Zoltán Komló

Buon appetito! Az olasz kajákat mindenki szereti. De hogy lehet az, hogy az olaszok ilyen jókat esznek? A válasz Olaszország történelmi városainak vibráló szépségéi közt rejlik. Ezer éven át mágnesként vonzottak mindent, amiből remek hozzávaló lehet, meg a tehetséget, a pénzt és a hatalmat. Az olasz ételek városi ételek. A középkori Milánó piacterének nyüzsgésétől a reneszánsz Ferrara bankett-termeiig; a tizenkilencedik századi Nápoly bűzös sikátorainak utcai standjaitól a háború utáni lármás trattoriákig a történész és mesteri mesélő John Dickie a városi élet kiadós szeletein át mutatja be, hogy az ízlés, a kreativitás és a cívis büszkeség hogyan elegyedett a hercegi arroganciával, a politikai erőszakkal és a sötét intrikákkal, hogy létrejöjjön a világ kedvenc konyhája. A Delizia! sokkal több mint az olasz ételek története. Ez Olaszország története az ízeken és a városok karakterén át elmesélve. A szerző lerántja a leplet sok mindenről, amit nem tudtunk az olasz ételekről. Értelmezi a tészta valódi gyökereiről mesélő ősi arab térképet, és bebizonyítja, hogy nem Marco Polo ismertette meg az olaszokkal a spagettit, ahogy azt gyakran gondolják, viszont valóban nagy hatással volt arra, hogy a tészta az amerikai étrend része lett. Felkutatja a középkori recepteket, amelyekből kiderül, hogy Itália már régóta szerelmi viszonyt folytat az egzotikus fűszerekkel, és bemutatja a nagy reneszánsz receptírót, aki összeesküvést szőtt a pápa meggyilkolására, miközben éppen az alapanyagai vágyfokozó tulajdonságait ecsetelte. Bemutatja, hogy a korai pizzák undorítóak voltak, és hogy Mussolini a rizottó mellett szállt síkra. És ami a legfőbb, feltárja a világ legnagyszerűbb városi ételkultúrájának eredetét és a fejlődést. Olaszország asztali civilizációjának ez a szenvedélyes krónikája egyformán kielégíti az ínyenceket, a történelem szerelmeseit, az italofileket, az utazókat és a diákokat - meg bárkit, aki szereti a szépen elmesélt történeteket.

Egy város a szakadék szélén. Egy anya az összeomlás határán. Egy rémálom, amelyet csak Helen Grace felügyelő állíthat meg. Naomi édesanyja kétségbeesetten keres segítséget – és úgy érzi, egyedül Helen Grace nyomozófelügyelő találhatja meg a lányát. Csakhogy miközben a várost bandaháború tartja rettegésben, és a rendőrséget egyre hevesebb támadások érik, Helennek közvetlen parancsokat kell megszegnie, hogy Naomi után nyomozhasson. Titkos nyomozása során hamarosan újabb ügyekre bukkan: enberek tűnnek el nyomtalanul az utcákról, egyre nyugtalanítóbb kérdéseket hagyva maguk után. Az idő vészesen fogy – és Helen Grace hamarosan méltó ellenfélre talál… Az elmúlt húsz évben M.J. Arlidge csúcsminőségű televíziós drámákkal foglalkozott; olyan bűnügyi sorozatok köthetők a nevéhez, mint A néma szemtanú, a Torn, az Anyák és fiúk, legutóbb pedig az ITV nagysikerű sorozatában, a Bűn és ártatlanságban dolgozott. Bemutatkozó thrillere, az Ecc, pecc, amelyben bevezeti Helen Grace felügyelő alakját, világsikert hozott. Ezt kilenc további thriller követte Helen Grace felügyelő főszereplésével – mindegyik helyet kapott a Sunday Times bestseller-listáján. A Nefelejcs a 12. regény a népszerű nyomozónővel.

