehet-e érteni az intoleranciát és a szélsőségességet? A bosszú mikor elfogadható indíték, egyáltalán erkölcsileg elfogadhatóvá lehet-e tenni a bosszúállást? Janne Teller új, fontos és provokatív könyvében súlyos és kényelmetlen kérdéseket tesz fel, miközben szembesít tetteink legszörnyűbb következményeivel is. Teller tömör, szófukar, nyers prózájával és a metafora erőteljes használatával kényszeríti az olvasót az állásfoglalásra, nem ad kibúvót, minden egyes novellában döntenünk kell helyes és helytelen, jó és rossz között. Nyolc történet, ami élesen belénk vág - asszimilációról és kirekesztésről, előítéletről és intoleranciáról, gyilkosságról és halálbüntetésről, erőszakról és bosszúról, integrációról és kulturális sokféleségről.

Janne Teller lesz 2025-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, melynek keretében Budapest Nagydíjjal tüntetik ki. Több, mint 40 000 eladott példány Magyarországon Janne Teller leghíresebb műve, a Semmi súlyos filozófiai, erkölcsi és generációs problémákat boncolgató mű. Hatása példátlan volt Dániában: eleinte betiltották az iskolákban, majd a megjelenést követő évben (2001) váratlanul elnyerte a dán Kulturális Minisztérium Gyermekkönyv-díját - azóta kötelező olvasmány. A botránykönyv nemzetközi bestseller lett; 2008-ban megkapta a legjobb ifjúsági regénynek járó francia díjat (Le Prix Libbylit). Magyarországon évek óta hatalmas sikerrel játsszák a regényből készült ifjúsági előadást több színházban is. ,,Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá." Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az osztálytermet. Osztálytársai erre elhatározzák, hogy nihilista társuknak bebizonyítják az ellenkezőjét. A terv szerint egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. De először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze. Ezért a diákok azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak az új versenybiciklijét, Husseinnek az imaszőnyegét, Frederiknek a dán zászlóját. Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik: Rikkének a copfjaitól, Gerdának a hörcsögétől kell megválnia. Kettejük még kegyetlenebb követelésekkel áll elő: Lis örökbefogadási oklevele, a kis Emil koporsója, egy kutyatetem és egy Jézus-szobor is az ,,értelem hegyén", a ,,Fontos Dolgok Halmán" végzi. Akkor vadulnak csak igazán el az események, amikor Sofie-nak az ártatlanságát, a tehetségesen gitározó Jan-Johannak meg az ujját kell feláldoznia. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség. Csak Pierre marad flegma. Kineveti a kamaszokat, akik ilyen áldozatokra képesek, csak hogy megtalálják az ,,értelmet". Az osztálytársak éjszaka brutálisan bosszulják meg közönyét.

"Az elutasított férfiakat és a féltékeny nőket mindössze egy hajszálvékony, tükörsima határvonal választja el egymástól." "Soha ne szeress bele egy nőbe a szavai miatt." "Az igazi igazságosság egy elérhetetlen utópia. Kit akarunk átverni?" "A falak a háború. A szavak a béke." ,,A hatalom és a történelem, e kettő mindig is összefonódott. Nincs okunk úgy tenni, mintha ezt nem értenénk, úgyhogy csak nevetünk. [...] Hirtelen eszembe jut, hogy ha Brill professzor diplomata volna, ahogy én, akkor mindkettőnknek úgy kellene tennünk, mintha hinnénk a politikai sakkjátszmákban, és ettől még hangosabb nevetésre fakadok, szinte hahotázom. Aztán kibuknak belőlem a szavak: - Vajon ki lehet deríteni, hogy valójában ki ölte meg a lányomat?" Egy véletlen párizsi találkozás egy dán ENSZ-diplomatát kétségbeesett kutatásra indít, hogy kiderítse az igazságot lánya, Joanna néhány évvel ezelőtti, egy közel-keleti békedemonstráció során történt tragikus haláláról. Most egy magányos virginiai halászkunyhóban áll, és fegyvert szegez a férfira, aki talán az egészről tehet. Lőjön vagy ne lőjön? Van-e igazsága a halottaknak? Mihez kezdjen az ember egy olyan igazságtalansággal, amit igazságnak neveznek vagy ,,ami igaz, és mégsem lehet kimondani?" Jóvá tehet egy igazságtalanságot egy másik igazságtalanság? És ha nem, mit tegyen? A Büszke vagy rám, Joanna? egyszerre időtlen és aktuális. Egy regény idealizmusról, politikáról, szerelemről és hatalommal való visszaélésről. Bosszúról, igazságosságról és igazságtalanságról.