Anna Williams-Bonner mindent elrendezett - vagyis gondoskodott férjéről, a bestseller író Jacob Finch Bonnerről, és végleg elhallgattatta azokat a névtelen vádakat, amelyek plágiummal illették őt. Most az elégedett irodalmi özvegy életét éli, és élvezi a férje után járó jogdíjakat. De másodszor is egy fikciós mű avatkozik be az életébe - ezúttal azonban a saját regénye, A zárszó. Hiszen mennyire lehet nehéz egy mindenki által ünnepelt bestsellert írni? Ám miután Anna megjelenteti a könyvét, és átadja magát a saját irodalmi dicsőségének, váratlanul részleteket kezd kapni egy olyan regényből, amelyet soha többé nem kellett volna látnia. Egy olyan könyvből, amelynek már nem szabadna léteznie. Valami nincs rendben. Valaki túl sokat tud - a néhai bátyjáról, a néhai férjéről és talán... magáról Annáról is. Mit akar ez a személy, és meddig hajlandó elmenni? Anna túl sokat tett és túl sokat áldozott már azért, hogy elveszítse azt, amit a legjobban értékel: az egyedüli és megkérdőjelezhetetlen jogot a saját történetéhez - és ő, minden mérce szerint, a történetmesélés mestere. Jean Hanff Korelitz a rá jellemző éleslátással és szarkasztikus humorral egy olyan antihőst alkot, akinek drukkolni lehet, miközben kíméletlenül kifigurázza a könyvkiadás világát ebben a zseniálisan szórakoztató és feszültséggel teli regényben.

Egy néma gyilkos kísérti a várost, éjjel egyedül otthon lévő embereket célozva, halálos macska-egér játékot játszva az áldozatokkal. Lassan eluralkodik a pánik. Helen Grace felügyelő vezeti a nyomozást, de ő maga is üldözött nő, minden lépését egy könyörtelen pszichopata árnyékolja, aki bosszúra szomjazik. Ahogy Grace nyomon követi a gyilkost, kezdi gyanítani, hogy van egy igazán megdöbbentő közös pont, ami összeköti ezeket a brutális bűncselekményeket. Ám amit végül találni fog, az még annál is csavarosabb, mint amit valaha is gyanított... Az elmúlt húsz évben M.J. Arlidge csúcsminőségű televíziós drámákkal foglalkozott; olyan bűnügyi sorozatok köthetők a nevéhez, mint A néma szemtanú, a Torn, az Anyák és fiúk, legutóbb pedig az ITV nagysikerű sorozatában, a Bűn és ártatlanságban dolgozott. Bemutatkozó thrillere, az Ecc, pecc, amelyben bevezeti Helen Grace felügyelő alakját, világsikert hozott. Ezt kilenc további thriller követte Helen Grace felügyelő főszereplésével – mindegyik helyet kapott a Sunday Times bestseller-listáján. A Macska-egér játék a 11. regény a népszerű nyomozónővel.

Robert Harris bestselleríró, a Vatikán titokzatos folyosóin játszódó, izgalmas thrillere A katolikus egyház új pápát választ…és mire a fehér füst felszáll, számos titokra fény derül A pápa halálával kezdetét veszi a konklávé – a világ egyik legszigorúbban őrzött eseménye. 118 bíboros gyűlik össze a Sixtus-kápolnában, hogy megválasszák a katolikus egyház új vezetőjét, köztük van Lomeli bíboros is, aki a választási folyamatért felel. Miközben a világ figyelme a Vatikánra irányul, a háttérben lappangó hatalmi törekvések, intrikák és rejtélyek bukkannak fel. Lomeli előtt egyre több kérdés merül fel: ki az a sejtelmes új jelölt, akinek az érdekében manipulálják a szavazásokat? És milyen titkot rejtegetett a nemrég elhunyt pápa? A Konklávé, Robert Harris lenyűgöző regénye bepillantást enged a katolikus egyház belső világába, és elgondolkodtat az igazság, a hit és a hatalom összefonódásáról. A regény alapján mozifilm készült az Oscar-díjas Edward Berger rendezésében, Ralph Fiennes, Stanley Tucci, John Lithgow és Isabella Rossellini főszereplésével.

„Nem minden adoptálás szól fájdalomról és megbánásról. Még csak nem is a többségük. Azt a filmet miért nem kapjuk meg sosem?” India Allwood úgy nőtt fel, hogy színésznő szeretett volna lenni. Egy kazalnyi indexkártyával felszerelkezve (kutatáshoz/szöveg memorizálásához/rögtönzött konfettinek) esetlen tizenhat évesből Brodway-naivává, majd tévés szuperhőssé válik. Új filmje presztízsmozi az örökbefogadásról, de cselekménye a jó öreg, megfáradt tragikus sztori. Pedig India a való életben is örökbe fogadó szülő. Azt szeretné, ha mindenki megtudná, hogy az ő családja többről szól fájdalomnál és megbánásnál. Ezért olyasmit tesz, amit senkinek sem lenne szabad tennie – elmondja az igazat egy újságírónak: ez egy pocsék film. Egykettőre a médiavihar közepében találja magát, küzd a vádaskodásaikkal, a paparazzókkal, a jobbos tiltakozókkal és a balos szószólókkal. Tízéves ikrei tudják, hogy segítségre szorulnak – és kihez forduljanak, ha nem a családtagokhoz? Ám ekkor kutyulódik össze minden úgy istenigazából, mert India nem csupán örökbe fogadó anya… Azt az egy dolgot biztosan tudja, hogy nem a vér teszi a családot. És nem is a szeretet. Nem számít, miként áll össze, a család igazsága ez: bonyolult. Laurie Frankel a The New York Times bestsellerszerzője, olyan regények díjnyertes írója, mint a The Atlas of Love, a Goodbye for Now, a One Two Three és a magyarul is olvasható Mindig ez van. Frankel Seattle-ben él férjével, lányával és border collie-jával. Finom leveseket főz.

A New York Times bestsellerszerző Lisa Gardner lendületes thrillerének főszereplője egy hétköznapi nő, akit semmi sem állíthat meg abban, hogy megtalálja az eltűnt embereket, akiket a világ többi része már elfelejtett. Frankie Elkin átlagos középkorú nő, gyógyulófélben lévő alkoholista, akinek több a megbánnivalója, mint a holmija. Mégis azzal tölti az életét, amire senki más nem hajlandó - olyan eltűnt emberek után kutat, akiket a világ többi része már nem keres. Ha a rendőrség feladta, ha a közvélemény már nem emlékszik, ha a média a füle botját sem mozdítja, akkor kezd el Frankie kutatni. Egy új eset kapcsán Boston egyik rossz hírű környékére, Mattapanbe vetődik. Angelique Badeau-t keresi, a haiti tinédzsert, aki a középiskolájából tűnt el hónapokkal ezelőtt. A bostoni rendőrség ellenállása és az áldozat családjának óvatossága azt súgja Frankie-nek, hogy csak magára számíthat - és hamarosan azon kapja magát, hogy olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre nem szeretne választ kapni. Ám Frankie-t semmi sem állíthatja meg az igazság kiderítésében, még ha ez azt jelenti is, hogy akár ő maga is lehet a következő eltűnt személy. Lisa Gardner, a New York Times bestsellerírója, huszonhárom izgalmas regény szerzője, köztük a The Neighbor címűé, amely a Nemzetközi Thrillerírók nevű szervezettől elnyerte Az év thrillere díjat. A lelkes túrázó, utazó és cribbage-játékos Gardner New Hampshire hegyei közt él a családjával.

A könyv alapján készült minisorozat már elérhető az HBO Max kínálatában. A Fehér Ház vízvezeték-szerelőinek, Nixon titkos belső egységének és a Pentagon-iratok szivárogtatásának megakadályozását célzó átgondolatlan tervek, valamint annak igaz története, hogy azok miként vezettek a Watergate-botrányhoz és az elnök bukásához. 1971. július 17-én Egil "Bud" Krogh-t zárt ajtók mögötti találkozóra rendelte mentora - és az elnök kulcsszerepet játszó bizalmasa -, John Ehrlichman. Krogh, aki arra számított, hogy a Vietnamban beindított legfrissebb drogellenőrzési programot fogják megvitatni, megdöbbent, amikor Ehrlichman átadott neki egy dossziét, és megbízta a később "Vízvezeték-szerelők" néven elhíresült Különleges Nyomozó Egység, a SIU vezetésével. A Vízvezeték-szerelők munkája Nixon szerint nemzetbiztonsági szempontból kritikus jelentőséggel bírt: nekik kellett kivizsgálniuk a szigorúan titkos kormányzati dokumentumok, köztük a Pentagon-iratok kiszivárogtatását a sajtó részére. A vakhűség, szorgalom és odaadás vezérelte Krogh társigazgatójával, David Younggal karöltve nekiállt, hogy elvégezze a feladatot, és végezetül felfogadták G. Gordon Liddyt és E, Howard Huntot, akiknek a vezetésével majd betörnek a szivárogtatással általuk gyanúsított Daniel Ellsberget kezelő pszichiáter, Dr. Fielding rendelőjébe. Krogh-nak sejtelme sem volt róla, hogy a döntései nemsokára az elnöki történelem egyik leghíresebb összeesküvéséhez és a Nixon-adminisztráció bukásához vezetnek. A Fehér Ház Vízvezeték-szerelői Krogh beszámolója arról, hogy mi is történt valójában a nixoni Fehér Ház zárt ajtói mögött, meg arról, hogy egy jó ember miként hozhat rossz döntéseket, valamint a tisztesség jóvá tévő erejéről.