Skupina ôsmakov čelí nezmyselnosti života a opúšťa nevinnosť detstva. Pierre Anthon a jeho spolužiaci práve začali chodiť do deviatej triedy, keď Pierre Anthon zrazu vyhlási, že život nemá zmysel, odíde zo školy, presťahuje sa na strom a odmieta z neho zliezť. To vyvolá medzi jeho spolužiakmi existenciálnu krízu. Rozhodnú sa zhromaždiť svoje najcennejšie veci a urobiť "kopu zmyslu", ktorá by Pierra Anthona presvedčila, že sa mýli. Začína sa nebezpečná, znepokojujúca a kontroverzná štúdia o tom, na čom skutočne záleží. To, čo sa začalo nevinným obetným aktom zhromažďovania cenných vecí, sa čoskoro zmení na špirálu psychologického násilia: čím bolestivejšia je obeť, tým viac znamená a tým viac sa žiada od ďalších v poradí. Nothing je surový a neučesaný príbeh o skupine mladých ľudí, ktorí sa v konfrontácii s nezmyselnosťou života vydávajú na cestu preč z bezpečia a nevinnosti detstva. Román vyšiel v 30 krajinách a predalo sa z neho vyše 1,5 milióna výtlačkov po celom svete. Knihu adaptovali do vyše 150 rôznych divadelných predstavení a napokon z nej vznikol aj celovečerný film. Vydanie publikácie z verejných zdrojov podporil Fond na podporu umenia.

Skupina siedmakov čelí nezmyselnosti života a opúšťa nevinnosť detstva. Pierre Anthon a jeho spolužiaci práve začali chodiť do siedmej triedy, keď Pierre Anthon zrazu vyhlási, že život nemá zmysel, odíde zo školy, presťahuje sa na strom a odmieta z neho zliezť. To vyvolá medzi jeho spolužiakmi existenciálnu krízu. Rozhodnú sa zhromaždiť svoje najcennejšie veci a urobiť "kopu zmyslu", ktorá by Pierra Anthona presvedčila, že sa mýli. Začína sa nebezpečná, znepokojujúca a kontroverzná štúdia o tom, na čom skutočne záleží. To, čo sa začalo nevinným obetným aktom zhromažďovania cenných vecí, sa čoskoro zmení na špirálu psychologického násilia: čím bolestivejšia je obeť, tým viac znamená a tým viac sa žiada od ďalších v poradí. Nothing je surový a neučesaný príbeh o skupine mladých ľudí, ktorí sa v konfrontácii s nezmyselnosťou života vydávajú na cestu preč z bezpečia a nevinnosti detstva. Román vyšiel v 30 krajinách a predalo sa z neho vyše 1,5 milióna výtlačkov po celom svete. Knihu adaptovali do vyše 150 rôznych divadelných predstavení a napokon z nej vznikol aj celovečerný film. Vydanie publikácie z verejných zdrojov podporil Fond na podporu umenia.

„Ha háború lenne nálunk” című esszéjében Janne Teller ferde tükröt tart az elkényelmesedett európaiak elé, akik sokszor nem tudják beleképzelni magukat mások helyzetébe. A menekültekről folyó közbeszéd durva hangneme ihlette az első~sorban fiataloknak szóló, tanulságos, mégsem szájbarágós politikai tanmesét. Mi lenne, ha nekünk, európaiaknak kellene például Egyiptomba menekülnünk egy hazánkban dúló háború elől? Mi lenne, ha magyarok és osztrákok civakodnának az afrikai menekülttáborokban? Mi lenne, ha a tizenéves kamaszok legnagyobb gondja nem az lenne, hogy nem kapták meg a legmenőbb mobiltelefont, hanem mondjuk az, hogy miként szerezzenek hamis papírokat a családnak, amivel aztán elmenekülhetnek a szörnyűségek elöl? A történet egyes szám második személyben megszólított főhőse tizennégy éves fiú. Nevét nem tudjuk – bárki lehet. „Veled is megtörténhet. Te is lehetsz szegény, üldözött, kirekesztett“ – ez az útlevélre emlékeztető~, gondolatébresztő~ kis kötet fő üzenete. A dán és a magyar fiatalok világa nem fedi egymást teljesen. De a mai európai fiatalok közös élménye, hogy békében nőttek fel, s nincs fogalmuk róla, mit jelent éhezni és nélkülözni. Ráadásul Janne Teller a magyar viszonyokra szabta a történetet: a könyvecskében felmerülő fiktív konfliktus Magyarország, Ausztria és Szlovénia között éleződik ki, mert a két előbbi ország meg szeretné szerezni a szlovén tengerpartot. A vázlatosan, csak mellékmondatokban vázolt összeütközés adja a keretet, úgymond az útlevelet az olvasó kezébe, amellyel beléphet a fordított világba.

Egy szerelem története bontakozik ki előttünk a háború dúlta Balkánon. Egy szerelemé, amely talán nem több vágyott menedéknél a halál mindennapi, lelket felemésztő valóságában, és amely éppoly emésztőnek bizonyul, mint maga a háború. A Semmi világsikerű szerzőjének regénye éles színekkel festi le a háborút, magával ragadó líraisággal az elsöprő szerelmet, miközben a nagybetűs Történelmet is megragadhatóvá teszi a kisemberek történetei által.

Miért vannak előítéleteink? Miért közösítünk ki bárkit? Miért fogadjuk el a zsarnokságot, vagy éppen miért hatalmaskodunk a kiszolgáltatottak felett? Mivel magyarázható az erőszak, egyáltalán magyarázható-e bármivel? Hol húzódik a személyes felelősség határa? Janne Teller elsősorban fiataloknak szóló könyvei élénk vitát kavarnak a világban. Elég, hacsak a Semmi körüli botrányokra gondolunk(a ma már kötelező olvasmánnyá avatott regényt először betiltották Dániában). A dán szerző a Minden című novelláskötetében ismét olyan konfliktusokat helyez a középpontba, melyek mindenkit érintenek. Mi kényszerít például egy fiatalembert arra, hogy erőszakot alkalmazzon? Meg lehet-e érteni az intoleranciát és a szélsőségességet? A bosszú mikor elfogadható indíték, egyáltalán erkölcsileg elfogadhatóvá lehet-e tenni a bosszúállást? Teller súlyos kérdéseket tesz fel, miközben szembesít tetteink legszörnyűbb következményeivel is. Prózája állásfoglalásra kényszerít, nem ad kibúvót senkinek: minden egyes novellában döntenünk kell helyes és helytelen, jó és rossz között. Szókimondó, kíméletlen, provokatív próza Janne Teller novelláskötete. Mind a nyolc története élesen belénk vág, és - a dán írónő világhírű regényéhez, a Semmihez hasonlóan - kényelmetlen témákat vet fel: kirekesztés, (in)tolerancia, modern kori rabszolgaság, szélsőségesség, erőszak, bosszú, halálbüntetés…

"Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá." Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az osztálytermet. Osztálytársai erre elhatározzák, hogy nihilista társuknak bebizonyítják az ellenkezőjét. A terv szerint egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. De először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze. Ezért a diákok azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnek az imaszőnyegét. Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik: Rikke-Ursulának a copfjaitól, Gerdának a hörcsögétől kell megválnia. Kettejük még kegyetlenebb követelésekkel áll elő: Anna-Linek örökbefogadási bizonyítványa, a kis Emil koporsója, egy kutyatetem és egy Jézus-szobor is az "értelem hegyén", a "Fontos Dolgok Halmán" végzi. Akkor vadulnak csak igazán el az események, amikor Sofie-nak az ártatlanságát, a tehetségesen gitározó Jan-Johannak meg az ujját kell feláldoznia. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség. Csak Pierre marad flegma. Kineveti a kamaszokat, akik ilyen áldozatokra képesek, csak hogy megtalálják az élet értelmét. Ezért nagy árat kell fizetnie: a többi gyerek kegyetlenül bosszút áll.