Lebilincselő regény három, egymástól kétségbeesetten szabadulni próbáló testvérről, és a családjuk széthullásáról a negyedik érkezése miatt. A későn jövő a tehetős New York-i Oppenheimer család történetét meséli el a szülők, Salo és Johanna tragikus körülmények közötti megismerkedésétől a hármasikreik megszületéséig a gyerekcipőben járó mesterséges megtermékenyítés idején. A három testvér – Harrison, Lewyn és Sally – gyerekként semmiféle családi kötődést nem érez, és már alig várják, hogy a maguk külön útjait járhassák, miközben az apjuk egyre jobban eltávolodik tőlük, az anyjuk pedig egyre inkább kétségbeesik. Amikor a hármasikrek egyetemre mennek, az igazi magánnyal szembesülő anya úgy határoz, hogy szül egy negyedik gyereket is. Vajon a „későn jövő” milyen szerepet fog játszani ebben a szétzilált családban? Lassan, tudatosan építkező, sokrétű regény A későn jövő, amely érinti a bánat és a bűntudat, a nemzedéki trauma, a kiváltságok és a rasszok, a hagyományok és a vallás, valamint a családi dinamika témáját. Mélyenszántó, szellemes családtörténet egy alapos karakterábrázolásairól, szakavatottan szőtt történeteiről és fordulatos cselekményeiről híres, elismert szerzőtől.

A genti oltárkép a világ legtöbb erőszakot elszenvedett műtárgya. Tizenháromszor követtek el ellene vandalizmust, szedték szét vagy lopták el. Miért? Miféle titkokat rejt? Nick Lee, az UNESCO nyomozója az ENSZ Kulturális Összekötő és Nyomozó Irodájának (CLIO) dolgozik. Nick feladata a világ kulturális alkotásainak védelme - a számtalan kevésbé ismert tárgyaktól a nemzeti kincsekig. Amikor Nick Belgiumba utazik, hogy meglátogasson egy nőt a múltjából, tudtán kívül rábukkan a genti oltárkép tizenkettedik táblájának a nyomára, amelyet 1934-ben az éj leple alatt loptak el, és azóta sem látta senki. Nick nemsokára beleveti magát egy elmérgesedett konfliktusba, amely már csaknem kétezer éve dühöng. Az egyik oldalon vannak a Szent Mihály-szüzek, Les Vautours, a Saskeselyűk, egy titkos apácarend és a nagy igazság őrei. Velük áll szemben a Vatikán, amely már évszázadok óta szeretné megtalálni és birtokolni azt, amit az apácák őriznek. Nick miatt a szüzek végül lelepleződnek, a titkuk végveszélybe kerül - a Vatikán sietve rámozdul, hogy egy ambiciózus bíboros és egy korrupt érsek révén, akik mindketten a maguk pecsenyéjét akarják sütögetni, kihasználja sebezhetőségüket. Nick Lee-nek Gent békés csatornáitól Carcassonne égre törő bástyáin át egy magasan a francia Pireneusokban álló, ősi apátságig egy modernkori vallásos keresztes hadjárattal kell szembeszállnia, amelynek eltökélt szándéka, hogy egy döbbenetes igazságot kitöröljön az emberiség múltjából. Siker vagy kudarc - élet és halál -, minden az Omega-faktoron áll vagy bukik.

A genti oltárkép a világ legtöbb erőszakot elszenvedett műtárgya. Tizenháromszor követtek el ellene vandalizmust, szedték szét vagy lopták el. Miért? Miféle titkokat rejt? Nick Lee, az UNESCO nyomozója az ENSZ Kulturális Összekötő és Nyomozó Irodájának (CLIO) dolgozik. Nick feladata a világ kulturális alkotásainak védelme - a számtalan kevésbé ismert tárgyaktól a nemzeti kincsekig. Amikor Nick Belgiumba utazik, hogy meglátogasson egy nőt a múltjából, tudtán kívül rábukkan a genti oltárkép tizenkettedik táblájának a nyomára, amelyet 1934-ben az éj leple alatt loptak el, és azóta sem látta senki. Nick nemsokára beleveti magát egy elmérgesedett konfliktusba, amely már csaknem kétezer éve dühöng. Az egyik oldalon vannak a Szent Mihály-szüzek, Les Vautours, a Saskeselyűk, egy titkos apácarend és a nagy igazság őrei. Velük áll szemben a Vatikán, amely már évszázadok óta szeretné megtalálni és birtokolni azt, amit az apácák őriznek. Nick miatt a szüzek végül lelepleződnek, a titkuk végveszélybe kerül - a Vatikán sietve rámozdul, hogy egy ambiciózus bíboros és egy korrupt érsek révén, akik mindketten a maguk pecsenyéjét akarják sütögetni, kihasználja sebezhetőségüket. Nick Lee-nek Gent békés csatornáitól Carcassonne égre törő bástyáin át egy magasan a francia Pireneusokban álló, ősi apátságig egy modernkori vallásos keresztes hadjárattal kell szembeszállnia, amelynek eltökélt szándéka, hogy egy döbbenetes igazságot kitöröljön az emberiség múltjából. Siker vagy kudarc - élet és halál -, minden az Omega-faktoron áll vagy bukik.

Fuss, ha kedves az életed... Amikor a férje sokkos állapotban, összetörten tér meg a Nagy Háborúból, az anyósa pedig pokollá teszi a mindennapjait, Betty Wellow rájön, hogy milyen keservesen nehéz is tud lenni az élet. Egy pusztító viharnak kell végigsöpörnie a kis halászfalujukon, az ő életét is veszélyeztetve, hogy meglássa az esélyt a menekülésre - és ő meg is ragadja. Bristolba menekülve a nevét Mabel Brookra változtatja, és cselédként helyezkedik el. Ám az úrnője hirtelen halála után ismét lecsap rá a tragédia, és az utcán találja magát. A nincstelen és magányos Mabel brutális támadást szenved el, mielőtt egy Nora Nightingale nevű médium megmentené. Nála kóstol először bele azoknak az életébe, akik üzeneteket kapnak a holtaktól, és rájön, hogy ehhez talán magának is van adottsága. Ám Mabel nemsokára saját üzenetet kap, és visszakényszerül oda, ahonnan elszökött. Oda, ahol megszakadt a szíve, és talán még gyilkosság is történt - rájön, hogy ha biztosítani akarja a jövőjét, még egyszer, utoljára szembe kell néznie a múltjával. Lesley Pearse szívet dobogtató, felvillanyozó és feszültségekkel teli regénye egy önnön sorsának megleléséért harcoló asszony története.

Az első rakéta öt perc múlva becsapódik Londonba. Hat perced van, hogy megállítsd a másodikat. A mérnök Rudi Graf mindig is arról álmodott, hogy rakétát küld a Holdra. Ehelyett azonban Wernher von Braun munkatársaként kénytelen V–2-eseket indítani Anglia felé a nácik uralta holland partvidékről. Grafnak – aki sokkal inkább tudós, mint katona – minden erejére szüksége van, hogy a projektre egyre jobban rátelepedő SS felügyelete mellett képes legyen megfelelni a náci párt által megszabott irányvonalnak. Így aztán amikor a német vezetés szabotázsra kezd gyanakodni, Graf válik az elsőszámú gyanúsítottá. Mindeközben a fiatal angol hírszerzőtiszt, Kay Caton-Walsh a háború zűrzavarában próbál boldogulni. Miután a szeretőjével Londonban túlélnek egy V–2-es rakétatámadást, a lány jelentkezik egy új egységbe, amit a RAF Belgiumba küld. Kay és társai logarlécekkel és matematikával igyekeznek meghatározni a náci kilövőállások helyét, amiket aztán elpusztíthatnak. Ám a háború sújtotta Belgiumban sose lehet tudni, kiben bízhat meg az ember. Ahogy a halottak száma egyre nő, Kay és Graf története mögött az olvasó bepillantást nyer a II. világháború német rakétatámadásainak működésébe, és végigkövetheti, ahogy két, egymás ellen dolgozó ember sorsa végül összefonódik.

Cotton Malone legújabb kalandjában napvilágra kerül egy második világháborús szovjet kém titkos dossziéja, amely olyan információkat tartalmaz, amik – ha igaznak bizonyulnak – nem egyszerűen átírnák a történelmet, de Németország közelgő országos választásait is befolyásolhatnák, és örökre megváltoztatnák Európa politikai térképét. Két jelölt verseng azért, hogy Németország kancellárja legyen. Az egyikük egy hazafi, aki már tizenhat éve szolgálja a hazáját, a másikuk pedig a nacionalista gyűlölet lángját szító bitorló. Mindkettőjüknek vannak titkaik, de csak az egyikük tudja az igazságot a másikról. Ütközési pályán haladnak, minden egyetlen sorsdöntő nap – 1945. április 30. – eseményein fordul meg, és azon, hogy mi történt mélyen Berlin alatt, a Führerbunkerben. Adolf Hitler és Eva Braun ott halt meg? Martin Bormann-nak, Hitler közeli bizalmasának sikerült elmenekülnie? És ami még ennél is fontosabb, hová tűnt több milliárdnyi náci vagyon a második világháború végnapjaiban? Az iménti kérdésekre adandó válaszok fogják eldönteni, ki lesz Németország következő kancellárja.

Nem bízhatsz a saját emlékeidben. Másokéiban sem. Egy esős New York-i éjszakán a pszichológus James Cobb a kitörlődött emlékek hipnózis útján történő előhívásáról tart előadást. Utána egy ismeretlen lép oda hozzá, egy halálos beteg férfi, aki negyven évvel azelőtt egy párizsi hotelszobában egy meggyilkolt nő mellett ébredt, és a leghalványabb emléke sem maradt arról, hogy mi történhetett. De most muszáj megtudnia az igazságot. A kíváncsivá tett James elkezdi kibogozni egy több évtizedes rejtély összekuszálódott szálait. Ám minden érintett más és más történetet mesél, és minden egyes általa felderített ténynek van egy másik interpretációja is. Ahogy kíváncsisága lassan rögeszmévé válik, miközben saját múltjából is titkok kezdenek a felszínre bukkanni, már-már arra gyanakszik, hogy az igazságot valaki olyan mélyre ásta el, hogy örökre rejtve maradjon. A Rossz vér lebilincselő történet emlékezetről, indítékokról és arról, hogy valójában milyen keveset tudunk önmagunkról.

David Swiftet, a Columbia Egyetem professzorát kórházba hívatják, hogy vigaszt nyújtson mentorának, a brutálisan megkínzott fizikusnak. Az öregember halála előtt még azt leheli: Einheitliche Feldtheorie. A mindenség elmélete. A világok pusztítója. Vajon az Einstein által sugalmazott egyesített elméletről lehet szó - olyan egyenletsorról, amely a galaxisok fizikáját az atomok törvényeivel kombinálja? Einstein úgy halt meg, hogy ezt nem sikerült felfedeznie. Vagy mégis? Néhány órával mentora utolsó szavainak elhangzása után David már a saját életét menti. Az FBI és egy kegyetlen zsoldos versengegymással, hogy megkaparintsa a régóta rejtőzködő elméletet. David régi barátnőjével, a Princeton briliáns tudósával szövetkezve kétségbeesett kutatásba kezd Einstein végső elmélete után, amelynek napvilágra kerülése döbbenetes hatású következményekkel járhat.